Minden évben újabb helyszínek és más szakmai üzenetek - ez a Bayer Légyott

Hogy miért mindig más a helyszín?



Ahogy Matyasovszki István, a Bayer CropScience marketing igazgatója fogalmazott: Nem szeretnénk, ha a Légyott sablonossá, unalmassá válna, ezért választunk mindig más helyszínt a bemutatóinkhoz. Célunk, hogy eltérõ termõhelyi adottságok között, más-más jellegû gazdaság földjein mérettessük meg termékeinket, egyúttal lehetõséget biztosítsunk arra is, hogy az 50–100 km-es körzetbõl ellátogató gazdák adaptálhassák saját gazdaságukra az itt megszerzett hasznos információkat.

Fontos, hogy mi a bemutatókat nemcsak lebonyolítjuk, hanem szakmai üzenetet adunk át a termelõknek.

Ebben az évben a biztonság kérdését tûzték napirendre, mégpedig két aspektusból megközelítve. Az egyik egy eddig „egyedülálló kísérlet”, mely a méhész és a növényvédõs antagonisztikus ellentétét hivatott megoldani, mégpedig Sipos József (1. kép), a Bayer csongrád megyei képviselõje személyében, aki gyermekkora óta méhészkedik, s aki irigylésre méltó lelkesedéssel beszélt a méhekrõl, arról, hogy igenis a mi felelõsségünk a még Európában viszonylag nagy méhpopulációt megvédeni. Kiváló növényvédõs szakember és kiváló méhész ötvözete testesül meg személyében, s ezt a tudást valóban a biztonságos védelem javára képes fordítani.

1. kép: Sipos József növényvédõs szakember és méhész is egyben

Számomra – de figyelve a gazdák tekintetét, számukra is – meglepõ és elgondolkodtató adatokat tárt elénk, melyeket a 2. képen olvasóink is megtekinthetnek. Véleménye szerint a szakszerûség a legfontosabb a rovarok elleni védekezés során, erre a Bayer nagy hangsúlyt fektet méhkímélõ termékei által.

2. kép: meglepõ és elgondolkodtató adatok a méhekrõl

A szakember kiemelte a Biscaya nevû készítményüket, mely napraforgó, repce, kukorica és már kalászos kultúrában is engedélyezett, és nappal is biztonságosan kijuttatható.

Öt év alatt 159 méhmérgezés fordult elõ hazánkban, mely következtében súlyos milliók kerültek kifizetésre akár gyártói, akár termelõi, vagy méhész oldalról. Mindez elkerülhetõ lehetne, ha a szakszerûség nyomvonalán haladva valamennyi fél betartaná az írott és íratlan szabályokat.

A másik aspektus – ami visszatérõ témaként jelentkezik a Bayer-rendezvényeken –, hogy a cég a biztonság kérdéskörébe sorolja a csávázást és a vetést. Napjainkban elõtérbe kerültek a csávázott vetõmagok, a vetõmagot pedig rovarölõ szerekkel is csávázzuk. A vetés során, a vetõmag kijuttatásakor por képzõdik, melyben megjelennek a hatóanyagok is, károsodást okozva a hasznos élõ szervezetek, a beporzást végzõ rovarok körében. Ennek kivédésére bemutattak egy olyan technikát, amely segítségével a vetõgépek a port nem engedik felfelé a levegõbe, hanem levezetik a talajhoz, a csoroszlyákhoz és talajközelben szétosztva biztonságosan kerül ki a szabadba (3. kép).

3. kép: vetéskor egy flexibilis csõ segítségével a port nem

engedik felfelé a levegõbe, hanem levezetik a talajhoz

Újdonságok:



Természetesen új készítmények is bemutatásra kerültek, búzában kiemelendõ az idei év újdonsága, a Zantara, mely idéntõl már a termelõknél is kitûnõen vizsgázott országszerte.

A jövõ év újdonsága a jól bevált Falcon újabb verziója a Falcon Pro*, melyben a triadimenol hatóanyagot felváltja a protiokonazol hatóanyag, ezzel még hatékonyabb, még szélesebb spektrumú, még látványosabb és gyorsabb hatással rendelkezõ szerrel tudja a cég kiszolgálni partnereit.





Kukoricában is hallhattunk újdonságról, mégpedig a Monsoon új, továbbfejlesztett változata került bemutatásra, melyet Monsoon active-ra kereszteltek. Az eddigi hatóanyagokon kívül egy új hatóanyagot is tartalmaz a készítmény, mégpedig a tienkarbazon-metilt, mellyel még erõteljesebb egyszikûirtó hatást és a kétszikû gyomok széles skálája ellen kimagasló eredményt tud produkálni.

Mindig érdekes és tanulságos Rikk István, kukorica termékmenedzser elõadása, aki szinte minden bemutató alkalmával levadássza a gyomokat azért, hogy az érdeklõdõknek emlékezetesen tudja tálalni a gyomirtó szereik okozta hatásokat.



Így történt ez a Monsoon active új kukorica gyomirtó szerrel kezelt parcellán is, melyben a jól ismert foramszulfuron mellett a legújabb tienkarbazon-metil nevû hatóanyag hatásával ismerkedhettünk meg. Míg egy hormonhatású anyag felfokozott, túlzott hiperaktív növekedésre kényszeríti a növényt, kimerítve annak tápanyagtartalékait, és végül a végsõ pusztulását okozva, addig a Monsoon active esetében a tienkarbazon-metil megakadályozza, hogy ez a növény tovább növekedjen. A hajtás vastagságán és az elágazások számán látható, hogy kezeléskor egy viszonylag fejlett gyomnövény volt a parcellán, ami a kezelés hatására megállt a növekedésben, majd a teljes pusztulása a kezelést követõ 2-3 héten belül következik be (4. kép). A hatóanyag megfogta a hajtáscsúcsot, az oldalhajtásokat, a növény már nem vett fel tápanyagot. Amellett, hogy a Monsoon active-nak erõsebb az egyszikûek elleni hatása és szélesebb a kétszikûek elleni hatásspektruma, a talajon keresztül is aktívan védi a kukoricát az állomány záródásáig, a gyomok újrakelése ellen.

4. kép: a Monsoon active-val történõ kezelés hatására a fejlett

gyomnövény megállt a növekedésben, majd a teljes pusztulása a kezelést

követõ 2-3 héten belül következik be

Újdonságként említhetjük, hogy a Bayer-repcében már nemcsak növényvédõ szereket kínál, hanem az idei évtõl a repce vetõmag is a portfóliójuk része lesz. Négy repcehibrid forgalmazását kezdi el a cég, ezek az Arkaso, a Vectra, az Elektra, és a Finesse hibridek.

* engedélyezés alatt

g.a.