Bánom, hogy nem elõbb vettem meg a Gregoire Besson-t!

A családi gazdálkodásban Róbert a feleségével, a fiával és két alkalmazottal végzi a sokrétû teendõket 300 ha saját földön, ezen felül 20 hektár bérelt területen. A növénytermesztésben helyet kap a kukorica, a napraforgó és a gabona mellett a lucerna, illetve a gyepmûvelés is. Az állattenyésztésben a húsmarha teszi ki az állomány jelentõsebb részét, ez idõszakban 320 limousine fajtájú marhájuk van. A gazda részben vásárolja és hizlalja a borjúkat, de a saját 100 tehenének szaporulatát is neveli – igyekszik folyamatos hozzávásárlással növelni a létszámot. Az állattartásnak és a gazdálkodásnak komoly hagyományai vannak Likerecz úr életében, aki 14 éves korában vásárolta meg az elsõ marhát – vagyis 1975 óta mindig van húsmarhája. Immáron lassan négy évtizede fejleszti, növeli évrõl évre folyamatosan az állományt.

Emellett helyet kap a csirketartás is, turnusonként tízezres nagyságrendben nevelik a szárnyasokat az évnek azon szakaszában, amikor nem kell az istállót fûteni. Beszélgetésünk idején éppen a forró nyári napok okozták az aktuálisan elengedhetetlen feladatot, a 38 fokos hõségben óvni kell az állományt a lefulladástól. Steril mop magasnyomású vízrendszert alkalmazva védi a gazda az állatait – a ventilátorok keverte vízcseppek lehûtik a levegõt, és mint finom permet szállnak az állatok tollazatára. Ilyen forró napokon mindig készenlétben kell állnia, ha meg akarja menteni az állatokat. Korábban a csirke volt még a fõ profil, a régi TSz istállót megvásárolva éves szinten 5 turnusban összesen 25 ezer darabot neveltek. A legmodernebb etetõ berendezést is támogatás nélkül, saját erõbõl vette meg, de ugyanúgy önerõbõl építették a magtárakat és a pajtát is.

A gazda egyébként ez idõ tájt igen elkeseredett azon, hogy az augusztusban meghirdetett pályázat határideje olyan rövid volt, hogy sajnos már egyetlen pályázatkészítõ cég sem vállalta annak elkészítését. Pedig szerettek volna egy jó hízómarha istállót és egy trágyagödröt építeni, de ezt nem tudták idõben igényelni. A 40%-os vissza nem térítendõ támogatást így nem tudta igénybe venni, pedig igen nagy szüksége lett volna rá.

A gazdálkodásuk területeit kárpótlási jegyekbõl vásárolta Róbert, aki korábban két hektáron gazdálkodott, majd az 1992-es lehetõséggel élve elsõként kezdett földeket venni azon a vidéken. Látta benne a perspektívát, és céltudatosan, nagyon apró lépésenként jutott oda, ahol ma tart: szép gazdaságot mondhat magáénak – a farmgazdaság területén épült a lakóházuk is, és a húszhektáros területen kaptak helyet az istállók, illetve a telephely is. Ezt veszik körbe a földek, a 6 koronás, gyenge adottságú területek. Tõlük alig húsz kilométernyire egyébként van 30 aranykoronás föld is – az pedig a gazdálkodási szerkezet kialakításánál mindenképpen másféle lehetõségeket és korlátokat jelent, hogy mindkét területen ugyanannyi támogatást kapnak a gazdák. Náluk éppen ezért kell állatot tartani, legelõt biztosítani és lucernát termelni, mert a több lábon állással kell elérniük azt a szintet, amelyet a 30–40 aranykoronás földön gazdálkodók tudnak produkálni. S bár láthatók a kormányzati törekvések, amelyek az állattenyésztést próbálják ösztönözni, Róbert véleménye szerint, akinek 30–40 aranykoronás földje van, az nem fog az állatokkal kínlódni, és a tartásukkal járó kockázatokkal teli feladatokat vállalni. Mert a földet még csak-csak ott lehet hagyni egy-egy napra, de az állat nem ismeri sem az ünnepet, sem a hétvégét.

