Gabonapiac

Tavaszi kalászos vetõmaghelyzet



A VSZT Kalászos Szekció Bizottsága 2012. január 19-én ülésezett, és a 2012. évi várható tavaszi kalászos vetõmag helyzettel foglalkozott. A bizottság az alábbi megállapításokat tette:



- A tavaszi árpa alkalmas szaporító terület a 2010. évihez képest kissé növekedett, a 2011. évi nyers vetõmagtermés a 2500 ha-ról mintegy 11 200 tonna. Az évek óta alkalmazott 65–70%-os tapasztalati számot tekintve mintegy 7 800 tonna fémzárolás elvi lehetõsége áll fenn a 2012. évi vetéshez. A 2011. évi 100 ezer ha körüli vetésterületet alapul véve ez a mennyiség cca. 39–40%-os felújításra adna lehetõséget. A tagi adatközlés alapján jelentõs ókészletekkel nem kell számolni.



- A zab szaporító terület a 2009. évi szintre emelkedett, a 647 ha-ról betakarított 2300 tonnás (3,5 t/ha) nyers termésbõl várható 1500 tonna fémzárolt vetõmag kb. 9 000 ha-ra elegendõ. Ha a 2011. évi 55 ezer hektáros terület változatlan maradna, ez mintegy 15–17% felújításra elegendõ.



- A tavaszi búza vetõmag-szaporítás a korábbi évekhez képest határozottan nagyobb területen, 495 ha-on történt. Az õszi vetések pótlására irányuló keresletnövekedés – a forgalmazók jelzése alapján – már most is érezhetõ.

Az eddigi laboratóriumi vizsgálatok és a tagi jelzések alapján komolyabb minõségi problémákkal nem kell számolni.

Összességében elmondható, hogy a mostani, rendkívül száraz õszi és téli idõjárás következtében az õszi vetéseket viszonylag nagy területen kell majd tavaszi vetésû növényfajokkal pótolni. Tekintettel arra, hogy az AKG, ill. a területalapú támogatás elõírásainak meg kívánnak felelni a termelõk, a tavaszi kalászos fajok iránti, ezen belül is a tavaszi árpa iránti kereslet növekedése várható. A környezõ országokban tapasztalható tavaszi kalászos szaporító terület csökkenés következtében valószínûleg növekedni fog a külföldi kereslet a magyarországi elõállítású vetõmagok iránt.



Fentieket figyelembe véve nehéz megítélni, hogy a rendelkezésre álló vetõmagkészletek biztosan kielégítik a várható igényeket, ezért a tavaszi árpa esetén az idõben történõ megrendelést szükséges hangsúlyozni. A többi tavaszi gabona – tavaszi búza, zab – növénynél egyértelmûen vetõmaghiányra kell számítani.

Lendületben a Szövetség



A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedõk Szövetségének Takarmányos tagozata megújult fiatalos lendülettel, komoly tervekkel kezdi az új évet.

Bustyaházai László, a Takarmánytagozat új elnöke 2011 novemberében a FEFAC tanácsülésén ismertette a magyar takarmánygyártás aktuális helyzetét és kérte Magyarország felvételét az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) tagi körébe.



A FEFAC elnöke üdvözölte a magyar csatlakozási szándékot, mely lépéssel régi adósságot törlesztettünk és ezáltal a FEFAC pozícióját is erõsítettük EU szinten. A magyar takarmányipar termelésének csökkenése ellenére az EU-27 tagállama közül ma is a tízedik legnagyobb takarmánygyártó ország.



A FEFAC-nak jelenleg – nemzeti szövetségeken keresztül – 22 teljes jogú tagja van és 6 szervezet társult, illetve megfigyelõi státuszban vesz részt a közös európai szintû munkában. Brüsszelben az EU jogalkotói kikérik és figyelembe veszik a FEFAC véleményét, kezdeményezéseit.



A nemzetközi kapcsolatok erõsítése mellett a megújult elnökség egyik fõ célja a taglétszám bõvítése, a szakma minden meghatározó szereplõjének bevonása a közös munkába. A jövõben szeretnénk a Szövetség súlyának megfelelõen mind hazai, mind nemzetközi szinten még inkább hangot adni szakmai érvekkel alátámasztott véleményünknek.

A takarmányipar a magyar nemzetgazdaságban igen fontos helyet foglal el, éves szinten a közel 4 millió tonnás értékesített takarmánykeverék gyártásával hozzávetõlegesen 240 milliárd forintos árbevételt termel és maradéktalanul kiszolgálja a hazai állattenyésztés igényeit. Ezen túl az exportból származó árbevétele is eléri éves szinten a 20 milliárd forintot.



Az sem egy elhanyagolható tény, hogy a takarmányipar ma a hazai állattenyésztés legnagyobb hitelezõje, mely jelentõs kockázatokkal jár. Becslések szerint a takarmányipar mintegy 30-40 milliárd forint folyamatos hitellel finanszírozza az állattenyésztést, amely összeg legalább fele 60 napon túli kintlévõség, mely nélkül a magyar állattenyésztés léte forogna kockán. Az állattenyésztõk alultõkésítettek, és az utóbbi években komoly vagyonfelélést folytattak az alacsony felvásárlási árak, és a magas önköltségek miatt. Ebben mindenképp változást vár a szakma, hiszen egyre nagyobb értéke van a világban az élelmiszereknek. Mindezek ellenére úgy véljük, hogy a takarmányipar jelentõsége akár nõhet a jövõben, hisz az állattenyésztés fellendítése, a drasztikusan lecsökkent állatállomány helyreállítása prioritásként szerepel az új mezõgazdasági stratégiában.



Ugyan a takarmányipar fejlõdésére jellemzõ volt a korszerû külföldi technológia és tudás igen korai, jóval a rendszerváltás elõtti, megjelenése, mégis elmondható, hogy egyre nehezebb a rohamosan fejlõdõ világgal lépést tartani. Éppen ezért az elnökség fontosnak tartja a jövõ szakembereinek felkészítését, megfelelõ irányú képzését is. Versenyképes, gyakorlati tudású szakemberekre van szüksége a piacnak, ehhez kész a Szövetség megadni minden segítséget az egyetemek részére. A Gabonaszövetség Takarmánygyártó tagozata komoly szerepet kíván vállalni a jövõben az oktatás terén is.