Gazdaságos védekezéshez korszerû permetezõgép

A gazdaságos védekezéshez megfelelõ területteljesítmény szükséges. A forgalomba kerülõ gépek mérete egyre nõ, mivel a gazdaságok nagysága és a bérmunka vállalkozások száma egyaránt növekszik. A szántóföldön ma már jelentõs a nagy teljesítményû vontatott és magajáró gépek aránya, gyakoriak a 3000–6000 literes tartállyal és 24–36 m széles kerettel üzemelõ gépek. A magajáró célgépek közül elsõsorban a hidas permetezõk terjedtek el, amelyek 150–300 cm hasmagasságukkal alkalmasak magas növésû szántóföldi növények, így a kukorica és a napraforgó állománykezelésére, deszikkálására (1. kép). Ezek a kultúrák idáig csak légi gépekkel voltak kezelhetõk. A drága permetezõgépek természetesen csak nagy felületek kezelésénél használhatók gazdaságosan.

1. kép: nagy szabad magasságú hidas önjáró permetezõgép munka közben

Kertészeti ültetvényekben, különösen a nagyobb térállású és lombozatú ültetvényekben az 1000–3000 literes, 800–900 mm átmérõjû axiálventilátorral felszerelt, 45 000–80 000 m3/h légteljesítményû permetezõgépek használata került elõtérbe. A légteljesítmény ezeknél lehetõvé teszi a nagyobb munkasebességet megfelelõ munkaminõség mellett.

A korszerû gépeknél a teljesítmény növelése mellett fontos a munkaminõség javítására, a szórás pontosságának és egyenletességének növelésére való törekvés is. Az új kialakítású szántóföldi szórókereteken két vezeték van kiépítve, és cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlémennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhetõ az a hiba, hogy amikor a gép megindul, a nyomás a szórófejeknél még nem megfelelõ, a beállított érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon nem kielégítõ. A helytelenül, kis dózissal, nem megfelelõ porlasztással, és egyenletességgel kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektõl (munkasebesség, üzemi nyomás stb.) függõen jelentõs lehet. Vegyszeres gyomirtásnál ez a hiba különösen jól megfigyelhetõ, gyakori látvány, hogy az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezõgép megindult, gyomosodás lép fel, amely táblán befelé haladva fokozatosan megszûnik. A hiba fajlagos nagysága kisebb táblákon természetesen mindig nagyobb. A helytelenül kezelt területek további hátránya a közvetlen kár mellett, hogy újabb fertõzések kiindulását okozhatják. A védekezések eredményessége szempontjából a cirkulációs permetlérendszer tehát jelentõs elõnyt biztosít azáltal, hogy ezt a hibaforrást kiküszöböli.

A permetezés eredményességét döntõen befolyásolja az alkalmazott szórófejek, illetve fúvókák kialakítása. Hagyományos réses fúvókákkal végzett permetezésnél gyakori, hogy nagy számban keletkeznek 100 mikronnál kisebb, elsodródásra hajlamos cseppek. Célszerû ezért szeles idõben injektoros fúvókákat használni, amelyeknél az áramló permetlé a fúvókatest két oldalán elhelyezett furatokon át levegõt szív be. Ennek eredményeként nagyméretû cseppek képzõdnek, amelyek belsejében légbuborékok vannak. A cseppek így az elsodródás veszélye nélkül jutnak el a kívánt felületre, majd ott felütközve a légbuborékok hatására szétpattannak. Így a célfelületet végül megfelelõ számú és méretû csepp borítja.

A szórófejeknél az injektoros elv felhasználásával a cseppméretek változtatásának további lehetõsége is adódik. Az elõzõkben ismertetett megoldásnál a levegõt a folyadék áramlása szívja be. Ezt a fúvókatípust ezért passzív injektoros fúvókának is nevezik. Lehetõség van arra is, hogy a levegõt nyomással juttassák a fúvókatestbe. Ez bonyolultabb megoldást jelent, mint az egyszerû fúvókacsere, hiszen kompresszorra, légvezetékekre és speciális szórófejekre van szükség. Ennél a rendszernél, amelyet aktív injektoros permetezésnek is neveznek, a folyadék és a levegõ nyomásának változtatásával a cseppméretek még tágabb határok között változtathatók. Az aktív injektoros permetezés felhasználásával fejlesztették ki a szélarányos cseppképzési rendszert. A permetezõgépen kanalas szélsebességmérõt helyeztek el. Innen az információ számítógépbe kerül, amely a mért adatok alapján meghatározza az elsodródás elkerülésére alkalmas cseppméretet, és ennek megfelelõen ad parancsot a permetlé és a levegõ nyomásának beállítására.

