Gabonapiaci elõrejelzések

A világ búzatermelése becslések szerint 2,5%-kal marad el a tavalyi rekordterméstõl, így várhatóan 677,6 millió tonna kerülhet a magtárakba a 2012/2013-as gazdasági évben. Alacsonyabb kibocsátást valószínûsítenek a fekete-tengeri régióban, az EU-ban és Ausztráliában, míg növekedést az USA-ban, Indiában, Kínában illetve Kanadában. A nemzetközi kereskedelembe jutó kenyérgabona mennyisége a múlt évihez képest 7,7 millió tonnával csökken, tehát 137 millió tonna kerülhet a világpiacra. Az export esését jelzik a FÁK országokban (-6 millió tonna), Argentínában (-3,5 millió tonna), az EU-ban (-2 millió tonna), Ausztráliában (-1 millió tonna) és Brazíliában (-1,5 millió tonna), ugyanakkor növekedést remélnek Kanadában (+1,5 millió tonna).

Az Európai Unióban a búza betakarítható területe a becslések alapján 700 ezer hektárral csökken, 24,9 millió hektárról arathatnak kalászost a nyár folyamán. A búzatermést (durummal) 132 millió tonnára teszik, 5,4 millió tonnával kevesebbre, mint a múlt évit (1. táblázat). Legjelentõsebb terméscsökkenésre Romániában (-1,7 millió tonna) és Spanyolországban (-1,4 millió tonna) lehet számítani, de kevesebb termény kerülhet Le a táblákról Németországban (-280 ezer tonna), Lengyelországban (-460 ezer tonna), illetve Bulgáriában (-570 ezer tonna) és Dániában (-540 ezer tonna). Hazai szakértõk szerint Magyarországon a búza területe 1,081 millió hektárra tehetõ, melyrõl a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb 3,8–4 millió tonna termés várható.

Egyre inkább erõsödni látszik a fekete-tengeri térség kereskedelemben betöltött piaci szerepe, amelynek globális forgalomból való részesedése szokványos évjáratokban 20%-körüli, de az elkövetkezendõ években akár 30%-ra is nõhet. Mindezt bizonyítja, hogy a világ legnagyobb árutõzsdéje, a chicagói CME Group 2012. június 6-ától kezdõdõen fekete-tengeri paritásra (oroszországi, ukrajnai és romániai kikõtök) szóló határidõs búzakontraktus elindítását tervezi (2. táblázat). Az idei évben úgy tûnik, Kazahsztánban a tavalyi évhez képest 350 ezer hektárral kisebb területrõl 15 millió tonna termés (-34%-os csökkenés) kerülhet a raktárakba. Ukrajnában a vetésterület negyedén átlag alatti hozamra számítanak, a termés pedig 13 millió tonnára csökkenhet a múlt évi 22 millió tonnával szemben. A két országgal ellentétben Oroszországban – a világ harmadik legnagyobb búzaexportõr országában – a termõterület 2,5%-kal emelkedhet, és a 25,5 millió hektárról a tavalyi évhez hasonló mennyiségû, 56 millió tonna körüli búzát arathatnak.

Nagyításhoz katt a képre

A vonzó piaci árak miatt Kanadában 11%-kal nagyobb területen, azaz 9,5 millió hektáron vetettek búzát, melyen átlagos hozammal számolva 27 millió tonna terményre van kilátás. A kanadai búza kiszállítását nagyban segíti a kormány 2012. április 13-án bejelentett szándéka, hogy a nyugati parton található Port of Churchill kikötõn keresztül történõ gabonakiszállítást 5 éven keresztül évi max. 5 millió dollár összegben megtámogatja a gabonaexportõrök részére. A támogatás oka, hogy az északi kikötõ valószínûleg jelentõs szállítási mennyiséget veszít, azok után, hogy 2012. augusztus 1-tõl a Canadian Wheat Board (CWB), megszünteti a búzára és az árpára vonatkozó kizárólagos kikötõi jogot. Az Egyesült Államokban a tavalyinál 7,6%-kal nagyobb területrõl, vagyis 19,9 millió hektárról takaríthatnak be kenyérgabonát. Az elmúlt öt év átlaghozamával számolva a termés akár 61,1 millió tonnára is emelkedhet az elõzõ évi 54,4 millió tonnáról.

A hírek szerint Ausztráliában vetési kampányt indítottak 2012 májusában a búza területének csökkenése miatt, ugyanis a termelés 26 millió tonnára is zuhanhat, a múlt évi 29,5 millió tonnával szemben. A világ második legjelentõsebb exportõrénél az alacsony jövedelmezõség következtében 600 ezer hektárral kisebb területen vetették a búzát, ezáltal 13,5 millió hektárra csökkent a terület.

Ami az importõrök terméskilátásait illeti: az észak-afrikai térségben, Algériában és Tunéziában a meleg idõjárás kedvez a gabona fejlõdésének, és a talajnedvesség is megfelelõ. Ezzel szemben Marokkó déli és középsõ területein a szárazság miatt az elõrejelzések 2,6 millió tonnával kevesebb búzát becsülnek, így 3,2 millió tonna kerülhet a magtárakba. Marokkó 2012. február 24-én az étkezési búza és a durum behozatali vámját 2012 májusáig, az árpára vonatkozó importvámot pedig 2012. december 31-ig felfüggesztette.

