A repce olyan, mint a szép nõi szem

Május végén a zalaegerszegi Kampfl Kft. volt a házigazdája a már hagyományosnak tekinthetõ KWIZDA Repce Show-nak. A szervezõk, a Kwizda Agro Hungary, a BL Agrokem Kft., az Aranyrepce Termelõi Csoport és a Kampfl Kft. meghívására sokan tartották fontosnak ellátogatni erre a szakmai programra. A Kampfl Kft. Zalaegerszeg környékén folytat szántóföldi növénytermesztést 1500 hektáron, melybõl 110 hektár a repce vetésterülete. Emellett 500 hektárnyi területet integrálnak még, ill. egy 1000 darabos tejtermelõ tehénállomány és egy 700 létszámú növendék telep jelenti a cég állattenyésztési tevékenységét. Pék Ferenc, a Kampfl Kft. növénytermesztési szakembere méltán szerzett magának hírnevet az általa alkalmazott KWIZDA repcetermesztési technológiával, tapasztalatai, technológiájának részletes bemutatása sokak érdeklõdésére tartott számot. Negyven éve foglalkozik repcetermesztéssel és így vall errõl a növényrõl: „A repce olyan, mint a szép nõi szem: mindent megtalálsz benne, ha szerencséd van”. Ez a megfogalmazás szemlélteti talán a legjobban, hogy a repce mennyi folyamatos odafigyelést igényel, továbbá, hogy minden talajhiba, tápanyaghiány, rovarkártevõ és gombabetegség hatása erõteljesen megjelenik rajta. Újra és újra felmerül tehát a kérdés, hogy mire van szüksége a repceállománynak, milyen agro-technológiai beavatkozásokkal lehet elérni a lehetõ legjobb termést.

Pék Ferenc, Kampfl Kft.

Az idei év egyébként is különleges a repce szempontjából, sok helyen már a vetéskor megpecsételõdött a sorsa és vagy ki sem kelt, vagy pedig az egyenetlen kelés és gyenge kezdeti fejlõdés miatt ki kellett tárcsázni. Ahol még elfogadható volt a kelés, ott is többször felmerült a kérdés a csapadékszegény õszi és téli idõjárás következményeként, hogy meg fog-e maradni a repce, ugyanakkor a jó piaci kilátások folyamatos biztatást is jelentettek és sok esetben indokolttá tették egy intenzívebb, nagyobb ráfordítási igényû technológia alkalmazását. Pék Ferenc is elmondta, hogy drága technológiát alkalmaz, a sok növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási beavatkozás 300 000 Ft/ha körüli termesztési költséget eredményez, azonban az így elérhetõ magas termésátlag miatt 140 000 Ft, vagy azt akár meg is haladó tonnánkénti értékesítési ár mellett megéri ez a ráfordítás. Repcérõl lévén szó pedig mindig szívesen megy az ember Zala megyébe, abba a tájegységbe, amely Vas megyével és Veszprém megye határos részeivel a repce magyarországi hazájának tekinthetõ az itt uralkodó, a magyarországi átlagnál kicsit hûvösebb és csapadékosabb idõjárás miatt.

Ezt Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatója is kiemelte elõadásában, amelyben részletesen áttekintette az idõjárás alakulását 2011 õszétõl mostanáig. Az õsz Zala megyében sem volt megfelelõ a repce keléséhez, de az országos átalagnál szerencsésebben alakult, legalább kikelnie sikerült. Ezt követõen egészen január végéig enyhe idõjárás uralkodott, komoly problémát jelentett azonban a februárban beköszönõ hideg, különösen a hótakaró nélküli idõszakban. A száraz márciust áprilistól egy csapadékos idõszak követte. Ebben a hónapban azonban nemcsak erõteljes lehûlés volt, hanem helyenként fagyok is elõfordultak, rizikót jelentve a növények számára. A májusi esõ viszont a szó szoros értelmében „aranyat ért”, nagyban hozzájárult a növények intenzív biomassza képzéséhez. Szabó Béla növényvédelmi kitekintést is tartott, melynek alapján megállapítható, hogy márciusban a repceszárormányos, áprilisban pedig a fénybogár megjelenése jelentett hangsúlyos problémát. Az elõadás idején, május végén pedig nyitott volt még a kérdés, hogy milyen intenzitással fognak megjelenni a gombabetegségek a következõ idõszakban.

