MENÜ

KALÁSZOSGABONA FÓRUM VISEGRÁDON

Oldalszám: 10-11
2014.02.03.

Idén immáron 13. alkalommal rendezte meg a SUMI AGRO HUNGARY Kft. hagyományos gabonafórumát szeptember elején. A rendezvényre a közremûködõ intézmények és elõadók segítségével minden esztendõben olyan tematikát dolgoznak ki, amely az adott évben az agráriumot érdeklõ kérdések témakörét öleli fel. Ez alkalommal az eredményesebb gazdálkodás lehetõségeit tárgyalták a szakmai elõadások.

 

Wirth László, a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója bevezetõ elõadásában elmondta, hogy minden évben nagy örömmel és izgalommal szervezik a rendezvényt, mert ösztönzõ a számukra a jelentõs gazdálkodói érdeklõdés. Idén néhány olyan témát választottak, amely a kalászos gabona, de általában a mezõgazdasági termelõket érinti – segítve õket, miként tudnának eredményesebben gazdálkodni.



A Sumi Agro nagy örömmel áll a tanácskozás lebonyolításában a rendezvény mögé. Jó néhány olyan termék és megoldás került cégük palettájára, amely magas technikai színvonalat reprezentál. A cég tulajdonosi köre japán, de termékei nem csak Japánból, hanem más fejlett európai országból is érkeznek. Termékpalettájuk minden egyes eleme kínál valami újat, ami miatt érdemes megpróbálni, és a termelésbe beilleszteni. A Sumi Agro rövid távú stratégiája, hogy a közepes méretû gyártó cégek szintjére emelkedjen, és forgalmukat az elkövetkezõ években megduplázzák.

 


Wirth László

 



Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója a gabonapiac ez évi helyzetérõl tartott elõadást. Márciusban a búza ára 80 ezer forintig is felment, de ennek sokkal inkább a kereskedõk látták a hasznát, mint a gazdák. A 2010-es búzatermés a világ valaha mért harmadik legnagyobb termése volt, amikor is 648 millió tonna búza termett. Ezzel együtt egy keresleti piac formálódott, és nagyon magas ár alakult ki. Soha nem látott spekuláció jellemezte az elmúlt évet, amikor a pénztõke egy része átvándorolt a pénzpiacról az árupiacra. Több mint százmillió tonna búza volt a pénzalapoknak lekötve, minden mást (arany, ásvány...) megelõzve. A 2011-es szezonra 672 millió tonna búzát jósol a világ az augusztusi becslés szerint. S bár az idei jóslat a tavalyi termést mintegy 24 millió tonnával meghaladja, inkább kínálati piacról beszélhetünk jelenleg – ez érzõdik a piacon és az árakon is.



A hazai termelõk 48–52 ezer forintos áron nem szeretnék eladni gabonájukat, azt remélve, hogy talán úgy alakul az ár, ahogy tavaly. Az egész világban mindenki kivár. Nagymértékben Oroszország mozdul csak – a 2010–11-es exportkorlát miatti hatmillió tonna bennmaradt gabonát júliusban nagyon olcsón vitték a piacra. A búza minõsége világszerte jobb az elõzõ évekénél, amikor a fuzárium-toxin rendkívüli, korábban nem tapasztalt mértékû volt. Az idei spekuláció kisebbnek tûnik a tavalyinál, az ármozgás is enyhébb – kicsit pangó a piac. A kereskedõnek ez az ár magas, az eladók várakoznak. Búzából 190 millió tonna körüli világkészlet van, kukoricából mintegy 110 millió tonna.



Az unió búzatermése a tavalyi mennyiséggel egyezõ, 136–137 millió tonna, a hazai termésünk 4 millió tonna. Jelenleg gyenge az exportunk – idén mindössze 968 ezer hektárnyi vetésterületünk volt, amelynek oka a belvíz illetve a napraforgó térnyerése. Viszont alig van fuzáriumos, õrlésre alkalmatlan tétel.



Az elmúlt évi kereskedelemrõl elmondható, hogy a malomiparnak illetve takarmányiparnak nagyon kevés forrása volt (csekély saját pénz, rendkívül óvatos bankok) – így nem tudták megvásárolni az éves szükségleteiket. Tehát a kereskedõk kezében volt a búza, akik megvásárolták azt.



Az elmúlt évinél jobb minõségû búza termett. 65–70% malmi 1-es és 2-es jó minõségû, egészséges, sütõipari értékét tekintve kiváló. Mind a 950–960 hektáron sikerült idõben betakarítani a termést. Ez az év nem volt rossz, kis haszonnal meg lehetett rajta keresni a befektetést. Az árak most 48–50 ezer forint körül vannak Kelet-Magyarországon, és 50–52 ezer forint körül a dunántúli régióban. De az ár bármelyik irányban elmozdulhat, és ilyen nagyságrendû búzatermés mellett valószínûleg inkább lefelé tart majd. Inkább kínálati, mint keresleti piac van.



