Gabonapiac

Gyengülõ forint ár emeli a gabonapiacot?



Gyakorlatilag november közepére befejezõdött a kukorica betakarítása. A nyári 48-50 ezres felvásárlási árak 42-43 ezer forintra csökkentek október elsõ felére.



Október 25-étõl érzékelhetõen növekedtek a vásárlói érdeklõdések száma és a felvásárlói árak nagysága. A nyugat-európai tõzsdei kukorica árak is emelkedtek, 185 Euró felé kerültek.



Ezt a jelenséget erõsíti a 300 Ft feletti euró ár is. November közepétõl 145-160 euró telephelyi árak alakultak ki (olyan mozgékonnyá vált a forint árfolyama, hogy a kereskedõk Euróban adják meg az árakat). Tõzsdei ár 48-49 ezer Ft/t, 2012 tavaszi szállítással 51-52 ezer Ft/t.

A többi takarmánynövénynek is jó ára van. Takarmánybúza 155-165 euró telephelyen, takarmányárpa 150-160 euró. Tõzsdei ára a takarmánybúzának 45 ezer Ft/t, takarmányárpa 48 ezer Ft/t.



Az az elképzelésünk, hogy novemberre élénkülni fog a malmi búza piaca, ez nem teljesült be, sem belföldrõl sem külföldrõl komoly vételi szándék nem érzékelhetõ. Ebben a helyzetben szerencse, hogy eladói nyomás sem vált meghatározóvá a malmi búza piacán, tõzsdei ára 49-50 ezer Ft/t. A nyugat-európai felvásárlási árak 180 euró/t körül alakulnak.



Az olajos növények árát tovább emelhette, hogy az õszi száraz idõjárás több régiónkban akár 50%-os keléshiányt eredményezett a repcénél.



Nem is csoda, hogy rekord közeli áron a repce, 425-435 euró/tonna áron keresik (450 euró/tonnás áron is voltak üzletek). Jelenleg a kereskedõk új termésre 120-130 ezer Ft-on kötnének szerzõdést. A napraforgó telephelyi ára jelenleg 330-350 euró/t, tõzsdei ára 106 ezer Ft/t.

A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) novemberi jelentésében a világ kukoricatermését 853 millió tonnára becsüli, ami abszolút rekordtermésnek számít, de sajnos még így sem képes kielégíteni a világ szükségleteit, ezért a zárókészletek tovább csökkennek.



Az USDA is 858 millió tonnára becsüli a világ kukoricatermését és élénk forgalommal számol ebben a szezonban. Ezen belül Ukrajna várhatóan 12 millió tonna kukoricát fog exportálni, ami duplája az elõzõ évek mennyiségének. A nagy mennyiségû ukrán kukorica és az ehhez társuló alacsony árak komoly versenyhelyzetet teremtenek a mediterrán térségben. Az USDA értesülései szerint Japánba is szállítottak ukrán kukoricát, de Dél-Koreával és Tajvannal is tárgyalásokat folytatnak. Az USA export esélyei ezáltal várhatóan csökkennek.



Argentína is rekord kukoricaexporttal számol és 18,5 millió tonnára emelte a 2011/2012 évi várható exportját. Az EU 2 millió tonna kukorica-exporttal számol ebben a szezonban.



Kína 3 millió tonnára növelte import igényét, ami 1995 óta a legnagyobb. Dél-Korea (8 millió tonna) és Mexikó is rekord kukoricaimporttal számol (9,8 millió tonna).



Az EU, jó termésének köszönhetõen, 3,5 millió tonnára csökkentette import igényét.

Itthon is befejezõdött a kukorica betakarítása, 1,2 millió hektárról 8 millió tonna terményt takarítottak be, ami 15%-kal több mint az elõzõ szezonban. A jó termés ellenére a hazai kukoricaexport-forgalom jóval gyengébb, mint az elõzõ év ugyanezen idõszakában volt. A szeptember- októberi vasúti forgalom a felét sem éri el a 2010 évi forgalomnak, ami 250 ezer tonna volt. A dunai forgalom is egyre gyengébb, és mára már reménytelenné vált a nagyon alacsony vízállás miatt.