A következõkben részletesen áttekintjük a Pék Ferenc által alkalmazott és a Repce Show keretében bemutatott KWIZDA növényvédõ szerekre és mûtrágyákra alapozott repcetermesztési technológiát.

A repce elõveteménye tavaszi búza volt, amely 2011. július 18-án került betakarításra. Ezt követõen öt nappal, július 23-án végeztek tarlóhántást IH nehéztárcsa és gyûrûshenger gépkapcsolattal. A tarlóhántás elsõrendû szerepet játszik a talaj nedvességtartalmának megõrzésében és biológiai aktivitásának serkentésében. A felsõ talajrétegben összekeveredõ szármaradványok és talajszemcsék egyrészt jó közeget biztosítanak a szervesanyag-képzõdésben (humifikáció), ill. a tápelemek ásványosításában (mineralizáció) fontos feladatot betöltõ mikroorganizmusok felszaporodásához. Másrészt ez a talajállapot a nedvességmegtartást is hatékonyan szolgálja: jól felfogja a harmatot, ezzel is gazdagítva a talajnedvességet és szinten tartva a mikroorganizmusok számára kívánatos nedves fejtalajt, legfontosabb vonatkozásként azt kell azonban kiemelni, hogy a kapillárisok megtörésével megakadályozza a talaj mélyebb rétegeiben lévõ nedvesség elpárolgását.

Különösen fontosnak tekinthetõ a tarlóhántás egy olyan csapadékszegény idõszakban, mint amilyen a 2011. évi õsz volt, majd az azt követõ tél is. Egyébként is, de ilyenkor különösen nagy veszteségnek számít a legkisebb nedvesség elvesztése is, ami egyébként megfelelõ agro-technológiával megõrizhetõ lett volna. Következõ mûveleti elemként a mûtrágyázás következett, 155 kg/ha 18-46-4S MAP és 150 kg/ha 60% kálisó kijuttatásával. Ezt követte a PEGORARO altalajlazítóval végzett alapmûvelés, amelyhez gyûrûshenger is csatlakozott. Pék Ferenc kiemelte, hogy egy augusztusi szántás után nem lehetett volna megfelelõ aprómorzsás magágyat készíteni. Az altalajlazító alkalmazásával ez sokkal jobban kivitelezhetõ volt, továbbá az is fontos szempont, hogy a mélyre gyökerezõ repce egy jól lazult talajszerkezet esetében tudja igazán kibontakoztatni ezt a hajlamát. A mélyrehatoló gyökér pedig komoly elõnyöket jelent a növényi kondíció szempontjából, hiszen a mélyebb talajszintekbõl is képes a tápanyagok és a víz felvételére.

A talajmûvelésre egyébként augusztus 22-23-án került sor, majd augusztus 31.–szeptember 1. között a vetésre. Ennek eszköze a Lemken Solitair 9 vetõgép volt kapcsolt forgóboronával. 450 000 hektáronkénti csíraszámmal 2-3 cm mélységben vetettek. Az egyenletes vetés megvalósítása hatalmas kihívást jelentett az akkori csapadékszegény idõszakban, gyakorlatilag porba kellett vetni és nagyon hiányosan indult meg a kelés is. Egyáltalán nem voltak tehát ideálisak a tényezõk a repce vetéséhez, a nedvességmegõrzõ talajmûvelés alkalmazása nélkül pedig minden bizonnyal még mostohább körülményekre lehetett volna számítani. Gyomirtást szeptember elsején preemergensen Devrinol 45 F és Command 48 EC szerekkel végeztek. A felhasznált szerekrõl röviden érdemes összefoglalni, hogy a Devrinol 45 F repcében a magról kelõ egy- és kétszikûek ellen használható, csírázásgátló hatású készítmény, amely jól keverhetõ a Command 48 EC-vel. Ez szintén a magról kelõ egy- és kétszikûek ellen hat a repcében, és bizonyos gyomok, például a galaj ellen speciálisan ható készítmény.