A kereskedõk idén inkább közvetlen vásárlásokat bonyolítanak. Az elmúlt évben kialakult egy új gyakorlat, a kereskedõházaktól való vásárlás, a világpiaccal való versenyeztetés. Kissé változott a közraktári finanszírozás, valamelyest könnyebb hozzájutni a hitelhez is.



A kereskedõházak szerepe Magyarországon azért erõsödik, mert komoly pénztõkével rendelkeznek, azonnal tudnak fizetni, így ott vannak a piacon és jó árat kínálnak. A malmoknak és a takarmánykeverõ üzemeknek meg kell próbálniuk versenyezni ezzel, különben a kereskedõháztól kell vásárolniuk.

 


Lakatos Zoltán

 

 



Kulcsár Ildikó, a Mezõmag-Agrárház Kft. agronómiai kereskedelmi igazgatója az õszi kalászos vetõmag idei helyzetérõl tartott elõadást. Elmondta, hogy az õszi búza vetõmag szaporítások és fémzárolások 8 év alatt (2004–2011 között) 50 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkentek, az õszi árpáé hasonló volumenben csökkent. A búzánál átlagosan 37%-ra esett az átlagos felújítás, õszi árpánál 39%-ra. Nagy probléma a saját visszavetett vetõmag ilyen aránya a fémzárolthoz képest. Vita a tekintetben nincs, hogy a fémzárolt vetõmag megadja azt a pluszt, amit a visszavetett mag nem képes.



A búza vetõmag szaporító terület csökkent. Voltak évek, amikor hatalmas maradékok halmozódtak fel a magtárakban, jelentõs készletezési költségek mellett. Sokan kihullottak a vetõmag-szaporító társaságok közül.



Az árpánál inkább kiegyenlítettebb a vetõmagvásárlás. Számítások szerint az 1,1 millió hektárnál a vetõmagszaporítás tükrében a felújítási lehetõség a búzánál 30,1%. Az idei évre vetõmagmaradék nem volt, mert tavaly az elõzõ két év maradéka elfogyott. Vetõmag kereskedõként azonban felteszik a kérdést, hogy meglesz-e idén a 30% körüli felújítás. A tapasztalatok szerint, ugyanis amikor közepesen jó ára van az étkezési búzának, és el tudja azt adni a termelõ, akkor szívesebben nyúl a fémzárolt vetõmaghoz. Vagyis van pénze fémzárolt vetõmagra. Idén az már biztosan látszik, hogy fajtahiányok lesznek.



Az õszi árpánál 23%-os felújítási lehetõség van a 170 ezer hektáros vetési szándéknál – és már látszik, hogy lesz vetõmaghiány. A tritikálé felújítási lehetõsége nagyon kevés, 11,4%, és vetõmaghiány lesz még 70–80 ezer hektáros vetési szándék esetén is. Csíra- és fuzáriumprobléma szerencsére nincs, nagyon egészséges az idei termésû vetõmag. Az étkezési búza fajtákból az elsõ öt helyen magyar termék áll – érdemes elõször a hazai választékot megismerni.



Az alacsony számú magfelújítás nemcsak azért probléma, mert a tudományos és kísérleti statisztika jobb terméshozamot igazol, de a termés- és minõségbiztonság is sokkal nagyobb. Mivel az anyagi lehetõségek korlátozottak, a legtöbb termelõ nem tud minden évben teljesen felújítani, de fontos lenne a szántóterületének nagy részén fémzárolt vetõmagot használni.

 


Kulcsár Ildikó

 

 



Dr. Birkás Márta professzor asszony a talajokat is sújtó károk utáni kalászos gabona talajmûvelésérõl szólt. Az idei gondok a tavalyi bajokból következnek, mert a csapadékstresszt a talaj erõsen megszenvedi. A természeti csapás viszont sajnos az emberi mulasztással is összeadódik. A korábbi, a talajjal szemben elkövetett bûnök a bajok esetén megmutatkoznak: a csupasz talajt teljesen szét tudta verni a jég. Nem mindegy, hogy mennyit ülepedett a talaj, van-e hordképessége, és van-e benne szerves anyag – mert ha egyre kevesebb, akkor a talaj is egyre érzékenyebb. A kijuttatott nitrogént a csapadék túlságosan hamar a mélyebb rétegekbe mosta. A 2010-es õszi tárcsás mûvelések alatt 10-20 (25!) cm vastag gyúrt talpakat találtunk. Az esõk a port és kolloidokat a felszínhez közeli talpakig mosták le, emiatt a talaj még tömörebbé vált. Az õszi-tavaszi szántás éppen ezt az agyagos-poros réteget fordította a felszínre, és sokan csodálkoztak is, miért szárad másként a talaj, mint egyébként.



