MENÜ

A VSZT egységesen képviseli a vetõmagágazat érdekeit

Oldalszám: 21
2014.01.28.

Kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács február utolsó napján, ahol szó volt arról, mi tekinthetõ magyar vetõmagnak, ki határozza meg a termelõk fajtaválasztását, illetve melyek a fejlesztési irányok és lehetõségek. A rendezvényen a VSZT részérõl elhangzott információkból az alábbi rövid összefoglalót állítottuk össze az Agro Napló olvasói számára.

 

A VSZT tagságát 800 vállalkozás képezi, amely magában foglalja a világ szinte minden országában dolgozó nemzetközi cégeket, mezõgazdasági nagyüzemeiket, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményeit és jelentõs számú kis és közepes magángazdaságot valamint egyéni vállalkozót. Tagjaik évi 190 milliárd forint értékben állítanak elõ és forgalmaznak vetõmagot, ezzel több ezer embernek adva munkát és megélhetést. A belsõ igények kielégítése mellett a megtermelt vetõmag jelentõs része külpiacokon talál vevõre.



A bel- és külpiacokra termelt vetõmag ma már részben nemzetközi cégek fajtái közül kerül ki, azonban számos hazai szaporító gazdaságnak, vetõmag-feldolgozó üzemnek, valamint disztribútornak ad megélhetést. Az ágazatnak komoly szerepe van a kisebb gazdaságok jövedelmezõségének fenntartásában, ezáltal nagymértékben hozzájárul a vidéki lakosság foglalkoztatásához. A vetõmagágazat nagy hozzáadott értékkel rendelkezõ terméket állít elõ hazai munkaerõ ráfordítással.



Az innovatív ágazat cégeinek prosperitását, versenyképességét kizárólag a folyamatos megújulásra való képesség biztosítja. A vetõmagipar az árbevételének 15 százalékát K+F tevékenységre fordítja, és rendkívül nagy a fejlesztésben dolgozó magasan képzett, tudományos fokozattal is rendelkezõ szakemberek aránya.



Magyar vetõmagnak tekinthetõ, ha a vetõmag-forgalmazás százalékban Magyarországon bejegyzett cégeken keresztül történik. Ezek a vállalkozások hazai munkaerõt foglalkoztatnak, és természetesen itthon is adóznak. A forgalmazott vetõmagokat döntõen Magyarországon állítják elõ a cégek. A hazai ökológiai viszonyokra adaptált, magyar cégek által forgalmazott fajták vetõmagja a magyar vetõmagipar produktuma, és ez fõként igaz abban az esetben, ha a nemesítésük, állami fajtaelismerésük, vetõmag-elõállításuk és -minõsítésük is Magyarországon történt, függetlenül a nemesítõ cég tulajdonosi szerkezetétõl. A magyar vetõmag szektor számára a „magyar földbe magyar vetõmagot” cél teljes evidencia.



A magyarországi vetõmagágazat célja, hogy a hazai ökológiai és termesztési igényeknek megfelelõ, legjobb genetikai tulajdonsággal rendelkezõ fajtákkal és legjobb minõségû vetõmagokkal lássa el a termelõket, biztosítva versenyképességüket, fenntartva a növénytermesztés nemzetgazdasági szempontból is jelentõs jövedelemtermelõ és export képességét. A szövetség a Gabonatermesztõk Országos Szövetségével közösen már 7 éve mûködteti a fajták állami elismerését követõ, ún. posztregisztrációs fajtakísérleti rendszert.



„Az európai és a világ vetõmagiparában betöltött jelentõsnek mondható szerepünket a kedvezõ termõhelyi és klimatikus adottságaink, földrajzi elhelyezkedésünk és infrastruktúránk, szakképzettségünk mellett elsõsorban a megfelelõ jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhetjük” – hangzott el a rendezvényen.



A közelmúltban lezajlott, decentralizált, és megyei szintre koncentrált közigazgatási reformok, elsõsorban költségvetési takarékossági szemlélettel történtek, a fajtaelismeréssel és vetõmag-minõsítéssel kapcsolatos munkavégzés alapvetõ feltételeinek, ezáltal a minõsítés színvonalának romlását okozták. Amennyiben ezen a területen nem történik változás, az jelentõs mértékben ronthatja Magyarország vetõmag-elõállításának nemzetközi megítélését.



A vetõmag szakma kész és képes aktívan részt vállalni a korábbi ellenõrzési és minõsítési rendszer színvonalának újrateremtésében – a leépítések helyett, a szakma bevonásával a rendszer megújítására van szükség a 21. század elvárásainak megfelelõen. Hazánk vetõmagtermesztésének volumene tovább fokozható, ehhez elkerülhetetlen a régóta ígérgetett öntözésfejlesztés, valamint a vetõmagtermesztés számára prioritást biztosító izoláció és zártkörzet jogszabályi hátterének rendezése.

–an–