MENÜ

Magyar földbe magyar búzát

Oldalszám: 29
2014.02.04.

„A búza a legek növénye” írta egyik bevezetõjében Szilágyi László a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetõje. A világ legnagyobb területén termesztett növényfajtája, egyik legfontosabb táplálékunk, a legszélesebb környezeti feltételekhez a legjobban alkalmazkodni képes kultúra, amely a sarkkörtõl a trópusokig, a félsivatagoktól a nedves élõhelyig a legmostohább környezeti körülmények között is biztosítja a világ kenyerét és takarmányigényét.Annak ellenére, hogy jelentõs az európai fajtakonkurencia jelenléte, még mindig a búza az a szántóföldi kultúra, aminek vetésterületében a hazai búzafajták részaránya a legmagasabb, mintegy 70-75%.

 

 


„A hazai élelmiszer-elõállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezõgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az õshonos kárpát-medencei fajtákat megõrzõ génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végzõ intézeteket is.” – hangsúlyozta Ángyán József Szegeden a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján.

 

 



Négy évvel ezelõtt a szegedi és martonvásári kutatóintézet összefogott és a saját, nagy hírû bemutatójukon kívül a különbözõ éghajlati és talaj adottságokat felvállalva, az ország három helyén – Kocs, Lippó, Kisújszállás – regionális bemutatók keretében mutatták be fajtáikat. Ezeket a bemutatókat 2010-ig a DTR_2007 azonosító számú pályázat támogatta, 2011-ben azonban már támogatás nélkül folytatódtak, remélve, hogy hagyományteremtõ módon a jövõben is folytatódni fognak a regionális bemutatók.



A két intézet ujjonan elismert és vezetõ fajtáit a lippói bemutatón tekintettük meg, amelyeket Csõsz Lászlóné dr., a Gabonakutató Kft. tudományos fõmunkatársa és Cseh Katalin, az Mv Elitmag Kft. ügyvezetõje mutatott be.



Az elmúlt évben a Gabonakutató Nonprofit Kft. õszi búza fajtajelöltjei közül öt új búza és egy tritikálé fajta nyert állami elismerést. Az MgSzH vizsgálati eredményei szerint a GK Kõrös kiemelkedõ termõképességgel és kiváló sütõipari minõséggel rendelkezik.



A GK Berény egy általánosan jó alkalmazkodóképességû, az intézet szárazságtûrési programjából származó, bõtermõ, kiváló állóképességgel rendelkezõ malmi búza. A GK Hajnal bõtermõ, kiegyenlített minõségû õszi búza, a GK Vitorlás jó malmi minõségû, bõtermõ, a jelentõsebb gombabetegségekkel szemben ellenálló, a GK Rozi pedig a fuzáriumos betegséggel szemben az átlagosnál jobb toleranciát mutató fajta. A GK Szemes tritikálé fajta kiváló termõképességével tünt ki 2010-ben. Az új fajták az ország egész területén sikeresen termeszthetõk.

 


 



A szegedi vezetõ fajták a 2010-es évben is bizonyítottak. Piaci szempontból a minõség meghatározó jelentõségû. Ritka, amikor egy búzában a javító minõség nagy termõképességgel párosul, a korai érésû GK Békés éréscsoportjában kívételnek számít e tekintetben. Jelenleg hazánk legnagyobb területen szaporított õszi búzája, 2010-ben tulajdonságai és elterjedése alapján az MTA által alapított Dél-alföldi Innovációs Díjat kapta meg.



A GK Békés mellett a GK Ati az a fajta, ami magas sikérhozamokra képes, valamint a sütõipari értéke is a javító kategóriába tartozik. A 2010-es csapadékos és járványos évben a szegedi korai érésû fajták közül kiemelkedett a GK Csillag és a GK Fény. A hazai korai õszi búza szortimenten belül az egyik legnagyobb termõképességgel rendelkezõ fajta a GK Csillag, mely a szélsõséges viszonyokat jól tolerálja, a standard minõségû kategóriát stabilan biztosítja. A GK Fény a fontosabb gombabetegségekkel szemben mutatott kimagasló toleranciát. Mindkét fajta fuzáriummal szembeni toleranciája a 2010-es évben az átlagosnál lényegesen jobb volt.

 



Az új martonvásári fajtákról:



Martonvásáron idén négy új fajtát ajánlanak a termelõk és másik négyet a vetõmag-elõállítók figyelmébe.

A Pannon Prémium minõségi csoportban az Mv Menüett õszi búzafajta számít újdonságnak, s mint csoportjának legkorábbi tagja az Mv Palotás helyére ajánlják.

A Pannon Standard minõségi csoportban az Mv Bodri igen korai érésû, intenzív típusú, féltörpe növénymagasságú kenyérbúza fajta. Kalászolási idõben szinte azonos az Mv Toborzóval, viszont érése késõbbi, ezért hosszabb idõ áll rendelkezésére a szemtelítõdéshez. Nagy termés elérésére képes. Elsõsorban intenzívebb gazdálkodáshoz ajánlott a jó búzatermõ talajokra. Az Mv Petrence középkorai érésû, tar kalászú, alacsony (70-75 cm), kiemelkedõ produktivitású intenzív búzafajta.



A nagy sikértartalmú fajták minõségcsoportjában a féltörpe Mv Apród és a magasabb szárú (105 cm) Mv Kolompos termesztése a magas sikértartalom és a jó minõség megtartása mellett a termésszint növelését teszi lehetõvé. Mv Apródot az Mv Magdalénához és Mv Csárdáshoz hasonló nagy sikértartalom, sikérminõség, és igen jó betegség-ellenállóság jellemzi. Az Mv Verbunkos helyére javasolják. A minõségcsoportban termõképességben az Mv Bérest az Mv Kolompos elõzi meg. Az Mv Lucillával közel egy szinten terem, jó termésstabilitás mellett. Érdemes kipróbálni közepes vagy gyengébb talajokon is.



A bõtermõ malmi búza kategóriában az Mv Marsall új versenytársa az Mv Tallér, mely több, mint 10%-kos terméselõnnyel szerepelt a kontrollfajtákhoz képest. Nagy termõképességû, átlagos minõségû (B1) malmi búza, nagyon jó betegség-ellenállósággal.



Új csoportot képez az õsszel és tavasszal egyaránt vethetõ járó típusú Mv Karizma és Mv Kikelet. Az Mv Karizmát példátlanul jó sütõipari minõség jellemzi. A sikértartalom 29-31%, nem kiugró, de a sikérminõsége extra, A1-esnél rosszabbat még õszi vetésben sem produkált. Kalászfuzárium ellenállósága kiemelkedõ. Az Mv Kikelet az elõdjénél jobb termõképességû és kiváló malmi minõségû fajta.