Ezzel egymenetben az Öko-NI WP biológiai termésnövelõ készítmény is felhasználásra került, amely a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba spóráit és micéliumait tartalmazza, s ezek elpusztítják a talajban lévõ szkleróciumokat. Majd szeptember 14-én Route kijuttatására is sor került, amely egy cink- ammónium-acetát tartalmú lombtrágya. A növények fejlõdésének kezdeti szakaszában fontos lehet egy ilyen nitrogén- és cinkforrás a gyökeresedés serkentésében és az általános növényi kondíció javításában, különösen egy a 2011-eshez hasonló száraz õszi idõszakban. A gyomirtás tekintetében a fõ kihívást az árvakelések – elõveteménytõl függõen kalászos, kukorica, ill. repce – visszaszorítása jelentette, így az egyszikû gyomirtás semmiképpen sem lett volna elhagyható.

Ezeket a beavatkozásokat követte szeptember 27-én a Wuxal Boron levéltrágya kijuttatása. Ez a készítmény egy bórhangsúlyos levéltrágya, de emellett nitrogént, foszfort és további mikroelemeket, úgymint rezet, vasat, mangánt, molibdént és cinket is tartalmaz. A repce különösen igényli a megfelelõ bórellátást. Ez a mikroelem alapvetõ szerepet játszik a növények tápelem-felvételében, a szénhidrátok és egyéb asszimilátumok szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Egy, a Wuxal Boronhoz hasonló komplex levéltrágya alkalmazásának pedig elõnye, hogy további mikroelemeket is tartalmaz, amelyeknek egyenként is fontos szerepe van a növények életfolyamatainak stimulálásában, továbbá nitrogén- és foszfortartalmából kifolyólag ennek a két, a növény számára jelentõs mennyiségben szükséges makroelemnek az utánpótlásához is hozzájárul. Bár a növények levélfelületükön keresztül lényegesen kisebb mennyiségû tápelem felvételére képesek, mint a talajból, sokszor éppen egy kisebb mennyiségû, de azonnal felvehetõ tápelemmennyiség hat jelentékenyen a fejlõdésre. A mikroelemekbõl igényelt kisebb mennyiség pedig számottevõ mértékben pótolható levélen keresztüli trágyázással.

Mindeközben érdemes a csapadékviszonyok alakulását is áttekinteni (lásd a táblázatot). Ez alapján elmondható, hogy az augusztus végi repcevetés kelésének megindulásához csak szeptember második felében hullott számottevõ mennyiségû csapadék, majd októberben kielégítõ mennyiségû csapadék volt, ami sokat számított a növények õszi fejlõdésében. Az ezt követõ idõszakban a december 4–17. közötti 50 mm csapadék kivételével némi februári és márciusi esõt leszámítva egészen áprilisig nem volt csapadék. Az áprilisi csapadék egyrészt számottevõ mértékben hozzájárult a növény biomassza képzéséhez, másrészt komoly kihívásokat is jelentett. Ez alatt az értendõ, hogy az addig úgymond „tuningolt”, intenzív tápanyagellátásban részesített repce miután megszívta magát nedvességgel, lágy szöveteket fejlesztett. Ezeket különösen érzékenyen érintették az ezt követõ idõszakban bekövetkezett áprilisi talajmenti fagyok, felhasadtak a szárak. Rossz képet mutatott az állomány, a gyógyulás bór levéltrágya formájában történõ kijuttatásával volt elõmozdítható. Régebben a gyümölcsültetvényekben elterjedt módszer volt a tavaszi fagykárok bór felhasználásával történõ gyógyítása, mert felgyorsítja a károsodott edénynyalábok regenerációját. Ehhez az eljáráshoz nyúlt vissza Pék Ferenc is, sikeresen alkalmazva azt repcében is.

