Kalászfuzárium és más betegségek elleni védekezés búzában, egy új megközelítés

Nem véletlen, hogy a korszerû növényvédelem már régóta hangsúlyozza a fajtaspecifikus technológiák kidolgozását, bár ennek megvalósítása sem egyszerû. Többek között azért, mert ehhez megbízható adatok kellenek a fajták betegség ellenállóságának mértékérõl. A fungicidekrõl rengeteg cégadat van forgalomban, viszont nagyon kevés az olyan kísérlet, ahol több gyártó termékeit hasonlítják össze. Az egyes betegségekkel szemben lényeges eltérés van a felhasználható hatékony fungicidek számában és azok hatásában. A levélrozsda és lisztharmat ellen számos, gyakorlatilag egyenértékû fungicid áll rendelkezésre. A kalászfuzárium esetében a helyzet korántsem ilyen jó. Ráadásul a korszerû fungicidektõl elvárjuk, hogy a legkülönfélébb betegségeket egy menetben kezeljék. Ilyen szempontból tökéletes fungicid ugyanúgy nincs, ahogy tökéletes fajta sem létezik. Nem véletlen ezért, hogy igen gyakran több hatóanyagot kombinálnak a szélesebb hatás elérése érdekében.

Ehhez természetesen hozzájön egy legalább ekkora gond, ami a fungicidhatás ill. a rezisztenciaszint, ill. a fungicidhatás és a járványtani feltételek állandó változásából ered. Ha a gyakorlati eredményeket nézzük, kiválónak ismert fungiciddel is lehet rossz hatásfokú védelmet elérni. A fentiek miatt viszont a fajtaspecifikus védelem kevés, mert ugyanaz a fajta igen eltérõ agronómiai feltételek között díszlik, és ezeket a feltételeket a növényvédelem megtervezésében számításba kell venni. Ezért a növényvédelmi technológiának táblaspecifikusnak kell lennie, ugyanannak a fajtának egészen eltérõ technológiára van szüksége pl. kukorica vagy repce elõvetemény után. Az már csak hab a tortán, hogy a nagyüzemi táblák sem homogének, és itt már a precíziós mûvelésnek is lehet szerepe, így a mélyebben lévõ táblarészeken nagyobb lehet a járványveszély, mint a magasabban fekvõ részeken. Ez ma még utópiának tûnik, de néhány év múlva már nem biztos, hogy az lesz.

Az látható, hogy minél hatékonyabb rendszert akarunk mûködtetni, annál több információra van szükségünk. Vagyis a hatékony, gazdaságos és környezetbarát növényvédelem messze több, mind egy egyszerû döntés a permetezésrõl. Az alábbiakban ennek a rendszernek néhány elemét emeljük ki.

Fajtatulajdonságok



Kalászfuzáriummal szemben nincs abszolút ellenálló anyag, ennek ellenére vannak olyan jó ellenállósággal rendelkezõ törzsek vagy fajták, amelyeknek 2010-ben sem esett komoly baja, védelem nélkül is legfeljebb szórványos fertõzést láttunk, míg a nagyon fogékony parcellákon néhány kivétellel nem volt ép kalász. Ezért a vetéstervet már úgy kell összeállítani, hogy az ellenállóbb fajtákat vessük kukorica után, a fogékonyabbakat pedig a kiváló elõvetemény után, amely nem hagy jelentõs fertõzõanyag mennyiséget a tarlón. A szegedi fajtasorban már jó néhány átlagosnál ellenállóbb fajta van, mint pl. a GK Fény, GK Csillag, GK Rozi, GK Smaragd, GK Szemes (tritikálé), GK Körös és a GK Göncöl. Ezek száma a jövõben gyarapodni fog. Az 1. ábrán fungicid kísérlet DON-szennyezését mutatjuk be nagyüzemi kísérletben négy fúvókatípus átlagában. Bár a legjobb fungicidekkel a DON-szennyezést a töredékére tudtuk visszaszorítani, de a fogékony fajtáknál mégsem sikerült az EU határértéket elérni. A jóval ellenállóbb MR (mérsékelten ellenálló) GK Fény esetében a kezeletlen kontroll is csak töredékét tartalmazta toxinban, és négy esetben már határérték alatti DON-szennyezést kaptunk. Ezért olyan fontos az ellenállóbb fajták termesztése.

