Mezõgazdasági bevételek az EU-ban - Nem olyan fényes, mint elsõre látszik

A mezõgazdasági munkavállalók többnyire nagyobb bevételre számíthattak 2011-ben, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, az Eurostat becslései szerint. Azonban a helyzet nem biztos, hogy olyan rózsás, mint amilyennek tûnik. Míg a mezõgazdasági termelõi árak 7,5 százalékkal emelkedtek, a növénytermesztésé 5,4, az állattenyésztésé 6,7 százalékkal növekedtek értéküket tekintve.

Mennyiségben csak 1,1 százalékos volt a növekedés, a termelési költségek várhatóan 9,7 százalékkal emelkednek. Ennek az erõteljes növekedésnek az az oka, hogy az input költségek csökkentek ugyan, de a takarmányárak 16,8 százalékkal, a mûtrágya és talajjavítók ára 14,6 százalékkal, az energia és üzemanyagok ára 11,8 százalékkal nõttek. Az input költségek emelkedése csak azért maradhatott viszonylag alacsony, mert a vetõmagok és növénytermesztési segédanyagok ára 4,3 százalékkal nõttek és az épületek karbantartási, fenntartási költségei „csak” 3,8 százalékkal emelkedtek, ami kevesebb volt az átlagosnál. A takarmányok, mûtrágyák és az energia ára várhatóan tovább növekszik, ami a termelési költségeket is igen megterheli. Ha a bérhez kapcsolódó költségeket is hozzászámoljuk – amik 6,7 százalékkal nõttek – akkor a termelési költségek még élesebben fognak növekedni. Ez pedig csak egy dologhoz vezethet, magasabb élelmiszer inflációhoz, a hús és gabona árának emelkedéséhez az EU-ban.

A mezõgazdaságból élõk bevételeinek növekedése is szórványos volt, nem egységesen érzékelhetõ minden EU tagországban. A legnagyobb bõvülést néhány új tagállamban figyelhettük meg – Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország és Litvánia – ahol esetenként több, mint 40 százalékos növekedést értek el.

Ennek az az oka, hogy a mezõgazdasági jövedelmek alacsonyabb bázisról indulnak és gyorsan növekednek, közelítve a régebbi tagállamok jövedelem mutatóit. Ugyanakkor a jövedelmek növekedése Németországban 14,7 százalék, Dániában 20,2 százalék és Ausztriában 12,2 százalék, ez példaként állhat nem csak a fejlett mezõgazdasággal rendelkezõ országoknak, hanem a viszonylag stabil gazdasággal rendelkezõknek is. Azt, hogy az egyes országok fenntarthassák a bevételeik jelen ütemû növekedését, a lassabban növekvõ termelõi árak és egyre gyorsabban növekvõ termelõi költségek mellett az egyik nagy kihívása lesz az európai mezõgazdasági ágazatnak 2012-ben. A kihívást még nehezebbé teszi az, ami az eurozóna gazdaságaival történik és maga az euró túlélése is.

Az ír mezõgazdaság fenntarthatóságához a béreknek 30,1 százalékkal kellene nõniük, ez különösen nehéz most, hogy az ország belépett egy nadrágszíj-összehúzós idõszakba nagy adóemelésekkel és a kiadások lefaragásával. Mialatt az ír bérek emelkedése az átlagbér 2005-ös szintjét hozta, az alatt Olaszországban, amely hasonló kihívásokkal küzd, a mezõgazdasági bérei növekedése 11,4 százalékos, de még mindig a 2005-ös szint alatt van. Görögország, Portugália és Spanyolország – országok melyeknek célja a gazdasági túlélés – a mezõgazdasági bérek átlagosan a 2005-ös szint alatt vannak. Ezekben az országokban a megszorító intézkedések a mezõgazdasági szektort sújtják leginkább. Franciaországban, ahol eddig a mezõgazdasági bérek 10 ponttal a 2005-ös érték felett voltak, 2,6 százalékos csökkenést mutattak az idén. A 2012-es választásokkal a sarkában Sárközy elnök arra számít, hogy bedob néhány csábító pénzügyi ajánlatot a hangos szavazóknak, amivel arra törekszik, hogy szert tegyen néhány engedményre a KAP tárgyalásokon.

ThePigSite

Chris Harris, Editor-in-Chief, Friday, December 23, 2011

Fordította: Dr. Gergácz Zoltán