Noha a világ napraforgó- és repcetermelésének kismértékû növekedését vetítik elõre az elõttünk álló 2012/2013-as gazdasági évre, az EU-27 most sem lesz képes saját forrásból kielégíteni napraforgó- és repceolaj iránti igényét. Repcetermelése tovább csökken, míg napraforgó-termelése várhatóan stagnál.
Elemzõk a világ napraforgó-termelését 39 millió tonna körül valószínûsítik a 2012/2013-as gazdasági évre. Ez 200 ezer tonnával haladná meg a folyó, 2011/2012-es gazdasági évi rekordot, amely az elõzetes adatok szerint 5,4 millió tonnával szárnyalta túl a 2010/2011-es szezonban betakarított mennyiséget (1. ábra). Tavaly õsszel a világ három legnagyobb napraforgó-termelõ országában, illetve térségében, Oroszországban, Ukrajnában és az Európai Unióban egyaránt példátlanul bõséges termés került a raktárakba.
1. ábra: a napraforgó globális termelése és növényolajipari felhasználása (2006/2007–2011/2012)
Forrás: Oil World
Ha hihetünk az elõrejelzéseknek, az EU-27 napraforgó-termelése az idén – noha a növényt 4,35 millió hektáron, vagyis az elõzõ évinél 2,5%-kal nagyobb területen vetették – nem haladja meg a 2011-ben betakarított 8,2 millió tonnát. Oroszországban a vetésterület 3%-os csökkenése miatt a kibocsátás a tavalyinál 400 ezer tonnával kisebb lehet, így 7 millió hektárról mintegy 9 millió tonna napraforgómag betakarítása valószínûsíthetõ. Ezzel szemben Ukrajnában, ahol 2011-ben 9,2 millió tonna napraforgómag került Le a táblákról, a vetésterület számottevõ, 30%-ot meghaladó növekedésébõl kiindulva helyi források 9,6 millió tonna körüli termést vetítenek elõre. Ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy az ukrán kormány – tekintettel egyes növényi kultúrák rohamos térnyerésére – olyan jogszabálytervezetet dolgozott ki, amely a vetésforgók kötelezõ alkalmazását rendeli el az ország hét elhatárolt természeti és klimatikus zónájában; a tervezet elfogadása után az elõírásokat megszegõ gazdálkodók komoly büntetésekre számíthatnak, sõt, akár a földhasználatra való jogosultságukat is elveszíthetik.
A napraforgómag és a belõle kinyert olaj piacát Európában elsõsorban a repcemag relatív hiánya és az EU-27 biodízeliparának repceolaj iránti éhsége mozgatta az elmúlt években. A biodízelgyártók által felhasznált repceolajat az élelmiszeripar többek között napraforgóolajjal helyettesíti. Jóllehet, a biodízelgyártás lendülete a közelmúltban az Európai Unió több tagországában is érezhetõen alábbhagyott a repceolaj drágasága miatt, a napraforgómag feldolgozása soha nem látott szintre futott fel a 2011/2012-es gazdasági év elsõ három negyedévében. Mértékadó prognózisok alapján a világ növényolajgyárai 35,2 millió tonna napraforgómagból sajtolnak olajat ebben a szezonban, ami 14%-os növekedést jelent a 2008/2009-es gazdasági évi csúcshoz képest. Így a napraforgómagból rendelkezésre álló globális készlet 2,4 millió tonna körül alakul a 2011/2012-es gazdaság év végén, ebbõl kifolyólag a készletfelhasználáshoz viszonyított aránya – bár a termelés nõtt – 6,3%-ra eshet vissza a 2010/2011. szezonvégi 6,8%-hoz képest. Az idei kedvezõ terméskilátások ellenére – tekintettel az EU-27 repcetermelésének további csökkenésére, illetve a déli félteke rendkívül gyenge szójatermésére is – a felvásárlási árak visszaesése egyelõre nem valószínûsíthetõ.