1. ábra. A fajta ellenállóságának hatása a DON-tartalom (ppm) csökkenésére,

szántóföldi kísérletek során, igen súlyos járványhelyzetben (2010)

Magyarázat: MR –mérsékelten rezisztens, MS –mérsékelten fogékony, S –fogékony

Nagyításhoz katt a képre

Nagyon fontos a koraiság. Mivel a hosszú hatástartamú fungicidek is 2-3 hét alatt gyakorlatilag lebomlanak, és újabb eredményeink szerint nyolc nappal a fungicid kezelés után akár 40-50%-os a csökkenés, ezért 3 héttel a virágzás után a korai, nagyon korai közepesen ellenálló fajták már régen túl vannak a fogékony fázison. Persze a gyors fejlõdés nem sokat segít a nagyon fogékony csoportban sem. A nagyon késeieknél viszont még lehet egy második kalászvédelemre is szükség, sokkal nehezebb kiszámítani viselkedésüket. 2010-ben nagyon sok kései búzával bevetett tábla okozott komoly csalódást.

A virágzás több szempontból fontos. A vegyi védelem szempontjából ideális a búza, amelyik homogénen kalászol és virágzik, itt a virágzáskori permetezéssel gyakorlatilag minden kalászt elérünk, és így védeni tudunk. Egy hosszan elhúzódó virágzás gondot okoz, mert a korai védelemnél a késõn kalászoló másodhajtások maradnak védelem nélkül, ha pedig megvárjuk a teljes virágzást, akkor egy korai esõs periódus a fõkalászokat teheti tönkre. Nincs igazán jó megoldás. Jó, ha a fajta zártan virágzik, igen nagy az öntermékenyülési arány, mert ezek bibéihez a levegõben szálló spórák sokkal kisebb valószínûséggel érnek el. A hibridbúzának ez volt az egyik komoly problémája a nyitott virágzási igény miatt. Az sem baj, ha a pollentermelés nem kiugró, hiszen a pollen számos fertõzést elõsegítõ anyagot tartalmaz, amely esõs idõben fokozza az érzékenységet. A magasabb fajták általában kevésbé fertõzõdnek, viszont jobban ki vannak téve a dõlésnek, amely csapadékos idõben igen jelentõs fertõzésnövelõ hatású, a kalászok sokáig dunsztban vannak. Ezért a szárszilárdság kiemelten fontos fajtabélyeg. Vannak ugyanolyan ellenállóság mellett jobban és kevésbé jobban védhetõ fajták, ennek okát nem ismerjük, és a fajtákat viszont ilyen szempontból is szûrni kellene. Így ez az ismeret, bár fontos lenne, még nem áll rendelkezésre. A szálkázottság a fogékony fajtáknál növelheti a természetes fertõzõdést, viszont a szálkák révén a fungicidkezelés hatásosabb lehet.

A kalászfuzárium elleni védekezésben alapvetõ a fungicidek transzlokációja. Ha ez hatékony, akkor a permetezési eltérések kiegyenlítõdnek, és akkor a permetezési technológia nem fontos. A triazolokat a szakma szisztemikus szerekként emlegeti. Az adatok azt mutatták, hogy a tebukonazol és protiokonazol függõleges mozgása elhanyagolható, ezért a kalász kiváló fedése elsõosztályú érdek. Az oldalról permetezõ fúvókákkal lényegesen sikerült a kalász fedettségét növelni, ami a fertõzõdés csökkenését is eredményezte. Ezért viszont a kalászt minden oldalról védeni kell. Az eddigi legjobb tapasztalatot a QJ90 ikerfúvókával szereztük, amely a 250 l permetlé nagyjából egyharmadát elõre, kb. kétharmadát pedig egy TeeJet XR szórófej visszafelé permetezte (2. ábra).

2. ábra: Búza kalászok fedettsége vízérzékeny papírcsíkokkal mérve 2010/11-ben

Az, hogy mit lehet idõben, jó technológiával végrehajtott permetezéssel elérni, a 3. ábra jól mutatja. Szárazabb évjáratokban ezt a képet nem látni, de az a tapasztalat, hogy m2-ként 20 fertõzött kalász már okozhat határérték feletti toxintartalmat. Ezért a látszólag ártatlan évek is okozhatnak kellemetlen meglepetést.

