Tájékoztató az õszi kalászos vetõmagkínálatról
Az afrikai hõség „elintézte” az árakat
Az aratás végéhez közeledünk
Tájékoztató az õszi kalászos vetõmagkínálatról
A Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos Szekció Bizottsága 2012. július 26-án megvitatta az õszi kalászos vetõmaghelyzetet. A Bizottság a tagságtól és a NÉBiH illetékes igazgatóságától származó információk alapján az alábbi megállapításokat tette:
A legfrissebb adatok szerint az õszi búza vetõmag-szaporító területe 29 500 hektár, ebbõl mintegy 28 000 hektárnyi lehet hozzávetõlegesen alkalmas. A nyers termés és a potenciálisan fémzárolható vetõmag mennyisége így némiképpen növekedhet a tavaly tapasztaltakhoz képest, de a felújítási lehetõség vélhetõen így sem éri el a 30%-ot. Az õszi árpa 17 000 tonna nyers termésbõl 11 ezer tonna fémzárolható, ami a 46 ezer hektáros vetési szándékot figyelembe véve 25%-os felújítási lehetõséget biztosít.
Búzából a jelenlegi adatok alapján elegendõ lehet a rendelkezésre álló vetõmagmennyiség, azonban mivel a termésátlagok tág határok között mozognak, fajta és térségi hiányok felléphetnek. Õszi árpából és tritikáléból akár hiányhelyzet is kialakulhat. Komoly minõségi problémák nem jelentkeztek, egyedül az áthullás jelenthet némi problémát egyes térségekben.
A korlátozott kínálat miatt fontos a minél korábban történõ megrendelés, ami orientálhatja a forgalmazókat és szaporítókat, hogy vetõmagként kerüljenek a készletek forgalomba. A korai megrendelés ezenkívül lehetõvé teszi a feldolgozók optimális munkáját, a logisztikai akadályok leküzdését, ezáltal a végfelhasználók megfelelõ idõben való kiszolgálását.
Mint minden évben, az idén különösen nagy veszélyt jelenthet a nem ellenõrzött, rossz minõségû mag visszavetése. Az állami minõsítésben nem részesített vetõbúza, vetõárpa csírázóképessége és biológiai értéke gyenge, ezért visszavetése jelentõs termesztési kockázatot rejt magában.
Fentiek figyelembe vételével a Szövetség felhívja a termelõk figyelmét a vetõmag-felújítás jelentõségére, és az ellenõrzött, fémzárolt vetõmag használatára.
* A termésátlagok területenként olyan mértékben szórtak, hogy a NÉBIH nem adott ki országos termésbecslést. A rendelkezésünkre bocsátott területi központokból származó becsült adatokat összesítettük, így a tényleges termés a becsülthez képest akár jelentõsebb eltérést is mutathat.
** A vetési szándék jelenleg nem ismert, az adatok a 2011. évi vetett területek alapján becsültek.
Az afrikai hõség „elintézte” az árakat
Az országunkat elérõ háromhetes trópusi hõség „segítette” az aratás menetét. A nyári gabonatermés gyenge-közepesre sikerült a nagyon aszályos õszi-tavaszi szezon miatt. A dél-nyugati országrészben 5 t/ha fölötti, és az észak-keleti régióban viszont csak 2–3 t/ha búzatermést tudtak betakarítani a termelõk. A termés minõsége viszont 90%-ban prémium minõségû lett. Több tagunk 17–18%-os fehérjével és 35–38%-os sikérrel aratta le a termését. Az aratás elején lévõ 55 000 Ft-os telephelyi árak pár hét alatt 70 000 Ft/t-ra emelkedtek. A nyugat-európai piacokon 260 euró/t árszintre emelkedett a búza ára. A francia termelõ társaink 30%-os terméskieséssel szembesültek.
Az aggodalmaink jelentõs részét az õszi betakarítású növények (kukorica, napraforgó) vetésállományának napról napra látható romlása adta. Nagyon korán, virágzás elõtt jött a növényekre a stressz, ami a szemkötés százalékát csökkenteni fogja. A keleti országrészben több tagunk 30–100 ha-os táblája teljesen megsemmisült, és így ez eredményezte a 0 Ft-os bevételt, mert ki kell tárcsázni a növényi kultúrát. Az amerikai kukorica övezetben sem esett az esõ, 45 000 Ft-os új kukorica árakról 60 000 Ft/t fölé emelkedtek 3–4 hét alatt a telephelyi árak. Korai és szakmaiatlan lenne még a várható termést becsülni, de az már biztos, hogy 150 milliárd forintot meghaladó kiesés érte a növénytermesztési ágazatot.
