Elõtérben a szélsõséges idõjáráshoz kiválóan alkalmazkodó fajták - Kalászos fajtabemutató Lippón

Az Agro Napló Lippóra, az Agro Lippó Növénytermesztõ és Szolgáltató Zrt.-hez látogatott el, ahol Kajtár Csaba, a cég pénzügyi vezetõje köszöntötte a mintegy kétszáz fõs vendégsereget.



A dél-dunántúli régió egyik elismert mezõgazdasági vállalkozása jelenlegi formájában 1999-ben kezdte meg mûködését, elõdjeit figyelembe véve, mintegy 60 éves múltra tekint vissza a cég.



Kapcsolódó vállalkozásaikkal együtt 2950 hektáron gazdálkodnak jó talaj- és klimatikus adottságok között. Az éves napfényes órák száma eléri a 2100-at, az 50 éves átlagos csapadékmennyiség 650 mm.

Ezek az adatok az elmúlt két év során merõben eltértek az átlagostól. A 2010-ben mért 900 mm és a 2011-ben mért 410 mm csapadékértékek, a jelentõs jégkár és a nagy volumenû vadkár következtében a terméseredmények is elmaradtak a szokásostól, az idei fagy mintegy 100 hektár repce megsemmisülését eredményezte.



A cég 300 hektáron folytat biogazdálkodást; tönkölybúzát, szóját, kukoricát és olajlent termesztenek ökológiai körülmények között. Ezeken a területeken a tápanyag-utánpótlást a saját elõállítású biohumusz kijuttatásával oldják meg, a Terra-Vita M márkanévre hallgató biohumusz trágyát viszonteladói és márkakereskedõi hálózaton keresztül 20 és 40 kg-os kiszerelésekben és ömlesztett formában értékesítik is.

Tápanyag-gazdálkodási gyakorlatukról elmondhatjuk, hogy a környezetkímélõ tápanyag-gazdálkodás elvét szem elõtt tartva egyéb alternatív technológiát is alkalmaznak, hiszen több mint 10 éve használják a Mikro-Vitál baktériumtrágyát mind az õszi, mind a tavaszi növények alá, az összes termõterületük közel 2/3-án. A több éve megrendezett õszi kalászos bemutató parcellájukat is kezelik baktériumtrágyával, mely hozzájárul egyrészt az egészséges állomány kialakításához, valamint a növény számára kellõen jó termõhely kialakításához, mivel javítja a talajszerkezetet, segít helyreállítani a megfelelõ talajéletet és részt vesz a növénytáplálásban.

A vetésszerkezetet 28%-ban kalászos, 48%-ban kukorica, 12%-ban szója, 7%-ban repce és 5%-ban az egyéb növények alkotják. Kalászos gabonatermesztésük fõ profilja a vetõmag-elõállítás, melyhez rendelkeznek egy korszerûen gépesített közepes kapacitású vetõmagüzemmel, ahol évi átlagban 6–8 fajta õszi búza vetõmagot, valamint õszi árpa, durumbúza és tönkölybúza vetõmagot állítanak elõ, mintegy 1500 tonna mennyiségben, a kért kiszerelésben.

Az idei évben a szegedi fajták közül a GK Békés és a GK Csillag, valamint durumbúzából a GK Bétadúr kerül forgalmazásra, a martonvásári fajták közül az MV Verbunkos, Mv Mazurka, Mv Suba és az Mv Lucilla, durumbúzából az Mv Pennedur, biotönkölybúzából pedig a Frankenkorn fajtákat állítják elõ.

Általánosan jellemzõ tapasztalat – nemcsak Lippón, hanem az ország különbözõ területein is –, hogy ebben az évben az átlagosnál rövidebb kalászokat produkáltak a fajták – kezdte meg értékelését Dr. Beke Béla (képünkön) a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. nemesítõje.

Az ország bármely részén termeszthetõ fajta a GK Békés, jellemzõje,

hogy a javító minõség a nagy termõképességgel párosul

A novembertõl februárig tartó szárazság következtében 3-4 patkával is rövidebbek a kalászok. A kalász-differenciálódás ugyanis ebben az idõszakban kezdõdik, így a csapadékhiány következtében a bokrosodást megelõzõen a kalászok nem fejlõdtek ki. Az éves csapadék zöme áprilisban és májusban volt, ami megakadályozta a búzák száradását – javítva így a helyzeten –, így ezerszem-tömegben sem veszítünk annyit. A pesszimista elõrejelzések ellenére a tavalyihoz hasonló 4 t/ha országos termésátlag várható, ami 4 millió tonna búzatermést jelent.

A szélsõséges idõjárási körülmények esetén megnõ a jelentõsége a magasabb szintû agrotechnikai beavatkozásoknak.

Ezt hálálja meg az elsõként bemutatott szegedi fajta, a GK Petur, mely egy középérésû, bõtermõ, kiváló agronómiai tulajdonságú, tar kalászú búza, mely évjárattól függetlenül 6,5–8,5 t/ha-os üzemi átlagtermésre képes.

Idén ugyan a kalászbetegségek elleni védekezésnek nem tulajdonítottunk nagy jelentõséget, ennek ellenére említést érdemel a GK Fény, mely egy korai érésû, tar kalászú, kiváló sütõipari értékû malmi búza. A fagy- és télállósága jó, a szárazságot kiválóan tolerálja, a levélrozsdával és fuzáriumos betegségekkel szemben pedig ellenálló.

A GK Kalász a szegedi fajtaszortiment 3. legnépszerûbb fajtája. Az 1996 óta köztermesztésben lévõ fajta a változó termesztési viszonyokhoz nagyon jól alkalmazkodik, a stresszekkel szemben mutat kiváló ellenállóságot, mindezt a kiegyenlített termésmennyiséggel bizonyítja.

Száraz és csapadékos évjáratban is kiváló eredményt produkált a GK Békés. Ritkaságszámba megy, de a fajta ékes példája annak, amikor búzában a javító minõség a nagy termõképességgel párosul. A fajta alkalmazkodóképessége kiváló, gyakorlatilag az ország bármely búzaterületén eredményesen termeszthetõ.

A GK Csillag – ami szintén országos jellegû fajta – terméshozamait és a minõségét tekintve évjárattól függetlenül stabil, ami a fajta és vetõmagja iránti keresletben is jól tükrözõdik. A hazai korai õszi búza szortimenten belül az egyik legnagyobb termõképességgel rendelkezõ fajta. Lippón bemutatták az új szegedi fajtákat is, melyek ebben az évben vizsgáznak a gazdák által.

2011-ben a GK Kõrös, GK Göncöl, GK Hajnal, GK Vitorlás, és GK Rozi fajtákból országosan 30–40 helyre helyeztek ki nagyüzemi kísérleteket. A GK Kõrös, a GK Rozi és a GK Berény igazán ígéretes fajtáknak mutatkoznak – tette hozzá a szakember.

Beke Béla a bemutató végén kihangsúlyozta, hogy mindegyik fajtához tartozik agrotechnikai ajánlás, melynek figyelembevétele és betartása a sikeres termesztés érdekében elengedhetetlen.

g. a.