A hatékony kezelés érdekében alapvetõ feladat a pontos sávcsatlakozás biztosítása is. Csak így kerülhetõk el a kezeletlen és a kétszer kezelt területek. Erre a célra ma már a GPS rendszer is rendelkezésre áll. A mûholdakról kapott jelek segítségével a traktor vezetõje kielégítõ pontossággal tarthatja a megfelelõ irányt.

Szántóföldi védekezéseknél jelentõs megtakarítások érhetõk el precíziós permetezés alkalmazásával. A jelenleg alkalmazott technológiáknál a teljes felület kezelésben részesül, akkor is, ha csak a tábla egyes részein jelentkezik fertõzés. A helyspecifikus kezelésnek több lehetséges megoldása van. Az egyik a gyomtérkép készítésén alapul, amelyhez felhasználható a mûholdas GPS rendszer. A helymeghatározó rendszer segítségével lehetségessé válik, hogy a permetezést csak a fertõzött területeken végezzük el (2. kép). A másik módszer a gyomok közvetlen érzékelését teszi lehetõvé, és ennek alapján a szelektív kezelést.

2. kép: helyspecifikus permetezõ rendszer

Nálunk újdonságnak számít még, hogy a keret megfelelõ magasságának biztosítására elektronikus rendszer ügyel. A szárnyakon ebben az esetben ultrahangos érzékelõk vannak elhelyezve, amelyek a talajtól való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek során például, ha a keret túlságosan megközelíti a talajt, a vezérlés mûködésbe lép, és automatikusan megemeli a szárnyakat.

A taposási károk jelentõs csökkentését eredményezheti a nyomkövetõ vonószerkezet, amely lehetõvé teszi, hogy a munkagép mindig a traktorral azonos nyomban haladjon. Ez elsõsorban a táblavégeken, a fordulókban jelent nagy elõnyt.

A kertészeti ültetvényekben is vannak a gazdaságos védekezéseknek technikai lehetõségei. Szõlõültetvényekben a permetveszteségek jelentõs csökkentését teszik lehetõvé az alagút permetezõgépek. A leggyakrabban a lombozatot a szórófejekkel ellenkezõ oldalon burkoló elemekkel, rendszerint lemezekkel veszik körül. Ezek a lemezek alkalmasak a lombozaton átjutó cseppek felfogására. A lecsapódott permetlé a lemezek alján lévõ edényekben gyûlik össze, majd szûrés után visszakerül a gép tartályába. Az alagút permetezõgépek rendszerint egy vagy többsoros változatban készülnek. Kifejlett lombozat esetén a visszanyert permetlé aránya általában 20–30% lehet, kisebb lombozatnál a megtakarítás 50–70% is lehet. Az alagút permetezõk a permetlé jelentõs részének visszanyerése mellett az elsodródás minimalizálását, és a gépkihasználás javítását is lehetõvé teszik.

Gyümölcsültetvényekben a permetlé megtakarítását szolgálják a növényérzékelõ permetezõgépek. Ezeken szenzorok érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát, és ennek függvényében a szelepek pillanatszerûen nyitják, illetve zárják a szórófejeket, így csak ott történik permetszórás, ahol van lombozat. A növényérzékelõ berendezésekkel végzett permetezés minõsége egyenértékû a hagyományos védekezéssel. A permetlé megtakarítás mértéke nagymértékben függ az ültetvény lombozat folyamatosságától. Fiatal telepítésû ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata nem ér össze, vagy a tavaszi elsõ permetezéseknél a megtakarítás elérheti az 50–75%-ot. További elõny, hogy a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidõ jobb kihasználása következtében a területteljesítmény 10–20%-os növelése érhetõ el. A berendezés alkalmazását elõsegíti, hogy nem csak új, hanem használt gépekre is felszerelhetõ.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a permetezési technikában a gazdaságos védekezésnek számos lehetõsége kínálkozik. A nagy területteljesítménybõl, az idõben elvégzett védekezésbõl adódó elõnyök mellett elsõsorban a drága vegyszerek megtakarítása, illetve a környezeti károk elkerülése hozhat jelentõs eredményt.

Dr. Dimitrievits György