Sajnos már számítható, hogy az áremelkedés mértéke nem kompenzálja a kiesõ termést a termelõk jelentõs részénél. A kormányzattal közösen kell a kárenyhítés lépéseit kidolgozni. A hõhullám nemcsak a növénytermesztést sújtotta, hanem az állattenyésztési ágazatokon belül az abrakfogyasztó (baromfi, sertés) ágazatokat is. Az aszály következtében a szálastakarmányok fele termett meg az elõzõ évihez képest. Hatékony lépések kellenek ahhoz, hogy az állatlétszám ne csökkenjen tovább.
Pár napunk van még termelõknek és döntenünk kell a repcevetéssel kapcsolatban. Felvetõdik többünkben a kérdés, hogy milyen stratégiával induljunk neki a következõ szezonnak ebben a nehéz helyzetben.
Az aratás végéhez közeledünk (95%) és 3,8 millió tonna búza már a raktárakban van. A hivatalos adatoknak megfelelõen a 3,7 t/hektáros átlaghozam mellett az idei búzatermés eléri a 4 millió tonnát, ami csupán 130 ezer tonnával marad el a tavalyitól. A minõség tekintetében azonban elmondható, hogy alig termett takarmány minõségû búza, ami tovább nehezíti az állattartók helyzetét.
Árpából a vártnál jobb lett a termés, õszi árpából 675 ezer tonna és tavaszi árpából várhatóan több mint 300 ezer tonna fog a magtárakba kerülni, ami azonos mennyiségû vagy kicsit több, mint az elõzõ évben. Annak ellenére, hogy átlagos kalászos terméssel állunk szembe, az induló árak mégis soha nem látott csúcsokat döngetnek. Mindennek az oka a világpiaci ártendenciákban keresendõ.
Az állattenyésztés és feldolgozóipar igen kiszolgáltatott helyzetbe került, a pár hét leforgása alatt realizált 30%-os gabona árnövekedést nem vagy csak részben tudta érvényesíteni termékeiben. A liszt, az áremelkedés elsõ hullámán túl van, de az alakuló búzaárak mellett ezt további drágulás fogja követni. Így elkerülhetetlen lesz a kenyér drágulása is.
Nem kevés gondot okoz az ipar számára az áru visszatartása a termelõk részérõl, melyre kellõ biztatást kapnak a kormányzat részérõl is. A kialakult keresleti piac, a malmok, takarmánygyártók, állattartók, gabonakereskedõk és ipari felhasználók versengése a termelõk kegyeiért mind árfelhajtó hatással van a piacra.
A legkilátástalanabb helyzetbe az állattartók kerültek, akik kénytelenek számukra elfogadhatatlanul magas árakon takarmányt vásárolni és mindemellett szembesülniük kellett a tömegtakarmány hiányával is, amit valahonnan pótolni kell. A magas gabonaárak mellett tovább nehezíti a helyzetet a tengerentúli aszály is, melynek eredményeként az import takarmányfehérjék árai soha nem látott mértékre emelkedtek. E kettõs hatás miatt az ágazat életben maradásához elengedhetetlenül fontos lesz a drasztikusan megnövekedett költségek mihamarabbi érvényesítése termékeikben.
Az ígéretes kukoricatermést is megviselte a hetekig tartó hõség és szárazság, így a várt rekordtermés biztosan elmarad. Nehéz reálisan megítélni, hogy mekkora terméskieséssel lehet számolni országos szinten, mivel nagyon nagy a szórás akár egyazon helységen belül is. A MARS július 23-i mûholdas hozambecslése szerint Magyarországon a kukorica átlaghozama 5,64 t/ha lesz az idei szezonban (tavaly: 6,6 t/ha; 5 éves átlag 6,16 t/ha), ami 6 millió tonna fölötti termést jelentene. A hazai termelõk ennél jóval pesszimistábbak.