Rekord kukoricatermés

A kukorica vetésterülete az elõzõ évihez képest 3,3%-kal emelkedhet a 2012/2013-as gazdasági évben, és rekordot dönthet a 174,5 millió hektárral, amelyrõl akár 946 millió tonna, a tavalyinál 75 millió tonnával több termény kerülhet a raktárakba. Az Egyesült Államok gazdái az idei évben az elmúlt 75 év legnagyobb termõterületét tudhatják magukénak, az elõzõ évinél 2 millióval nagyobb területrõl (36,1 millió hektár) takaríthatják be a tengerit az õsz folyamán. Az elmúlt 10 év eredményeit figyelembe véve a becslések 375,7 millió tonnás rekordtermést valószínûsítenek, ami 61,8 millió tonnával több lehet a múlt évinél.

A fõbb termelõ országok közül Brazília termését 67 millió tonnára jelzik, Argentínáét 25 millióra (+3,5 millió tonna), míg az EU-27-ben a 9,1 millió hektárról 63,1 millió tonna kukoricát (-1,5 millió tonna) remélnek a 2012. október 1-jével kezdõdõ új gazdasági évben. Ukrajna az elõrejelzések szerint 24%-kal bõvítette a kukorica vetésterületét, várhatóan 4,5 millió hektárról (rekord) takaríthatnak be terményt 2012-ben. A világ második legnagyobb exportõrére vonatkozó elõrejelzések rekordtermést valószínûsítenek, és akár 24 millió tonna kukoricatermést is elképzelhetõnek tartanak.

A húsok iránti erõs kereslet növekvõ igényt támaszt a kukorica iránt, amely továbbra is versenypozícióban marad a takarmány minõségû búzával és árpával szemben. A keveréktakarmányokban a kukoricát helyettesíthetik az elõbb említett két terménnyel, ezért az USA és Ukrajna bõséges termése kemény árversenyt eredményezhet a világpiacon. A kukorica takarmánycélú felhasználása rekordot döntve, 549,5 millió tonnára emelkedhet, és 41 millió tonnával haladja meg az elõzõ évit. Az IGC szerint a globális ipari célú felhasználás emelkedése lelassul, a jövõben elsõsorban Kína izoglükóz-gyártása lesz a meghatározó, nem pedig az USA etanol-termelése, amely a jelenlegi gazdasági évre lecsökkent, és várhatóan a következõ szezonban sem mutat növekedést. A takarmány iránti kereslet az elõzõ évihez képest 6 millió tonnával lehet több, azaz 101 millió tonna áru piacra jutását eredményezheti a 2012/2013. évi idõszakban. A kereslet növekedését remélik Dél-Korea, Izrael és az EU részérõl, továbbá a magas belsõ szállítási költségek és a növekvõ felhasználás Kína kukorica behozatalát akár 7 millió tonnára is emelheti.

Árpa - növekvõ vetésterület

Az árpa globális területe a tavalyi 49,8 millió hektárról 3%-os növekedés mellett 51,3 millió hektárra emelkedhet, amelyrõl 135,4 millió tonnát takaríthatnak be a 2012/2013-as gazdasági évben. A felhasználás az elmúlt három évhez hasonlóan 136 millió tonna körül várható, ebbõl változatlanul 92 millió tonna kerül takarmány célra. Csekély növekedésre lehet számítani viszont az EU-ban a kalászos üzemanyagcélú felhasználásában.



A világ vezetõ árpatermelõjénél, az EU-27-ben a vetésterület 3,7%-kal növekszik az idei évben, de 1 millió hektárral elmarad az elmúlt öt év átlagától. Csapadékot és átlag feletti hozamot remélve 53,6 millió tonnára teszik a betakarítható mennyiséget. A növekvõ belsõ kereslet és az árak miatt Oroszországban – a második legnagyobb árpatermesztõ országban – közel 2,6%-kal bõvül a terület, meghaladva ezzel a 7,9 millió hektárt. A tavalyi évtõl gyengébb hozammal számolva a raktárakba kerülõ termény 3%-kal kevesebb lehet az elõzõ évinél, vagyis 16,5 millió tonna körül várható. Ukrajnában az árpa területe a korábbi hírekkel ellentétben nem változik, 3,6 millió hektárról – az elmúlt évinél gyengébb termésátlagot feltételezve – 18%-kal kevesebb, 7,5 millió tonna magra számítanak a világ jelenleg ötödik legjelentõsebb termelõjénél.

A hivatalos elõrejelzések szerint Kanadában (az idei év 3. legnagyobb árpatermelõje) két év után újra emelkedésnek indult a termõterület, csaknem fél millióval nagyobb, azaz 2,8 millió hektáron vetik a sör alapanyagát. Az évek óta igen magas árszínvonalat képviselõ repce miatt az ötéves átlagnál mégis alacsonyabb területen termesztik a növényt. A tavalyinál gyengébb hozamok mellett is 16%-os növekedést prognosztizálnak, közel 9 millió tonna kalászos kerülhet Le a táblákról. Az USA-ban a sörárpa iránti kereslet a vetésterület közel 30%-os növekedését jelzi 2012-re, a termés pedig 1 millió tonnával 4,4 millió tonnára emelkedhet.

Az IGC jelentése szerint az árpa kereskedelembe jutó mennyisége várhatóan a múlt évi szinten marad, 14 millió tonna takarmányárpa és 4,1 millió tonna sörárpa kerülhet a nemzetközi piacra a 2012/13-as gazdasági évben. Az USDA ezzel szemben mindössze 17,1 millió tonna termény piacra jutásával számol (3. táblázat).

A takarmányárpa behozatalának csökkenését becsülik az EU-ban, Algériában és Iránban, illetve növekedést jeleznek Szaúd-Arábiában és Marokkóban. Kínában a sörárpa importja az elõrejelzések szerint nem változik. Az exportban elsõsorban az ukrán és az argentin szállítások hozhatnak új rekordot, míg az ausztrál kivitel a szakértõk szerint változatlan marad az elõzõ évhez képest.

Varga Edina

Agrárgazdasági Kutató Intézet