MENÜ

A beforgatott jövõ - Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek

Oldalszám: 53
2014.01.27.

Megjelent a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörõnek szánt könyve, „A beforgatott jövõ”. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthetõ módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. Most „A baktériumtrágyában alkalmazott baktériumok” címû részbõl idézünk.

 

 

A mezõgazdaságban felhasznált egyik legfontosabb mikroszervezet az azotobacter chroococcum, mely egy szabadon élõ nitrogénkötõ baktérium. Jelentõségét az adja, hogy képes a levegõben található elemi nitrogén megkötésére, amely így felvehetõvé válik a növények számára. A talajok azotobacter chroococcummal történõ beoltása gazdagítja a talaj felvehetõ nitrogéntartalmát. A folyamat során a légkörben elemi formában jelenlévõ nitrogén egy oxidációs (oxigénfelvétellel járó) folyamat következtében nitritté, majd nitráttá alakul, amely formát a növények könnyen hasznosítani tudják. A mezõgazdasági gyakorlatban a nitrogénkötõ baktériumok talajba juttatásával lehetõvé vált a légköri nitrogén felhasználása a nem pillangósvirágú növényeknél is.

 


 





A légköri nitrogén megkötése a légzésen keresztül biztosított. Ezért minden olyan agrotechnikai, vagy idõjárási tényezõ, amely a talajok tömörödését, ezáltal levegõtlenségét okozza, gátolja a baktériumok légzését is. Az azotobacter chroococcum kedvezõ hatása azonban többoldalú, ugyanis ez a baktérium a többi tápanyag felvehetõségét is fokozza az általa termelt szerves savak segítségével, és növényi hormonok kiválasztásával is pozitívan befolyásolja a növény növekedését és fejlõdését. Kifejezetten magas a citokinin termelése, amely egy, a gyökértömeg erõteljesebb fejlõdését eredményezõ hormon. A hormonok alapvetõen a növekedést és a fejlõdést befolyásoló kémiai anyagok.



A baktérium a nitrogénvegyületek mellett több egyéb biofaktort is termel, például a B-vitamin csoportot, amelyek ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben, valamint növelik a növények szárazságtûrését is. A másik ilyen biofaktorcsoport a különbözõ növénynövekedésre ható hormonok csoportja. Ezek az anyagok például az auxinok és a gibberellinek, amelyek fokozzák a növények növekedéserélyét, és javítják az érési folyamatokat is. Ezek az anyagok hasznosak például keléskor, mivel segítségükkel gyorsabban nõnek a zsenge növények, így a kártevõk támadása nehezebben érheti el azokat.





A könyv zárófejezetében bemutatja a baktériumtrágyázás felhasználásával elért eredményeket, és részletes termesztés-technológiai útmutatót is ad annak alkalmazásához. A beforgatott jövõ szakmai színvonalára garancia a közremûködõk sora: Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Szécsi Árpád és Zászlós Tibor.



További információ: 06-20/275-5299

Lapozzon bele! www.bakteriumtragya.hu/konyv