A 2012-es évben az elsõ agro-technológiai beavatkozást egyébként a nitrogén fejtrágyázás jelentette, amelyre február 22-én került sor Linzisó formájában 75,6 kg/ha hatóanyagot kijuttatva. Nem sokkal ezt követõen, március 6-án rovarölõszeres kezelést végeztek Fury 10 EC kijuttatásával szárormányos, becõormányos és fénybogár ellen. Pék Ferenc rámutatott, hogy noha a növényállományban még nem volt észlelhetõ a rovarok jelenléte, a gyökérnyaknál ott voltak. Viszonylag hideg volt még a léghõmérséklet, így a rovarok nem jöttek fel, a gyökérnyaknál telepedtek meg. Ez azt is eredményezte, hogy egy egyszerû szemle során nem volt észrevehetõ rovarfertõzés, azonban hatalmas invázió „állt készenlétben”, amely csak a kellõ idõben elvégzett védekezéssel volt megfékezhetõ. A második rovarölõszeres kezelésre bõ két héttel késõbb, március 24-én került sor Dursban Delta kijuttatásával és ez a beavatkozás hozta meg az igazi sikert a rovarkártevõk elleni védekezésben. Ez a Kwizda által forgalmazott készítmény a szárormányos, fénybogár, repcebolha és becõormányos ellen hat repce esetében.

Az elsõ rovarölõszeres kezeléssel egy menetben levéltrágyázásra is sor került Jello, Borotek és Atonik felhasználásával. A Jello kénhangsúlyos komplex tápelemtartalmú levéltrágya, amely a kén mellett nitrogént, magnéziumot, bórt és molibdént is tartalmaz. A keresztesvirágú növények, így a repce kénigénye is kiemelkedõnek tekinthetõ, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy minthogy a kén kötõhidakat képez az összetett fehérje molekulákban, a megfelelõ kénellátottság nagyban fokozza a nitrogén felhasználásának hatékonyságát a növényben. A másik két készítmény az Arysta Life Science terméke, ezek közül a Borotek egy bórtartalmú levéltrágya, amely egy további forrás volt ebbõl a repce számára igen fontos mikroelembõl, az Atonik pedig egy gibberellinsavakat tartalmazó biostimulátor, amely a növényi kondíciót hivatott javítani. Március 24-én pedig Jello újbóli kijuttatására is sor került. Négy nappal ezután, március 28-án Azospeed levéltrágyával részesült nitrogén fejtrágyázásban az állomány, 10 l/ha dózisban kijuttatva ezt a 30% nitrogéntartalmú és emellett ként és magnéziumot is tartalmazó készítményt. Április 10-én újabb rovarölõszeres kezelésre került sor, Gazelle 20 SG alkalmazásával védekeztek a repcefénybogár, a nagy szárormányos és a repceszárormányos ellen. Ezzel egy menetben T-Rex készítménnyel gombabetegségek (alternária, fóma, fehérpenész) elleni védelemre is sor került, ill. levéltrágyázásként a már említett Wuxal Boront és Atonikot használtak fel. A vegetatív fejlõdés intenzív szakaszában meghatározó a rendszeres és harmonikus tápanyagellátás, így viszonylag rövid idõ, bõ két hét elteltével, április 25-én újabb levéltrágyázásra került sor. 3 l/ha dózisban Wuxal Ascofol, 6 l/ha dózisban pedig Azospeed került felhasználásra.

A Wuxal Ascofol nitrogént, káliumot, növényi hormonokat, ként, kalciumot, ill. több mikroelemet (bór, réz, jód, vas, mangán, cink) tartalmaz, így komplexen egészíti ki a növények tápanyagellátását, ill. stimulatív hatást is kifejt. Május 15-én újbóli gombaölõszeres védekezést hajtottak végre T-Rex kijuttatásával és ezzel egy menetben 10 l/ha dózisban Azospeed levéltrágyát is az állományba juttattak. Ebben az évben egy új KWIZDA termék kipróbálását is tervezi Pék Ferenc, ez pedig az Iskay becõragasztó. A készítmény hatásmechanizmusa, hogy rugalmas térhálót biztosít a becõ körül, így megvédve azokat a kipergéstõl. Idõjárásfüggõ, hogy az aratás mennyire lesz elhúzódó, így mekkora rizikófaktort fog jelenteni a szemek kipergése, de terv szerint nem fog sor kerülni deszikkálásra, hanem a becõragasztó alkalmazásával lesz optimalizálható a betakarítás.

