A búza nitrogén fejtrágyázása

A N-fejtrágyázás szükségességét az alábbiakkal indokoljuk:



- A téli csapadékkal a talaj NO3-N tartalma a mélyebb rétegekbe mosódik, a hideg talajban (5°C alatt) a nitrifikáció (N feltáródás) még szünetel, miközben a növény N-igénye már jelentkezik.



- A fejtrágya tél végén, kora tavasszal hatékony, a késõi fejtrágyázás kisebb terméstöbbletet eredményez, és fõként a búza minõségét befolyásolja elõnyösen.



- Az intenzív és sikeres búzatermesztés alapkövetelménye a növény igényéhez és fejlettségéhez igazodó folyamatos N-ellátás. A tápelemfelvétel fõként a bokrosodás és a szárba indulás idején intenzív, a talaj gyakran nem képes minden igényt kielégíteni, ezért a fejtrágya-kiegészítés szükséges.

A búza N-igénye a fejlõdés folyamán mindvégig nagy és nincs mindig összhangban a talajban lejátszódó nitrifikáció ütemével. Ezért még nitrogénben természeténél fogva gazdag talajon is lehet olyan fejlõdési fázis, amelyben a talaj nem szolgáltat elegendõ nitrogént a búzának, viszont a fejlõdés más idõszakában felesleges mennyiség áll a növény rendelkezésére. A talaj szerves tartalék N-készletébõl a tenyészidõszak folyamán csak egy kisebb hányad táródik fel. A feltáródás mértéke és idõpontja a talaj szerkezetétõl, a hõmérséklettõl és a csapadéktól függõen igen eltérõ lehet.

A búza számára szükséges N-mûtrágya mennyiségét a talaj természetes N-szolgáltató képességén kívül az utolsó istállótrágyázás ideje, az elõvetemény, a talaj felvehetõ foszfor- és káliumkészlete, illetve a kiszórt P- és K-mûtrágya mennyisége, a termesztett búzafajta N-igénye, a N-mûtrágya alkalmazásának ideje és módja, továbbá a csapadék mennyisége határozza meg. A fejtrágyázással azt segíthetjük elõ, hogy a növény fontos fejlõdési szakaszaiban lehetõleg folyamatosan rendelkezésre álljon a szükséges N-mennyiség.

Az õszi vetésû kalászos gabonák a tenyészidõszak alatti N-igényük döntõ többségét kora tavasztól kezdõdõen mindössze kettõ és fél hónap alatt veszik fel. Mivel a N-mûtrágyák általában könnyen oldódó, a növények számára hamar felvehetõ formában tartalmazzák a N-hatóanyagot, ezért szakmailag feltétlen indokolt fejtrágyaként kiadni – esetleg megosztva több alkalommal – a szükséges N-adag nagyobbik részét. Azt is fontos tudni, hogy a vegetációs idõszak indulásához már jelen kell lenni egy minimális felvehetõ nitrogénnek, mert a fejlõdésnek induló búza még rövid idõre, átmenetileg sem kerülhet N-hiányos állapotba. Ezért nagyon fontos az elsõ fejtrágyázás idõzítése. A fejtrágyázás nem elhagyható, mert a mai intenzív fajták tavaszi N-felvétele robbanásszerû, melyet a vegetáció indulásakor a mi klímánkon a legjobb talaj sem képes kielégíteni. A N-trágyázás szempontjából három fejlõdési fázis érdemel figyelmet; a bokrosodás, a szárba indulás és a virágzás. Õsszel, a fejlõdés kezdetén a búza N-igénye kicsi (20–30 kg/ha), ezért vetéskor csak kisebb adagú indító mûtrágyázás indokolt. Minél jobb a talaj természetes N-szolgáltató képessége, annál inkább korlátozódhat a fejtrágyázás csak a bokrosodás segítésére, mert az idõjárás felmelegedésével megélénkülõ nitrifikáció mûtrágya nélkül is fedezi a búza késõbbi N-szükségletét. A megosztott (2-3. adag) fejtrágyázás akkor indokolt, ha a talaj humusztartalma alacsony, az idõjárás kellõen csapadékos, a talaj vízvezetõ képessége jó, a termesztett fajta N-igénye nagy és magas termésszintet terveztünk.

