A Genezis növényspecifikus technológiában a Genezis Prémium NPK 8:12:25 összetételt ajánljuk repcére, mely 4% ként, 4,5% kalciumot és 3% magnéziumot is tartalmaz. A mûtrágya tápelem-aránya a repceigényéhez igazodik.
A repce a napraforgó után a második legfontosabb olajnövényünk. A gazdálkodás célja az õszi káposztarepce esetében sem lehet más, mint a profitmaximalizálás, ami csak korszerû termesztéstechnológia alkalmazásával érhetõ el. Ennek egyik eleme a szakszerû tápanyag-visszapótlás, azaz hatékony mûtrágya felhasználás. A nagy termésátlagok biztonságos eléréséhez elengedhetetlen az okszerû tápanyag-visszapótlás, ezen belül a növényspecifikus mûtrágyázás.
A 2011-12 es szezon a repcetermesztõk számára várhatóan az egyik legkeserûbb emlékû évjárat lesz. A repce az a növény, melyre a vegetáció idõjárási körülményei az eddigiek során a legkedvezõtlenebb hatással voltak. Azt megállapíthatjuk, hogy a termelési kedv a vetésterületi adatok alapján megvolt, hiszen közel 270 000 hektáron vetettek repcét a gazdálkodók.
Évek óta sikernövény a napraforgó, hiszen jó árat fizetnek érte a felvásárlók. A termelõk felismerték, hogy okszerû tápanyag-utánpótlással, ár-érték arányos növényvédelemmel az egyik legjövedelmezõbb gazdasági növény. Ezt vallja Csóri Csaba is, aki Adonyban a Helianthus Kft. ügyvezetõ igazgatójaként és növényvédelmi szakirányítójaként idén is több mint 700 hektárról várja a jó napraforgótermést. Mint mondja, a gombaölõszeres lombvédelemre különösen nagy figyelmet fordítanak, mert a jól megválasztott készítménnyel kezelt napraforgó tovább „él”, s mivel így hosszabb idõn keresztül épülnek be az asszimiláták a kaszatokba, a termés is több lesz.
A baktériumok nemcsak az állatok egészségére jelentenek fenyegetést, ezáltal súlyos gazdasági veszteségeket okozva, hanem energia- és tápanyagveszteséget is eredményezhetnek, valamint közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években ezért sok gyártó erõfeszítéseket tett arra, hogy javítsa a szerves savak által létrehozható antimikrobiális hatást.
A DEKALB-hibridnemesítés az elmúlt 15 évben az OGURA-INRA eljárás meghonosításával csúcstechnológiájú hibrideket nemesített Európa-szerte, és sikerült bevezetnie olyan, egyre értékesebbé váló tulajdonságokat, mint például a megbízhatóság és kezelhetõség az újgenerációs, nagy teljesítményû repcehibridek növekvõ portfoliójába. A nemesítési technológia nagyon gyorsan fejlõdött, különösen az elmúlt évtizedben, és az itt alkalmazott innovatív megoldások rendkívül fontos szerepet játszottak a DEKALB-termékek kifejlesztésében.
A Rezes Farm Kft-t 1997-ben alapította Rezes Gábor. A cég székhelye Debrecenben, a fióktelephelye Váncsodon található, tehát bihari tájon, a Berettyó térségében gazdálkodnak. Hagyományos növénytermesztést jelenleg 330 hektáron folytatnak, a szerves trágyát juhászatukból nyerik. A talajélet fenntartásához, élénkítéséhez Phylazonit baktériumtrágyát használnak.
A 2012-es év sok kérdést vet fel a gabonaszárító berendezéseket forgalmazó cégek részére, valamint azon gazdálkodók részére, akiknél továbbra is probléma a megtermelt termény tisztítása, szárítása, tárolása.
Hamarosan elkészül az ország legnagyobb ipari hõtermelõ biomassza kazánja a Hungrana Kft. szabadegyházi gyárában. Európa legjelentõsebb kukorica-feldolgozó vállalata a beruházás segítségével egyharmadával csökkenti földgázfelhasználását, a termékei elõállításához szükséges gõz kétharmadát ezentúl környezetbarát módszerrel teremti elõ.
A hazai repcetermesztés egy nehéz év vége felé közeledik. A tavalyi száraz, meleg õsszel a magágy készítés komoly gondokat okozott. A rögös, alacsony nedvességtartalmú talajokon a kelések hiányosak, a kezdeti fejlõdés vontatott volt.
Mezõgazdasági melléktermékekre épült erõmû Pécsett – Új jövedelemforrás a gazdálkodóknak
A mezõgazdasági termelés eredményességét az idõjárás alakulása alapvetõen meghatározza. Ez a megállapítás különösen helytálló napjaink repcetermesztésére. Mivel idõjárásunkat befolyásolni nem tudjuk, ezért a termesztés sikere érdekében technológiánk fejlesztése jelentheti az egyik utat a termésbiztonság és a jövedelmezõség növelése felé. A siker másik kulcsa a tapasztalatokon alapuló fajtaválasztás lehet.
A termõföldpiac 2011-ben töretlenül bõvült: a tranzakciószám 4, az eladott földterület mérete 1%-kal, míg az árszint közel 8%-kal haladta meg a 2010. évit. Bár regionálisan és mûvelési áganként nagy különbségek adódhatnak a fõ piaci mutatókban, a termõföld továbbra is jó befektetés marad.
A vetõmag – mint „mini energiacsomag” – a növénytermesztés legértékesebb, de önmagában védtelen alapeleme: vonzó célpont a károsítók számára. A gazdaságos termesztés feltétele a magas termésátlag. A hozamcsökkenést gyakrabban okozzák kórokozók, mint a kedvezõtlen idõjárás. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetõmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedõ betegségek és a korai rovarkártevõk ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
A tavalyi év idõjárása kedvezett a szõlõtermesztõknek és a borkészítõknek. A peronoszpóra fertõzés szempontjából kritikus virágzás körüli idõszak fertõzésmentesen alakult. A nyár végére beköszöntõ esõs periódus azonban egy késõi fertõzést indukált.
Megjelent a Kukoricastratégiák 2024 című online kiadvány!
