Adóügy: A cégautóadóról - 1.
Oldalszám: 9A cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan, akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett személygépkocsi után kell megfizetni, amely után a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el. A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggõ, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülõ költségek minõsülnek. Különösen idetartozik a személygépkocsi üzemanyag-, kenõanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelezõ felelõsségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjármûadó.
Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minõsül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az õstermelõ igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban.
Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minõsül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármû, amely a vezetõvel együtt legfeljebb nyolc felnõtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzin üzemû, a dízel üzemû és a gáz-üzemû személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. Személygépkocsinak minõsül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû olyan gépjármû (nagy rakodóterû személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettõnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan mûszaki átalakítással került sor.
A vezetõvel együtt több mint nyolc fõ szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegû, vegyes használatú tehergépjármûvek nem számítanak személygépkocsinak.
Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsi esetén a jármûnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minõsülnek adóalanynak, azaz a fizetendõ cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levõ személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendõ adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös tulajdonában lévõ személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelõen viselik.
Ha a hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a lízingbe vevõ (és nem a tulajdonos lízingtársaság) az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevõ magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.
Hatósági nyilvántartásban nem szereplõ személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi használata után költséget számol el.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetõ-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.
A nem magánszemély eva-alany a tulajdonában lévõ, az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után, illetve a magyar jármûvekrõl vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplõ (külföldi rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik, cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak.
A magánszemély tulajdonában lévõ személygépkocsi után csak azokra a hónapokra kell az adót megfizetni, amikor költségtérítést kap a használatára. Viszont nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.
Ilyen költségnek minõsül a kifizetõ által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegébõl a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.
Krenovszkyné Lovász Andrea
Okl. adószakértõ
Hőmérséklet
Figyelem! Szigorodnak az antibiotikumok felírásának követelményei az élelmiszer-termelő állatoknál
