Hazánkban az elõzõ években az õszi káposztarepcébõl a betakarított terület nagysága folyamatosan növekedett. Ez a tendencia a 2012. évi betakarításnál már biztosan nem fog tovább folytatódni, mivel több hullámban került kitárcsázásra õszi káposztarepce, a kedvezõtlen idõjárási körülmények miatt. A napraforgónál a jelenlegi vetésterületi adatok birtokában elmondható, hogy az idei évben rekord nagyságú területen került elvetésre napraforgó.
A 2011-es év õszének, telének, 2012 tavaszának idõjárása több esetben azt eredményezte, hogy a repcetáblák nem egyöntetûek, lényegesen ritkábbak az állományok, így valószínûleg a betakarítás idejére gyomosabbak is lesznek a táblák. A betakarításkori napraforgó állományokról jelenleg felelõtlen lenne érdemben véleményt mondani, de a vetést követõen elvégzett preemergens gyomirtások a legtöbb helyen nem kapták meg a kellõ bemosó csapadékot, így a herbicidek nem az elvárható tudásuk szerint tudtak teljesíteni a gyomszabályozás tekintetében, így lehetnek problémák a napraforgó gyomosodásával is.
Szükséges-e valamilyen betakarítást segítõ technológia alkalmazása?
Az egyik döntõ tényezõ a gyomfertõzöttség! Ha gyommentes az állomány, akkor elhagyhatóak lehetnek a kezelések. Sajnos a repce esetében nehéz volt, ha egyáltalán sikerült, napraforgó esetében nehéz lesz, ezt a gyommentes állapotot megteremteni, így több helyen elengedhetetlen lesz a deszikkálás és az egyéb betakarítást segítõ munkálatok alkalmazása annak érdekében, hogy a lehetõ legkisebb veszteséggel történjen a „nehezen” megtermelt termés betakarítása.
A következõ fontos tényezõ, hogy az adott év csapadékeloszlása és hõmérsékleti értékei milyenek a becõ és a kaszatok érésekor, majd a betakarítás elõtti idõszakban. A várható terményárak alakulása miatt a pergési veszteség csökkentése is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az idei évben.
A repcére jellemzõ, hogy érése hosszan elhúzódó folyamat. A napraforgó érését is több tényezõ befolyásolja, így ennél a kultúránál is kellõ figyelem szükséges ahhoz, hogy a már megtermett termés minél kisebb vesztességgel kerüljön betakarításra.
Lombtalanításra, állományszárításra (deszikkálásra) felhasználható hatóanyagok:
- a bromoxinil hatóanyag-tartalmú engedélyezett készítmények (hatásfokozó hozzáadásával) kijuttatásakor a repcebecõknek 75–80%-ban aranybarna színûeknek kell lenni! Ekkor a becõkben lévõ magvak barnák és kimorzsolhatóak. A kijuttatáskor a betakarítás elõtt 3–6 nappal járunk. Napraforgóban a kaszatok nedvességtartalma 25–30%-nál ne legyen magasabb, mert a termés mennyiségére és minõségére kedvezõtlenül hat a korábbi kezelés;
- a diquat-dibromid hatóanyag-tartalmú engedélyezett készítmények kijuttatásakor a becõkben a magok barnák és kimorzsolhatóak. Napraforgóban a kaszatok nedvességtartalma 25–30%-nál ne legyen magasabb a kezeléskor. Ekkor a tervezett betakarítások elõtt, idõjárástól függõen 3–6 nappal járunk;
- a glufozinát-ammónium hatóanyag-tartalmú Zopp, amihez 2,0 l/ha dózisban hatásfokozás, cseppnehezítés céljából Mero adható. Kijuttatáskor a fõhajtáson a becõk kétharmados becõérettségben legyenek, ekkor a fõhajtáson a magok vörösbarna, sötétbarna színûek. A mellékhajtásokon lévõ becõkben a magok aranysárga színûek! Ez az érettségi állapot a betakarítás elõtt 7–10 nappal tapasztalható. Napraforgóban a készítményt a tervezett betakarítás elõtt 7–14 nappal kell kijuttatni a tányérok és a levelek kezdeti elszínezõdésekor, a kaszatok 35–40%-os nedvességtartalmánál;
- a glifozát hatóanyag-tartalmú engedélyezett készítmények használatakor a repce fõhajtásain a becõkben lévõ magok 60%-a barna színû, ekkor a becõk még zöldek. Ez az érettségi állapot a betakarítás elõtt 7–10 nappal tapasztalható. Napraforgóban, gyommentes állományban, a kultúrára megadott alacsonyabb dózisban, elgyomosodott területen a magasabb dózisban kell alkalmazni a készítményeket. A kezelést a kaszatok 20–30%-os nedvességtartalmánál kell elvégezni.