Likereczék gazdasága elismert vállalkozás, 2006-ban Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztertõl Szent István napján kapta meg az értékes elismerést a megye egyetlen aranykoszorús gazdájaként. De ahogy a családfõ megfogalmazza: õk bizony csak dolgoznak, hajtanak, emellett nincs idejük és emberük arra, hogy kihasználhassák a pályázati lehetõségeket. Reméljük, hogy a jövõben ez kedvezõbben alakul majd számukra, mert az ágazathoz való kötõdésüket igazolandó, leányuk most végzett kertépítõ és tájrendezõ szakon a budapesti Corvinus Egyetemen. Az pedig talán újabb lehetõségeket kínál a számukra, hogy 15 lovat is tartanak – francia, holland és fríz fajtákat. Ez leginkább a paripák szeretetéhez kötõdõ tevékenység, mert a lovaglásra már nemigen jut idõ a sok feladat mellett. Minden fillérért keményen meg kellett dolgozniuk, semmit se kaptak könnyen, mindent maguk teremtettek elõ.

Ahhoz, hogy mára ilyen komoly gazdaságot tudhassanak maguknak, igen tudatosan kellett a folyamatos technikai fejlesztést is tervezni. Sok gépet vásároltak az eltelt idõszak alatt az Axiáltól, és kiváló kapcsolatot is alakítottak ki a céggel – Török Ferencet jó szívvel emlegeti Róbert, régi jó kapcsolat az övék.

Gépparkjukban megtalálható egy 160 és egy 120 LE-s traktoron kívül, egy 100 LE-s Landini erõgép is, valamint egy Manitou rakodógép. Emellett több munkagépet is vásároltak az Axiáltól: például a Claas rendsodrót, és két hengeres bálázót. Korábban iparszerûen termelték ugyanis a szalmát, erõmû számára értékesítve. S bár tavaly a korábbi vevõ már nem vásárolt tõlük, gond nélkül eladhatók voltak máshová a bálák. Idén viszont igen nagy hiánycikk a szalma az aszály miatt.

A korszerû gépparkban vetõgépek, mûtrágyaszóró és pótkocsi egyaránt megtalálható, és legújabb tagként tavaly novemberben került a gazdaságba a Gregoire Besson RB7 váltvaforgó eke.

Ahogy Likerecz úr fogalmaz: bánja, hogy nem elõbb vette meg… De hát azt vásárolta mindig a sorrendben következõként, ami éppen a fontosabb volt. Korábban is volt persze ekéje, azzal is tudott dolgozni – s bár messze nem ilyen könnyen, de azzal is elvégezték a munkát. Egy jól mûködõ IH 4 fejes ágyekével szántottak, rendszeresen felújították – jó típusú eke egyébként, ma is sokan szántanak vele.

A választás egyébként azért esett éppen erre a típusra, mert több gépbemutatón is módja kínálkozott mûködés közben megtekinteni a gépet, és ugyancsak meggyõzõ volt a számára annak munkája. Rendkívül lényeges látni, hogy miként dolgozik egy gép, mert a leírás egyfajta információval szolgál ugyan, de a legtökéletesebb tájékozódás, amikor közvetlenül látható, illetve kézzel fogható a munka eredménye. A Gregoire Besson megismerésekor meggyõzõ érvként szolgált a döntésben, hogy erõs és masszív a gép, továbbá az ár-érték arány korrektsége.