A napraforgóolaj a világon elõállított fontosabb növényolajok közül mennyiségét tekintve a pálma-, a szója- és a repceolaj mögött, illetve a pálmamag-, a gyapotmag- és a kókuszolaj elõtt a negyedik a sorban. A jelentõs beruházásoknak köszönhetõen Ukrajna a 2009/2010-es gazdasági évtõl a világ legnagyobb napraforgóolaj-elõállító országa: az ukrán növényolajipar a várakozások szerint 3,65 millió tonna napraforgóolajat állít elõ a 2011/2012-es gazdasági évben. A második helyen Oroszország áll majd 3,57 millió tonnával, míg az Európai Unió, messze lemaradva, 2,9 millió tonnával a harmadik helyre szorul. Az EU-27 a termelés növekedése ellenére elõreláthatóan 930 ezer tonna napraforgóolajat hoz be a 2011/2012-es szezonban, amivel India mögött a világ második legnagyobb napraforgóolaj-importõre lesz.
Magyarországon tavaly 574 ezer hektárról takarították be a napraforgót, ami rekordnak számít. A termésmennyiség 15%-kal haladta meg a 2006 és 2010 közötti ötéves idõszak átlagát, elérte a 1,368 millió tonnát, de kereken 100 ezer tonnával elmaradt a 2008. évi csúcstól. E teljesítménnyel azonban Magyarország az Európai Unió tagországai között már csak a negyedik helyen állt Franciaország, Románia és Bulgária mögött. Az újtermésû napraforgó betakarítását követõen, 2011 októbertõl 2012 február végéig összesen 225 ezer tonna napraforgómag hagyta el az országot, 26%-kal kevesebb, mint a 2010/2011-es gazdasági év ugyanezen idõszakában. A 2009 és 2011 közötti hároméves idõszakban a magyar napraforgómag legfontosabb vásárlói Hollandia (33%-os részesedés), Németország (22%) és Olaszország (15%) voltak. Éves átlagban 630 ezer tonna napraforgómag került exportra. Az idén tavasszal 617 ezer hektáron vetették a növényt, ami új rekord.
Optimista források a világ 2012/2013-as gazdasági évi repcetermését 61,2 millió tonna körül valószínûsítik. Ez 1,8 millió tonnával haladná meg a 2010/2011-es gazdasági évben betakarított mennyiséget és 100 ezer tonnával maradna el a 2009/2010-es gazdasági évi rekordtól (2. ábra). Az Európai Unióban az idén 17,6–18,1 millió tonna közötti repceterméssel számolnak, vagyis a 27 tagország összesített kibocsátása három szezon után is töretlenül csökkeni fog. A fontosabb repcetermelõ tagországok közül egyedül Németországban van az elõzõ évinél bõségesebb termésre kilátás: itt a 2011. évi 3,9 millió tonnához képest 4,5 millió tonna repcemag kerülhet a raktárakba. Ezzel szemben Franciaországban a tavalyinál elõreláthatóan 200 ezer tonnával kevesebbet, összesen 5,2 millió tonnát, az Egyesült Királyságban 100 ezer tonnával kevesebbet, vagyis 2,7 millió tonnát, míg Lengyelországban 300 ezer tonnával kevesebbet, alig 1,6 millió tonnát takarítanak majd be. Mindez várhatóan tükrözõdni fog a belpiaci felvásárlási árakban.
2. ábra: a repce globális termelése és növényolajipari felhasználása (2006/2007-2011/2012)
Forrás: Oil World
Az EU-27 repcemag-behozatala rekordot dönthet a 2011/2012-es gazdasági évben, elérheti a 3,3 millió tonnát. Noha a közösség a 2012. július 1-jén induló 2012/2013-as gazdasági évben sem lesz képes belsõ igényeit saját forrásból kielégíteni, a nemzetközi piacon várhatóan elegendõ lesz az exportárualap. Elsõsorban a kanadai gazdáktól remélhetõ az Európában kiesõ mennyiség pótlása: a repce vetésterülete az észak-amerikai országban visszafogott becslések szerint is meghaladhatja a 8,2 millió hektárt, így több mint kétszerese lehet az egy évtizeddel ezelõttinek és egyben 8%-kal múlná felül a tavalyi rekordot. Ha az idõjárási körülmények a nyári hónapokban legalább átlagosak lesznek, Kanadában 15,7 millió tonna repcemag teremhet.