Hatásfokozó készítmények a deszikkáló szerekhez: Bio-Film (0,3–0,5 l/ha). Az 1 l/ha dózisban kijuttatva kipergési veszteség csökkentésére is használható. Melius 2 l/ha dózisban elsodródás gátlásra felhasználható, 2,5 l/ha-ban hatásfokozásra. Hyspray 0,5–1 l/ha dózisban hatásfokozóként alkalmazható.
Permetlé elsodródásának megakadályozására alkalmazható készítmény: Mist Control 0,5%-os töménységben alkalmazva csökkenti az elsodródás veszélyét.
A szempergést csökkentõ ragasztóanyagok, amelyek a pergési veszteségek csökkentésére alkalmazhatók. A készítmények a becõtermésekre ragadva akadályozzák azok felnyílását és a magok kipergését, illetve a kaszatok kipergését a tányérból.
- A karboxilát sztirol hatóanyagú Elastiq, Flexi és az Iskay készítmények 0,5-1,5 l/ha dózisban alkalmazhatóak. A készítményeket a becõsárgulás idején (ekkor a becõk 30%-os érettségben vannak) a várható betakarítás elõtt 2-3 héttel kell kijuttatni. Napraforgóban a készítményt önmagában a kaszatok 35–40%-os nedvességtartalmánál, a várható betakarítás elõtt 3-4 héttel, állományszárító készítményekkel kombinációban a kaszatok 25–30%-os nedvességtartalmánál kell kijuttatni.
- A pinolén hatóanyagú Nu-Film 17, ami a repcében becõsárgulás idején a várható betakarítás elõtt 2-3 héttel 0,7–1 l/ha mennyiségben juttatható ki. Deszikkáló készítmény használata esetén csak külön menetben szabad a készítményt kijuttatni.
- A terpén polimer tartalmú Spodnam DC, amit repcében a becõsárgulás idején a várható betakarítás elõtt 10–20 nappal kell kijuttatni 1–1,25 l/ha dózisban. A Spodnam DC kijuttatható önmagában, valamint repcében engedélyezett állományszárító (deszikkáló) készítményekkel kombinációban is ki lehet juttatni.
A kijuttatáskor betartandó óvintézkedések
A legfontosabb a vegyszerelsodródás megakadályozása-elkerülése. Ennek érdekében minden esetben tartsuk be a biztonsági elõírásokat a földi és légi kijuttatáskor (nemrégiben változás történt a légi kijuttatás szabályozásában is, így annak ismerete is fontos a tervezés, kivitelezés szempontjából!), továbbá a cseppnehezítõ, hatásfokozók alkalmazása szükséges.
Minden esetben tartsuk be a kijuttatás azon elõírásait is, amelyek a kultúrnövények fenológiájára (érettségi állapotára) vonatkoznak!
A kipergés csökkentése, mivel ez nemcsak termésvesztést okoz, de a talaj gyommagkészletét is gyarapítja, ami több évre gondot tud majd okozni az árvakelés miatt!
Összegezve azt kell mondani, hogy mivel az idõjárást nem tudjuk sem befolyásolni, sem hosszú távra elõre jelezni, így minden lehetõségre fel kell készülnünk, a kialakult helyzetre pedig a legnagyobb szakmai felkészültséggel kell reagálni, amely alkalmazásával a legnagyobb profitot tudjuk elérni.
Hornyák Attila, herbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,
Balassagyarmat