Amikor a gazda nem fordít figyelmet a talaj szervesanyag-tartalmára, az ülepedés is erõteljes lesz. Ugyanakkor tapasztalatokat szerezhettek a gazdák a nedves talajok kímélõ, kis vagy nagy kárt okozó mûvelésében, és ez óriási jelentõségû. A talajra figyelõ gazdálkodó mérlegel, hogy mikor okozza a kisebb kárt. A dilemma a kultivátor, mert a nedves talajt minél kevésbé megnyomó eszközök használata a cél. A rövidtárcsák pedig visszaadták a tárcsa becsületét.



Régebben nem csak a növénynek, de a vetõgépnek is kellett finom, úgynevezett aprómorzsás magágy. A mostani vetõgépeknek nem kell túlmûvelni a talajokat, az a fontos, milyen a szerkezet a mag körül! Jó lenne megtanulni, sekély mûvelésben csak akkor lehet termeszteni búzát, ha nincs alatta tömör talp. Száraz idényben ez a talp vízzáró rétegként viselkedik! Azt is megtapasztaltuk tavaly, hogy egy menetben a hagyományos tárcsa kevesebb kárt (vékonyabb talpat) csinál, mint három. A talaj a gondozást hálálja meg, a káros többletmunkát nem.



A következõ idényekben arra is kell figyelni, mit nem szabad megtenni! Nem lehet jobbnak hinni a talajállapotot, mint amilyen (meg kell nézni!), és nem szabad vízvesztõ tarlómûvelést alkalmazni (hagyományos tárcsa, henger nélkül). Nagy tanulság, az augusztus eleji esõk után felszántott talajokba nem lehet vetni. A talajról, bizony, folyamatosan kell gondoskodni, a nyáron „szalmalappal és esõkabáttal” takarni, õsszel pedig kímélõen mûvelni. Az idei újabb extra idõjárást csak a talajra figyelõ gazdák élik túl kisebb kárral!



A talaj vizsgálata igen egyszerû pálcaszondával, vagy ásópróbával és a kézben porhanyíthatóság módszerével is – látnunk és tudnunk kell az állapotát, és meg kell tenni a javulás érdekében mindent. A kármentes talajmunkához hozzájárul a hatásos gyomirtás – perzselés kémiai szerrel, és a jól idõzített lazítás. Száraz talajokon õsszel meg kell várni, míg a zúzott szár alatt felnyirkosodik a talaj, s csak akkor szabad mûvelni, de az elmunkáló eszközt sem szabad otthon hagyni. Alakítsuk át a gondolatainkat a növényért, a jövõért – az legyen a szép, ami a jó! A klíma sajnálatosan szélsõséges lesz, hatásos kárcsökkentést elérni jó gépekkel könnyebb, de szakértelem, a tudás a gépnél is fontosabb.

 


Dr. Birkás Márta professzor asszony

 

 



Jáger Ferenc engedélyezési és fejlesztési menedzser „Õszikék – Sumi Agro szemmel” címmel mutatta be az õszre ajánlott termékeket. A már jól ismert BIOSILD TOP minden maggal terjedõ és talajból fertõzõ kórokozó ellen hatékonyan védi a kalászosok vetõmagjait, illetve a korai lisztharmatfertõzés ellen is hosszan tartó védelmet biztosít. A SAVVY-t átlagos gyomfertõzöttség esetén ajánlják, hagyományos õszi technológiában a legolcsóbb gyomirtási megoldást jelenti. Az ERGON egy teljesen új hatóanyag-kombinációjú készítmény, tifenszulfuron-metil és metszulfuron-metil tartalmú gyári gyomirtó szer kombináció. E posztemergens készítmény kiválóan egyesíti magában a két szulfonil karbamid típusú hatóanyag kedvezõ tulajdonságait. A más kultúrákban már bizonyított kiváló herbicid a PLEDGE engedélyt kapott õszi búzában is, õsszel és tavasszal is alkalmas a búza korai posztemergens gyomirtására. A SAVVY, az ERGON, a PLEDGE és kombinációik segítségével a nagy széltippan mellett a kétszikû gyomnövények már õsszel is eredményesen irthatók a kalászosokból.



A szakmai elõadás az õszi káposztarepcében õsszel is felhasználható MOSPILAN rovarölõ szer és az új, a Magyarországon legnagyobb tebukonazol hatóanyag tartalmú TOLEDO repce regulátor és gombaölõ szer ismertetésével zárult.



Az elõadásokat követõen több elõzetesen beküldött és a helyszínen megfogalmazódott hallgatói kérdés is terítékre került.



AZ ELÕADÁSOK MEGHALLGATÁSA