Õszi vetésû növényeink termésbiztonságának megalapozása

A jó minõségû, fémzárolt vetõmag (pl. Midas, Pireneo) tehát önmagában nem elég, ha nem társul hozzá a szakszerûen megválasztott és végrehajtott agrotechnika. A búza harmonikus makro- (N, P, K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelem (fõként Cu) utánpótlást igényel. Habár a nitrogén döntõ fontosságú tápelem, nagy termést és jó minõséget csak harmonikus, a termesztési célt és a fajta igényeit figyelembevevõ NPK ellátás mellett lehet elérni. Ahogyan a mennyiségi, úgy a minõségi búzatermesztés szempontjából is fontos a nitrogén hatóanyag megosztása, és az elsõ adag õszi kijuttatása a bokrosodás kezdetéig.

Ha gabonalegyek, gabonatripsz, vírusvektor levéltetvek vagy gabonakabócák õszi rovarkártétele fenyegeti az éppen kelõ, bokrosodó állományt, a szükséges védekezést (pl. Kaiso EG) a kártevõk betelepülésének idõpontjára célszerû idõzíteni. A korai gyomkonkurencia kiiktatása céljából, a megfelelõ õszi és kora tavaszi bokrosodás érdekében javasolt az intenzív gabonaállományok õszi gyomirtása (pl. Mezzo vagy Mezzo + Lentipur). Meleg, fülledt idõjárási körülmények között már õsszel felszaporodik a lisztharmat, és kora tavaszra erõsen fertõzheti az állományt. A kórokozóra érzékeny, intenzív búzafajtákban esetenként szükségessé válhat a betegség elleni korai állományvédekezés (pl. Mystic vagy Mystic Pro) is.

A felsorolt növényvédelmi célú kezelések összevonásával nem csak a tábla talajállapotát óvjuk, hanem a pénztárcánkat is kíméljük. Ez a repce termesztéstechnológiai elemeire ugyanúgy igaz, mint a búza esetében.

A hazai klímán termesztett repcefajták és hibridek hozamát alapvetõen meghatározó tényezõk a termõhely, a tenyészidõszak idõjárása és az alkalmazott termesztéstechnológia. A termõhely adottságainak megfelelõ fajta vagy hibrid kiválasztása, az optimális tõszám és vetésidõ meghatározása, a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás, a gyommentesen tartott, betegségektõl és kártevõktõl mentes növényállomány elengedhetetlen elemei a sikeres repcetermesztésnek.

Az egyre szélsõségesebb idõjárás miatt hol az enyhe õsz, hol a kemény tél teszi próbára növényeinket. Amennyiben hosszan tartó, enyhe és csapadékos õsz következik, a repce már az õsz folyamán szárba indulhat, ami a kifagyás esélyét ugrásszerûen megnöveli. A repce biztonságos átteleléséhez szükséges a 8–10 leveles tõlevélrózsás állapot, a 25–30 centiméteres gyökérhosszúság és az 1 centiméteres gyökérnyak vastagság. Az állomány szárba indulásának szabályozása ezért – a többi technológiai elem mellett – szintén kulcskérdés.

A növekedésszabályozó anyagok õszi használatával a repce termesztése biztonságosabbá tehetõ. Regulátor hatású készítményekkel a növény föld feletti részének növekedése visszafogható, ugyanakkor a gyökér vastagsága és mérete jelentõs mértékben növelhetõ. Ezáltal csökkenthetõ a téli fagykár kockázata.

A repce 4–6 leveles fejlettségénél kipermetezett növekedésszabályozó készítmények hatására nemcsak a télállóság javul, hanem tavasszal több oldalhajtás is képzõdik. Az oldalhajtások számának növekedésével növekszik a becõszám, így a termés mennyisége emelkedik.

Amennyiben gombaölõ hatással rendelkezõ regulátort (pl. Mystic) használunk, az õszi állománypermetezéssel a repce gombabetegségei ellen is védekezhetünk.

A repcedarázs kora õsszel megjelenõ álhernyói a szikleveles, vagy néhány lombleveles növényeken táplálkoznak. Védekezni ellenük a fiatal lárvák megjelenésekor, a repce fejlõdését még nem veszélyeztetõ, alacsony kártételi szintnél javasolt (pl. Kaiso EG).

Persze, a fenti technológia szakszerû végrehajtása esetén is okozhat néha meglepetést az extrém idõjárás. Az évjárat hatása azonban intenzív búza- és repcetermesztés esetén mérsékelhetõ, így a termésátlagok kiegyenlítettebbek. Ehhez kínál a Nufarm nemcsak növényvédelmi megoldásokat, hanem vetõmagot is.

Salamon György

Nufarm Hungária Kft.

www.nufarm.hu