A tápanyagellátás hangsúlyos pontja a repce termesztéstechnológiájának, többszöri tápanyagadagokat és különbözõ tápelemeket igényel. Pék Ferenc ezt úgy foglalja össze, hogy a növény nagy nitrogénigényének a tervezett termés és a talaj tápanyag-szolgáltató képessége alapján történõ kielégítése mellett ként és bórt mindenképpen adni kell. A repce mennyiségileg is jobban igényli az átlagosnál ezeket az elemeket, ráadásul ezek a növény megfelelõ fejlõdése szempontjából is fontos szerepet játszanak. A kén nélkülözhetetlen a nitrogén megfelelõ hasznosításához, a bór pedig a fagytûrõ képesség javításában és a terméskötõdésben játszik elsõrendû szerepet. Emellett nem árt, ha magnézium utánpótlásra is sor kerül, ill. a harmonikus, kiegyenlített növénytáplálásra való törekvés szellemében mindenképpen elõnyösnek tekinthetõ az olyan mûtrágyák, különösen levéltrágyák felhasználása, amelyek többféle mikroelemet tartalmaznak. A levéltrágyáknak további elõnye lehet a makroelemek mennyiségileg bár csekély, de a növények intenzív fejlõdési fázisaiban élettani szempontból igen jelentõs utánpótlása.

Varga Ferenc, a szintén Zala megyei galamboki Egax Kft. növénytermesztési vezetõje egyetértõen csatlakozik a Pék Ferenc által elmondottakhoz.



A cég 1200 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik, ebbõl 250 hektár repce, a többi pedig õszi búza, tavaszi árpa és kukorica. Valamikor a cukorrépa termesztés számított a növénytermesztés „nehéziparának”, manapság a repce tekinthetõ annak. Varga Ferenc kiemeli a növény magas tápanyagigényét és, hogy megfelelõ mennyiségû, valamint megfelelõ arányú tápanyagellátás esetén kiváló tápanyag-reakciókat mutat a növény. A bór fontos szerepére e helyrõl már csak visszautalunk, hiszen az elõbbiekben részletesen foglalkoztunk vele, érdemes azonban kitérni az Egax Kft. termesztési gyakorlata során szerzett tapasztalatokra a kalcium és a magnézium tekintetében. A magnézium, mint a klorofill központi eleme hozzájárul a klorofillképzés aktivitásának növeléséhez, ezáltal a növények minél további zölden tartásához. Ez növénytermesztési szempontból azt jelenti, hogy a jó magnézium-ellátás hatására hosszabb az a vegetatív fejlõdésbeli idõszak (zöld, asszimiláló növények), amikor a növény beépíti a tápanyagokat, ill. a vizet és biomasszát, majd termést képez. A kalciumról napjainkban még viszonylag kevés szó esik, mint növényi tápelemrõl. Pedig még csak nem is mikroelem, a legújabb agrokémiai-növénytáplálási szakirodalmak már a makroelemek közé sorolják. Noha ennek az az oka, hogy a növények 0,5% körüli kalciumot tartalmaznak optimális esetben, talán arra is rávilágít, hogy a sejtmembránok áteresztõképességének szabályozásában betöltött szerepének köszönhetõen fontos eleme a növények vízgazdálkodásának, ezen kívül a gyökérnövekedést is serkenti, és bár ennek a zöldség- és gyümölcskultúrák esetében van jelentõsége, érdemes megemlíteni a termésminõség alakításában betöltött fontos szerepét is. Varga Ferenc repcetermesztési gyakorlatában repce elõtt mindig végeznek meszezést az adott termõterületen. Noha a meszezés célja a talaj fizikai (szerkezetesség) és elsõsorban kémiai (kémhatás) tulajdonságainak javítása, a talaj ilyenformán megnövelt kalcium-tartalma a növény kalcium-felvételét is javítja, megemeli. Egyébként a meszezéssel javított talaj is jelentõsen a repce javára válik, hiszen mind a jobb talajszerkezet, mind pedig a tápelemek felvehetõségét is megnöveli a kevésbé savanyú kémhatás. Varga Ferenc egyébként 1989 óta foglalkozik repcetermesztéssel és nagyon sokat tanult kollegájától, Pék Ferenctõl.