Az Európai Unió és Kanada után a világ harmadik legnagyobb repcetermelõ országa, Kína 2012. évi termését helyi források 12,8 millió tonna körül valószínûsítik, ami 2%-os visszaesést jelentene a 2011. évihez képest és nem lenne elegendõ a belföldi növényolajipar 13 millió tonna körüli igényének fedezésére. Ezzel szemben Indiában és Ausztráliában a kibocsátás számottevõ növekedését várják: Indiában akár 1 millió tonnával is megugorhat a termelés, így 6,8 millió tonna repcemag kerülhet Le a táblákról, míg az ötödik kontinensen 3,5 millió tonna körüli termést vetítenek elõre, 400 ezer tonnával nagyobbat, mint egy esztendõvel korábban.
Ukrajna az EU-27 repcemag-behozatalának fontos, ám évrõl évre egyre kisebb jelentõségû forrása. Helyi elemzõk az idén mindössze 960 ezer tonna repcemag betakarításával számolnak keleti szomszédunknál, ami bõ 10%-kal elmarad az elõzõ évi kibocsátástól és 1,9 millió tonnával múlja alul a 2008 nyarán betakarított rekordmennyiséget.
A repcemagból kinyert olaj felhasználása az Európai Unióban rekordot döntött a 2009/2010-es gazdasági évben, meghaladta a 10 millió tonnát. Ez a mennyiség a világ összes felhasználásának 43%-ára rúgott. Azóta a fogyasztás folyamatosan csökken, a 2011/2012-es gazdasági évben elõreláthatóan nem éri el a 9,3 millió tonnát, ami a globális felhasználás 39%-ával lenne egyenlõ. A repcetermés további visszaesése miatt a piac a 2012/2013-as gazdasági évben ismét kevesebb repceolajat vesz majd fel. Ha hihetünk az elõrejelzéseknek, a most záruló szezonban feldolgozott repcemag mennyisége 20,8 millió tonna körül alakul, 11%-kal marad el a 2009/2010-es gazdasági évi csúcstól.
A repceolaj elõállítása Kanadában egyre jobb üzletnek tûnik: az észak-amerikai ország növényolaj-iparának repcemag-felhasználása alig fél évtized alatt 4 millió tonnáról 6 millió tonna fölé emelkedett, és várhatóan megközelíti a 7 millió tonnát a folyó gazdasági évben. Mindez a kivitelben is tükrözõdik: Kanada repceolaj-kivitele 2011-ben meghaladta a 2,5 millió tonnát, míg a 2011/2012-es gazdasági évben elõreláthatóan túllépi a 2,6 millió tonnát. E mennyiség több mint fele az Egyesült Államokban talál vevõre.
Magyarországon tavaly 233 ezer hektárról takarították be a repcét. Az 527 ezer tonna termés alig 1%-kal haladta meg a 2006 és 2010 közötti ötéves idõszak átlagát és 128 ezer tonnával elmaradt a 2008. évi rekordtól. E mennyiséggel Magyarország az Európai Unió tagországai között a hetedik helyen állt Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Csehország és Románia mögött. Az újtermésû repce betakarítását követõen, 2011. júliustól 2012. február végéig összesen 563 ezer tonna repcemag hagyta el az országot, 37%-kal több, mint a 2010/2011-es gazdasági év ugyanezen idõszakában. A 2009 és 2011 közötti hároméves idõszakban a magyar repcemag legfontosabb vásárlói Németország (52%-os részesedés), Ausztria (22%) és Szlovákia (16%) voltak. A kivitel éves átlagban meghaladta a félmillió tonnát. A növényt 272 ezer hektáron vetették 2011-ben, azonban a száraz õsz és a kemény téli fagyok miatt az állomány mintegy 100 ezer hektáron kipusztult, illetve betárcsázták. (Egy évvel korábban alig 19,5 ezer ha bevetett területet adtak fel a gazdálkodók.) Így 2012-ben hozzávetõlegesen 170 ezer hektárról takarítják be a repcét, az országos átlaghozam hektáronként 1,8–2 tonna között valószínûsíthetõ.
Potori Norbert (AKI)