A réselt kormánylemezes ekét a legmagasabb felszereltséggel vásárolta meg Róbert – beforgató lemezzel, kukorica típusú elõhántóval, amely a nagy mennyiségû kukorica szármaradvány beforgatásakor is hatékonyan mûködött. Gazdatársaktól is hallotta korábban, hogy milyen lényeges szerepe van az elõhántónak. A saját tapasztalatok ezt igazolták: nagyon szépen dolgozik így a szerkezet, a kukoricaszárat teljesen leforgatja. A környékbeli gazdák meg is csodálták az új eke munkáját, vélemények szerint, akiknek nincs elõhántolójuk, azoknak szinte hiába van váltvaforgatós gépük. De maga a váltvaforgatás is igencsak bevált a gazdaságban, nem kell annyit forgolódni, és nincs annyi barázda sem. Szép, egyenletes munkavégzés érhetõ el. A réselt kormánylemez jó választásnak bizonyult, mert más gazdák tapasztalatait kikérve is igazolódott, hogy az üzemanyag-fogyasztásban kedvezõbb, mint a teli kormánylemezes. Ennél a kormánylemeznél ugyanis nem súrlódik olyan nagy felületen a föld, így könnyebben viszi maga a traktor is az ekét. Mindezen elõnyös tulajdonságoknak köszönhetõen használata a munkaszervezésben kalkulálható idõmegtakarítást is eredményez. Gyorsabban, pontosabban, szebben, és tisztábban lehet vele dolgozni, mert mindenféle kukorica és napraforgó szármaradványt tökéletesen aládolgozott a földben. Azok a gazdatársak, akik látták dolgozni az ekét, csodálkoztak rajta, hogy a nagy kukoricaszárakat (amelyek nem voltak nagyon összeaprítva, mert éppen rossz volt a kombájn szárzúzója) is úgy levitte a föld alá, hogy egy szár sem lógott ki. Hasonló gépnél, más típusnál ugyanakkor gyakran megfigyelhetõ, hogy az otthagyja a szárakat.

A Gregoire Besson RB 7-es típusú váltvaforgató ekével maradéktalanul elégedettek Likereczék, akik a vásárlást követõen azonnal – az Axiál szervizcsapatának vezényletével – üzembe helyezték a gépet. Éppen idõben érkezett az eke egyébként, mert arrafelé szeretnek õsszel szántani, hogy mire jön a téli csapadék, bemosódjon.

Eddig mindössze kétszáz hektár szántását végezték a géppel, kopó alkatrész cseréjére persze ilyen rövid idõn belül nem volt szükség. De ha felmerül az igény, akkor sincs probléma a beszerzéssel. Róbert kiváló tapasztalatokkal bír, ezek alapján állítja, hogy az Axiál gyors, pontos: amit megrendelnek tõlük, az biztosan ott is van másnapra. Õk maguk a székesfehérvári telephelyen található alkatrészbolt állandó ügyfelei, nagyon jó személyes kapcsolatuk van a céggel – ha éppen nincs raktáron a keresett áru, akkor az a következõ nap reggelére megérkezik a bajai raktárból. Alkatrészellátásban, a gazda szerint, az Axiál az országban a legjobb. Sok gépet vásároltak tõlük, s ha csak tehetik, az elõadásaikra is elmennek. Látható, hogy az Axiál a tökéletesre törekszik, és komplex szolgáltatásai is ezt tükrözik. Képzett, a gyárakban tanult szakembereik munkavégzésén túl a színvonalas rendezvényeik is jellemzik a céget. A gyakorlati bemutatók kiváló lehetõséget biztosítanak a vásárlási szándékú érdeklõdõk számára is, hiszen akkor tud a vevõjelölt igazán dönteni, ha a gyakorlatban is megismerheti, hogyan dolgozik egy gép. De az Axiál fontosnak tartja azt is, hogy idõrõl idõre lehetõséget biztosítson rendezvényein a gazdatársak találkozójára, ahol rendkívül hasznosak a személyes tapasztalatcserék. Az elégedett vevõ pedig a legjobb reklámhordozó.

Keresztes Júlia