3. ábra. Kalászfuzárium elleni védekezés: baloldalt fogékony genotípus (2010.),

igen súlyos kalászfuzárium járvánnyal, kukorica elõveteménnyel, szármaradványok

a felszínen. Ugyanabban a táblában a Prosaro (1 l/ha) TwinJet fúvókával

permetezve csak töredék fertõzöttséget tapasztaltunk (jobb oldalon)

A fungicideknél nagyon fontos a védõ és kuratív hatás. Megelõzõ kezelés a leghatékonyabb, a nagy esõzések után még akkor is elindulhat súlyos járvány, ha egyébként az elõvetemény optimális volt. 3-4 nap késés már komoly problémákat okozhat. A megelõzõ védekezés azért is fontos, mert az aratás elõtti esõk káros hatását jelentõsen mérsékelni tudja, ami akár többszörösére tudja emelni a toxintartalmat. A fungicid rezisztencia kalászfuzárium ellen nem igazán jellemzõ. A strobilurinokról tisztán alkalmazva korán kiderült, hogy adott esetben toxintartalmat növelhetnek, viszont triazolokkal keverve ezzel már nem kell számolni, itt a hatás leginkább az alaptriazol hatékonyságától függ.

Nagyon fontos megfigyelés, hogy az idõben, kifogástalan minõségben végrehajtott védekezés hagyományos fúvókákkal is lényegesen jobb eredményt ad, mint amit a mindennapi gyakorlat mutat. Vagyis sok tartalék van a szakszerûen elvégzett munkában.

Azt gondoljuk, hogy a hatékony védekezést már az elõvetemény kiválasztásakor meg kell kezdeni. Ha pl. kukorica után kényszerülünk búzát vetni, célszerû korai fajtát választani, hogy az idõben lekerülve tegye lehetõvé a szármaradványok talajba keverését, ha lehet, leszántását, hogy ezzel is csökkentsük a járványveszélyt. Jó, ha a hibrid szárkorhadással szemben ellenálló, ez is csökkenti a kockázatot. Az ilyen táblákra mindig ellenállóbb fajtákat vessünk, és azokat preventíven védjük, a lehetõ leghatékonyabb szerrel. Az elmúlt 10 évben a metkonazol, protiokonazol és tebukonazol termékek voltak leghatékonyabbak. A fuzárium fungicid piac fejlõdik, s elõfordulhat, hogy a jelenleg ismertek mellett új hatóanyagok is megjelennek. Mivel a fungicid rezisztenciától mindenki tart, ezért a több eltérõ hatásmechanizmusú fungicid, vagy több hatóanyagot tartalmazó keverék fungicidek ezt a veszélyt mérsékelni fogják, ha a gazdák váltogatják a szereket. A táblákat célszerû feltétlenül védendõ, feltételesen védendõ és nem védendõ csoportba sorolni. Az elsõ kategóriához idõben meg kell rendelni a szert, egyébként szükség esetén hatékony szer nem lesz elérhetõ. Jó tudni például, hogy ha a keresett szer már elfogyott, a Folicur Solo, a Zantara, a Falcon 1 l-es dózisa, más tebukonazol termékek is segíthetnek. A második kategóriában közepes hatékonyságú szereket is jó eséllyel lehet használni. Ha a jó ellenállóságú fajtákat kiváló elõvetemény után vetjük, akkor a védekezést közepes kategóriájú szerrel is meg lehet oldani, de száraz idõben a kezelés el is hagyható. Mindenképpen érdemes a járvány-elõrejelzéseket figyelni. A kanadai eredetû DONcast már nálunk is hozzáférhetõ (Bayer).

Ha a mai helyzetet összevetjük a 10-15 évvel ezelõttivel, jelentõs fejlõdést látunk. Lényegesen megnövekedett a nagyobb ellenállóságú, kisebb élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentõ fajták száma és aránya. Új, hatékonyabb fungicidek jelentek meg a piacon, és új permetezési technológia segíti a táblák eddiginél hatékonyabb védelmét. Lényegesen többet tudunk a betegség járványtanáról, az integrált védekezésrõl, és annak alkalmazásáról. A táblaszintû védelem kidolgozása egy újabb lépés. Mindez alig kerül pénzbe, de szellemi beruházást viszont igényel, ami bõségesen megtérül, hiszen akkor is jó áron lehet értékesíteni a terményt, amikor azoknak, akik nem fordítottak elegendõ figyelmet a hatékonyabb védekezés alkalmazására, jelentõs minõségi problémáik lehetnek.

Mesterházy Ákos,

Lehoczki-Krsjak Szabolcs,

Varga Mónika,

Kótai Csaba

Gabonakutató Kft., Szeged