Novemberben a búza és a kukorica ára is csökkent a világpiacon.

GOSZ-VSZT kukorica posztregisztrációs kísérletek 2011



Immáron ötödszörre készült el a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica fajtakísérletek eredményét tartalmazó kiadvány.



A rendszer mûködtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelõ mennyiség és ismert minõség elérésére képes növényfajták közül választhassanak.



A kísérleteket a fenti szervezetek megbízása alapján az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya végezte és értékelte. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja. A testület kilenc tagból áll, a tagokat az alapító társadalmi szervezetek delegálják három évre.



A hibrideket a vetést megelõzõen közjegyzõ jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezõi és értékelõi teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytõl, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna õket munkájukban. A visszakódolásra csak azután kerülhetett sor, miután a fajtatulajdonosokkal is egyeztetve minden vitás kérdést sikerült lezárni. A fentiek alapján világosan látható, hogy a kísérleti rendszer kivitelezésének szakmaisága és pártatlansága vitán felül áll.

A fajták kiválasztásának rendszere



2011-ben a FAO 200, 300, 400 éréscsoportba tartozó 39 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselõ silókukorica, valamint a késõi szemeskukorica-csoportok (FAO 500 <) nem kerültek be a kísérletbe.



A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2011-ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük õket a kísérletbe.



A fennmaradó fajtaszámot az elõzõ évek GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplõ hibridekkel töltöttük fel.



Mindezek után lehetõséget biztosítottunk a nemesítõházaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekrõl úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezõt tudnak versenyeztetni.



2010 óta a nemesítõházak olyan hibrideket is indíthatnak, melyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU listán szerepelnek. Az EU listás csere a szereplõ hibridek max. 30%-át érinthette. A FAO szám pontos meghatározása érdekében ezek a hibridek elõvizsgálatban szerepeltek.



Végezetül, de nem utolsó sorban az idén egy kompenzációs listát is létrehoztunk, amelyrõl a fenti kritérium alapján szerepelni nem tudó kisebb nemesítõházak is bejuthattak a kísérletbe.



Meggyõzõdésünk, hogy a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítõ, erõs és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítanunk a 2011-es esztendõre. Várakozásainkat a magas kísérleti átlagok egyértelmûen igazolták.

A kísérleti helyszínek



A meghatározott 13 kísérleti helyhez a lehetõségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermõ vidékeken (Debrecen, Mezõhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.), valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Jánoshalma, Székkutas).

A Kísérleti Metodika



A metodika alapja az érvényes Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2006. március 14-én az Országos Fajtaminõsítõ Bizottság fogadott el. Az Interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával – elérhetõ az MgSzH honlapján „metodika” címszó alatt.



Fõ eltérési pontok értelemszerûen az elõzõekben említett fajtakiválasztásban, valamint a vizsgálati helyek számában, azok területi elhelyezkedésében mutatkoznak meg. Mindkét szempontnál vezérelv volt a termelõi érdekek maximális figyelembevétele.



A minõsített sor vizsgálati metodikájában mindenképpen említésre méltó, hogy idén a 13 helybõl 4 helyen (Eszterágpuszta, Kaposvár, Székkutas, Debrecen) volt vízleadás-mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidõ is ellenõrizhetõvé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetõvé válik a termelõk számára.



A 13 beállított kísérleti helybõl 11 került kiértékelésre szemtermés, betakarításkori szemnedvesség és kezdeti fejlõdési erély tekintetében, 9 helyen lett megállapítva szárhiba % és 10 helyen nõvirágzás ideje. A kizárásra az egyes helyeken az alábbi okok miatt került sor:



- Kompolt – víznyomott területek,

- Jászboldogháza – víznyomott területek.

A teljes kiadvány és a korábbi kiadványok elérhetõk a két szervezet honlapjain: www.vszt.hu, www.gabonatermesztok.hu