A családi gazdaság és a családi gazdálkodó

A törvény alkalmazásában:



- mezõgazdasági tevékenység: a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag-termesztés, a vadgazdálkodás, az erdõgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás,



- kiegészítõ tevékenység: a falusi és agroturizmus, a kézmûvesipari tevékenység, fûrészáru-feldolgozás, az elsõdleges élelmiszer feldolgozás, a mezõgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetû hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekbõl a termékekbõl keletkezett termékek közvetlen termelõi értékesítése, valamint a mezõgazdasági szolgáltatás,



- gazdálkodó család tagjának minõsül: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülõje, nagyszülõje, testvére (gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell).

A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság nyilvántartási számát az adózással összefüggõ valamennyi iraton (bevalláson) köteles feltüntetni.

A családi gazdálkodó a közös õstermelõi tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával köteles eljárni az adókötelezettsége megállapításakor. A kiegészítõ tevékenységbõl származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.

Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltér a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elõtt választott adózási módtól, akkor ezt a változást be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételétõl számított 15 napon belül. Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban a közös gazdálkodást megelõzõen tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, vagyis az egységes adózási módnak a közösen megállapodott módszer szerintinek kell lennie. Így az év elsõ napjától beérkezett valamennyi õstermelésbõl származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elõtt szereztek meg. Ha a családi gazdaságba a tagok olyan tárgyi eszközöket visznek be, amelyek korábban az õstermelõi/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, az értékcsökkenési leírásuk a családi gazdaságban folytatható.

A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása során az õstermelõi tevékenységbõl származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elõtt határoltak el. Ebbõl az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.

Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés idõpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel az adóév végén a családi gazdaság tagjai között.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint: Maga a családi gazdaság nem tekinthetõ adóalanynak. Ebbõl következik, hogy áfa tekintetében a családi gazdaság egyes tagjai, külön-külön válnak az áfa alanyává, amennyiben a tagok saját nevükben is értékesítik a családi gazdaság által elõállított termékeket. Ha tehát a családi gazdaság tagjai a gazdaság által elõállított mezõgazdasági ill. kiegészítõ mezõgazdasági tevékenység által elõállított termékeket saját nevükben kívánják értékesíteni, tehát saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek, akkor áfaalanyokká válnak. De áfaalanyokká válnak a családtagok akkor is, ha egyéb nem mezõgazdasági jellegû gazdasági tevékenységet végeznek. (Ilyenkor minden áfaalany családtagnak egyforma áfabeli státusszal kell rendelkeznie.) Amennyiben a családtagok áfaalanyok, akkor tevékenységüket valójában önállóan végzik, és általános forgalmi adó szempontjából irreleváns, hogy egyébként egy családi gazdaság tagjaiként is jelen vannak. Nincs akadálya azonban annak, hogy a család tagjai megegyezzenek abban, hogy kizárólag az általuk kijelölt tag – aki lehet a családi gazdaság vezetõje is – legyen a családi gazdaság tevékenységi körében az adóalany.

Ez esetben a családi gazdaság vezetõje válik áfaalannyá és õ az, aki a családi gazdaság értékesítéseit, beszerzéseit saját nevében lebonyolítja (az õ nevére szólnak a számlák). Ha a családi gazdaság minden tagja áfaalany, akkor a családi gazdaság tevékenységi körében bármelyik tag jogosult saját nevében terméket értékesíteni, szolgáltatni, illetve terméket beszerezni és szolgáltatást igénybe venni. Ilyenkor az adókötelezettséget áfa tekintetében az az adóalany rendezi, aki az adott ügyletet saját nevében lebonyolította. A családi gazdaság tagjainak adózását illetõen fontos megemlíteni azt is, hogy az áfatörvény értelmében az adóalany csak azon termékbeszerzéseire vonatkozóan gyakorolhatja áfalevonási jogát, amelyre a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza. Elõfordulhat, hogy egy családi gazdaság két tagja fele-fele arányban szerez be terméket közös hasznosítás céljából. Ez azt jelenti, hogy a két tulajdonosnak közösen kell bejelentkeznie adóalanynak, függetlenül attól, hogy egyébként más gazdasági tevékenység tekintetében külön-külön mindketten adóalanyok. A közösen beszerzett majd hasznosított dolog tekintetében tehát a tulajdonostársak közössége az adóalany, függetlenül attól, hogy egyébként egy családi gazdaság tagjaiként is jelen vannak. Az áfatörvény szerinti adóalanyiság esetében a tulajdonközösség által a gazdasági tevékenysége körében történt beszerzéseinek elõzetesen felszámított adóját levonhatja, és amennyiben az áfatörvényben meghatározott feltételek valamelyike fennáll, vissza is igényelheti. A tulajdonközösség adóalanyisága vonatkozásában egy új adóalany jön létre, mely független a tulajdonközösséget alkotó személyek adóalanyiságától. Vagyis a tulajdonközösséget alkotó személyek korábbi adóalanyisága megmarad, a tulajdonközösség tekintetében pedig egy új adóalanyiság keletkezik, melynek adott esetben az ingatlan két tulajdonosa a tagja. A közös tulajdonba kerülõ dolog esetében fontos megemlíteni azt is, hogy az ahhoz kapcsolódóan felmerült elõzetesen felszámított adó csak akkor vonható le, ha azt a tulajdonostársak közössége hasznosítja gazdasági tevékenységéhez.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértõ