Mekkora terméseredmények várhatóak a Kukorica Termésverseny parcelláin?

A tanácskozás helyszíne a termésversenyt évek óta szponzoráló Fertilia Kft. enyingi központja volt, ahol a tanácskozást követõen a házigazda mûtrágyázás-technológiai bemutatókertjét is megtekintették az érdeklõdõk. Az összegyûlt versenyzõket és a környékbeli gazdákat a Fertilia Kft. ügyvezetõje, Simon Péter köszöntötte, aki tájékoztatott arról, hogy a vállalkozás egyik sikertermékének, a Gramix NPK mûtrágyacsalád elõállításának alap gépsorát egy fejlesztés keretében újra cserélik. Az ügyvezetõ hangsúlyozta, hogy a Fertilia sem szeretne lemaradni a korszerû termékek gyártásában. Fejlesztés alatt lévõ új starter és mikroelem tartalmú termékeik nemcsak a piacon maradást, hanem az erõsítést is szolgálják.

A tanácskozás fõ célja az volt, hogy ismertesse a 2012. évi Kukorica Termésverseny lebonyolításával, különösen a betakarítás ellenõrzésével kapcsolatos változásokat és kihangsúlyozza a versenyszabályzat azon elemeit, amelyek meghatározóak a sikeres versenyzés szempontjából. Dr. Szieberth Dénes elnök az aszály következtében kialakult helyzetrõl tájékoztatta lapunkat.

A jelentkezések is visszatükrözik az aszály által okozott rendkívüli helyzetet. Ebben az évben az elmúlt évi 84 jelentkezéssel szemben (71 eredmény kihirdetése) nem számolunk többel 50–60-nál. Az okok egyértelmûek: a várhatóan szerény eredmények nem mindenkit lelkesítenek megmérettetésre. Mégis mi várható? Milyen termésszinteken dõlhet el az országos verseny? Mely régiókból érkezhetnek az országos helyezettek? Hogyan alakul a régiók sorrendje?

Az idõjárás befolyásoló hatása

Az OMSZ augusztus 10-i talajnedvesség térképe (hasznos víz %, 0–50 cm) alapján is jól sejtethetõ az országos várható terméseredmények alakulása. Az adatok alapján a Dunántúli Középhegységtõl nyugatra és észak-nyugatra esõ területek ellátása a legkedvezõbb, s ettõl egy nem túl széles sávban dél-délkeletre húzódik egy átmeneti sáv. Az ország többi részén a talaj – kukoricatermesztés szempontjából – legaktívabb felsõ 50 centimétere augusztus 10-én gyakorlatilag száraz volt (1. ábra).

1. ábra: a talaj hasznosítható nedvességtartalma %-ban, 2012. augusztus 10-én

Ez egy pillanatnyi állapot, azonban hozzátéve a 90 napos csapadékösszeg térképet, világossá válik, hogy nem átmeneti, rövid idõtartamot jellemez (2. ábra).

2. ábra: az ország területén lehullott 90 napos csapadékösszeg, 2012. augusztus 10.

Látható, hogy a 90 nap alatt lehullott csapadékösszeg egy hónapra vetített átlaga a kritikus körzetekben nem éri el az 50 mm-t, jóllehet az ideális ebben az idõszakban a 80–100 mm/hónap lenne. A térképbõl nem tûnik ki, hogy az idõszakon belül milyen volt a csapadék eloszlása.

A 3. ábráról leolvashatjuk, hogy a legszárazabb területek 90 napos átlaghõmérséklete megfelel a legmelegebb nyári hónap hõmérsékletének, s egyben 2 fokkal meghaladja a sokéves országos átlagot.

3. ábra: a 90 napos átlaghõmérsékletek országos eloszlása, 2012. augusztus 10.

A térkép szintén nem tartalmazza a hõségperiódusok eloszlásának és nagyságának adatait. A napfénytöbblet szintén jelentõs, és követi a szárazság és átlaghõmérséklet vonalait.

A fentiek alapján nem mondható meglepetésnek, hogy a legnagyobb a 2-es régióban tapasztalt visszaesés és a számszerû csökkenést ez okozza. A jelenlegi összesítés szerint az 1-es, 3-as és 5-ös régióból 21–21%, a hagyományosan erõs 2. régióból 17, a 4-bõl 14, míg a Vajdaságból a jelentkezések 6%-a érkezett.

Önkéntelenül is felvetõdik a kérdés, hogy mekkora terméseredmények várhatók a versenyparcellákon. A válasz nem egyszerû, s az elõrejelzés nehézségét fokozza, hogy a terméskilátások tovább romolhatnak. Várható, hogy az 1-es régióban az elmúlt évihez hasonló eredmények születnek. Ez akár 14 t/ha feletti csúcs-eredményeket is szülhet. Jó, 10 t/ha körüli vagy szerencsés választás esetén e feletti eredmények is elképzelhetõk a Hajdúságból és a Nyírségbõl. Az ország többi táján az ilyen nagy termések szinte elképzelhetetlenek, esetleg folyó- és patakpartok, víztározók és öntözõcsatornák közelében, mélyebb, máskor esetleg vízállásos területeken fordulhatnak elõ.

Negatív meglepetéssel szolgálhatnak, hogy a környezeti körülmények alakulásától függõen, vagy egyes tájakon egyes fajták érzékenységi fázisának egybeesésekor nem mindenütt alakult ki teljesen a csõkocsány, s ez korai lekonyuláshoz és csõhulláshoz vezethet. Nagy veszély rejlik még a szártörésben is, hiszen az aszályos körülmények nemcsak a fuzáriumos szártörésnek kedveznek, de a hirtelen elöregedés miatt a cellulóz szövetek megerõsödése és a ligninképzõdés (fásodás) sem következhetett be.

A fuzáriumos fertõzést elõsegítette, hogy a száraz és meleg idõjárás hatására országszerte igen nagy kukoricamoly és gyapottok bagolylepke fertõzés alakult ki − ez önmagában is közvetlen termésrontó tényezõ!

A további rovarkárok között meg kell említeni a kukoricabogár lárva és imágókártételt. Idén nem volt esélye a kukoricának a kellõ gyökérregenerálódásra, emiatt a fertõzött állományok egy jelentõs része már korábban súlyosan károsodott. Késõbb a biberágás okozott termékenyülési hiányt, majd megkezdõdött a fejlõdõ csúcsi szemek károsítása. Ez az imágók migrációja után összességében nem lett kisebb, de a nagyobb területi eloszlás miatt kevésbé volt feltûnõ. Jelenleg egy újabb koncentráció figyelhetõ meg a késõbb vetett, vagy éppenséggel a jobb kondíciók miatt az eddigi megpróbáltatásokat jobban elviselõ, s ezért üdébb állományokban. Különösen azokban a táblákban súlyos a jelenség, vagy legalábbis ezekben a legszembetûnõbb, ahol szintén az aszály kísérõ jelenségeként a csõvég kisebb-nagyobb mértékben elõtolult a csuhéból.

A várható termés alakulására jellemzõ a szemsorszám (többé-kevésbé fajtabélyeg), a csutkahossz a csutkán elhelyezkedõ sorok szemszámával jellemezve, ehhez jön a várható ezerszemtömeg és a termõtövek száma. Saját számolásaim és a visszajelzések alapján is kevés az 500 feletti csövenkénti magszám, amely részben a szemsorszámok csökkenésébõl, de különösen a csõhossz megrövidülésébõl adódik. Nehezíti a becslést, hogy meglehetõsen nagy a szórás a csövek méretét tekintve, s a szokásosnál nagyobb a fejletlen csövet hozó vagy meddõ növények száma is. Nagyon csalóka lehet az ezerszemtömeg alakulása. Minthogy a korai károsodásból eredõen a szemtelítõdésért már egy elöregedett növény felel, a folyamatra ugyancsak elõnytelen a szárazság és meleg, még mindig hosszú nappalos periódusban, aligha várható el a fajtára jellemzõ szemnagyság. További negatívum, hogy a fajsúly is gyenge lehet, nagy lesz az aszott, ocsúban vándorló szemek aránya.

Mindezek ellenére úgy látjuk, hogy a Kukorica Termésverseny nem veszít a jelentõségébõl. A „versenykörülmények” között elért terméseredmények ismét rávilágítanak az agrárkörnyezeti adottságok realitására, az eredményre vezetõ agrotechnikai eljárások alkalmazásában rejlõ lehetõségekre és a jó gazda gondosságának mindent megelõzõ fontosságára.