Varga Ferenc, Egax Kft.

Akárcsak Fábián András, a Pécsváradi Agrover Kft. növénytermesztési szakembere.



Cégük 5000 hektárnyi területen folytat szántóföldi növénytermesztést, amelybõl általában 700–800 hektár szokott lenni a repce vetésterülete. Fábián András szerencsésnek vallja magát, hogy a repce hazájában, Zala, Vas és Veszprém megyék határán kezdte el szakmai pályafutását, hiszen az itteni repcetermesztési tapasztalatok sokat segítettek, amikor a kevés repcetermesztési tradícióval rendelkezõ Baranya megyében folytatta munkáját. Tizenhét éve termeszt repcét és úgy emlékszik vissza a Pék Ferenctõl tanult szakmai fogásokra, hogy azelõtt maximum három tonna repcét tudtak hektáronként termelni, azóta viszont számottevõ mértékben képesek ezt meghaladni. Fábián András eddig négyévnyi repcetermesztést folytatott Baranyában. Ebbõl két évben ki kellett tárcsázni a vetést, a másik két évben viszont extra jövedelmet jelentõ jó termésátlagokat sikerült realizálni. Baranyában egyébként az egész 2011-es õszön nem volt csapadék, így a repcevetést nem is kellett kitárcsázni, mert nem lett volna mit, ki sem kelt. Kivételt képezett egy olyan területrész, ahol lehullott 22 mm esõ, ez a 226 hektárnyi repce kelt ki és maradt meg az eredetileg 750 hektáros vetésterületbõl. Ez közepes fejlettséggel ment a télbe, majd gyenge kondícióval a szintén csapadékszegény tavaszba. Az esõs idõszak pedig késõn jött, azt eredményezve, hogy kevés elágazást fejlesztettek a növények.

Fábián András, Pécsváradi Agrover Kft.

Ehhez képest jónak tekinthetõ a Zala megyei repceállományok fejlõdése, bár ottani viszonylatban nem közelíti meg a jó éveket, sõt Pék Ferenc azt is felidézi, hogy januárban a kitárcsázás lehetõsége is felmerült. Ezt úgy sikerült elkerülni, hogy sok tápanyag-utánpótlási kezelést végeztek a levélfelület fejlesztése céljából. Ezáltal fokozódott a növények asszimilációs felülete, felgyorsult fejlõdésük. Ez is az oka annak, hogy anyagilag is komoly ráfordítást igényel a Pék Ferenc által alkalmazott repcetermesztési technológia. Varga Ferenc úgy fogalmaz, ahhoz képest, hogy május végéig mindösszesen 70 mm csapadék hullott a területeiken, közepes, 3,5 t/ha körüli termés várható.

Repceállomány májusban a Kampfl Kft. területén, Bagodon, Zalaegerszeg mellett

A növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási beavatkozások mellett a fajtaválasztás is nagyban meghatározza a termesztés sikerét. E tekintetben a repce esetében érdekes kérdést jelent, hogy fajtát, vagy hibridet termesztünk. Pék Ferenc tapasztalatai szerint a fajták extenzívebb termesztéshez valóak, szolidabb termésre képesek a hibridekhez képest, de szolidabb technológiát is igényelnek. A hibridek amellett, hogy intenzívebb technológiát igényelnek, megkívánják a fenológiai idõpontok nagyon precíz betartását az egyes agro-technológiai beavatkozásokkor. Ezt erõsíti meg Varga Ferenc is, amikor úgy fogalmaz, hogy a hibriddel nem lehet hibázni. Fábián András szerint azonban többet kibírnak a hibridek a fajtáknál, viszont õ is a professzionális, intenzív termesztéstechnológiát tartja szükségesnek ahhoz, hogy ki lehessen használni a hibrid repcék adottságait a jövedelmezõ termesztéshez.

Benedek Szilveszter