A korábbi hazai gyakorlat szerint a fajlagos tápanyagigény és a tervezett termésszint szorzatából számított összes N-mûtrágya hatóanyag felét–kétharmadát adták õsszel vetés elõtt, a fennmaradó részt szórták ki fejtrágyaként. A mai gyakorlat általában (figyelembe véve a költségeket és a környezeti elõírásokat) kisebb õszi adagot és nagyobb hányad megosztott fejtrágyázást alkalmaz. Amennyiben nincs talajvizsgálat, vagy növényanalízis, a következõ N-trágyázási gyakorlat javasolható; egy jó termés (5-6 t/ha) N-tápanyagigénye a talaj termõképességétõl és az agrotechnikai viszonyoktól függõen 120–160 kg/ha N-mûtrágya hatóanyag. A N-mûtrágya számított adagjából a magágyba csak „starternyit” adjunk, mivel az õsz folyamán a búza N-igénye mintegy 20–30 kg/ha. Jó elõvetemények, optimális vetésidõ, jó vetõágy esetén 20 kg/ha, nagyobb gyökér és tarlómaradványt visszahagyó õszi betakarítású növény után, elkésett vetés és durva magágy esetén 30–50 kg/ha N-t juttassunk a talajba a magágy készítésekor. Pillangós elõvetemény, istállótrágyázott elõvetemény után, továbbá 2% humusztartalom feletti talajokon és jó elõvetemény után az õszi N-mûtrágyázás elhagyható, mert a fel nem vett többlet-N a téli csapadékkal kimosódhat. A fennmaradó részt a legtöbb gazda két részletben adja ki. Felét, egyharmadát közvetlenül tél végén, kora tavasszal, másik felét-egyharmadát szárba indulás kezdetén. Nagyobb várható, illetve tervezett termésszint esetén a szemképzõdést és a minõségjavulást elõsegítendõ az elõbbieket levéltrágyázással egészítik ki.

Mûtrágya kísérletek, Keszthely

Ma már a termelés mellett a mezõgazdaságnak egyéb szempontokat is ki kell elégíteni, ilyen többek között az agrár-környezetvédelem. Az EU-s szabályozással összhangban a 49/2001/IV. 3./ kormányrendelet többek között kimondja; „õsszel csak akkor lehet nitrogénmûtrágyát kiadni, ha a területen lévõ növény hasznosítani tudja”. Ezért, de költségmegtakarítás céljából is, elõtérbe került a talajvizsgálatra és/vagy növényanalízisre alapozó N-mûtrágyaadag-számítás, az Nmin (mineralizált) módszer, amely a talaj aktuális szervetlen és felvehetõ nitrogéntartalmát egészíti ki a szükséges N-fejtrágya mennyiségével.

A tábla nitrogénellátottságáról a kora tavaszi talajvizsgálat nyújt információt. Mikor a talaj hõmérséklete még nem haladja meg az 5°C-ot, és a nitrifikációs tevékenység még szünetel, február végén, március elején talajmintákat veszünk. A mintavétel a 0–30, 30–60, 60–90 cm-es rétegekbõl történik. Van módszer, ahol az alsó réteg vizsgálatát elhagyják és a második fejtrágyát növényanalízisbõl becsülik. A talajban talált szervetlen N mennyisége mûtrágya egyenértékû. A bokrosodás végén történõ hajtáselemzés pedig a növény tápláltságáról informál. A talaj- és növényvizsgálatok egymást kiegészítik és biztonságossá teszik a döntést. Az alábbiakban egy Nmin modell látható, amely humuszban gyengén ellátott, semleges barna erdõtalajra készült, a talaj fizikai félesége homokos vályog.

Nagyításhoz katt a képre

A talajvizsgálatok és a növényanalízis kombinációja az alábbi lépések szerint történhet:



1. Az elsõ N-fejtrágyaadag megállapításához talajmintavétel (Nmin) február vége–március eleje.



2. A második fejtrágyaadag megállapításához növényanalízis. Feekes-skála 6. (elsõ nódusz kialakulásakor).



3. A harmadik fejtrágyaadag megállapításához (levéltrágya) növényanalízis. Feekes-skála 10. (kalászhányás kezdete).

Sokéves tapasztalatok alapján elmondható, hogy megfelelõ szaktanácsadási módszerrel és pontos kivitelezéssel az ásványi N-tartalom alapján viszonylag nagy pontossággal megadható a szükséges fejtrágya mennyisége, amennyiben a reálisan elérhetõ termésszintet (célkitûzést) reálisan határoztuk meg. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a javasoltnál több N-mûtrágya kijuttatása nem növelte hatékonyan a termés mennyiségét, kevesebb N-nel pedig nem lehet elérni az évjáratban és a termõhelyben rejlõ lehetõségeket. Az adott évben a módszer a tapasztalatok szerint jelentõs megtakarítást jelentett a használóknak, egyes évjáratokban viszont a módszer egyértelmûvé tette, hogy a fejtrágyán nem lehet spórolni.

Nagy termésszint (6 t/ha) felett, intenzív gazdálkodás estén a talaj ásványi N-tartalmának vizsgálata és a levélanalízisek elvégzése nem nélkülözhetõ. Hivatott szaktanácsadási rendszer irányításával a fejtrágya optimális adagjai és idõzítése pontosítható.

A fejlett mezõgazdasági háttérrel rendelkezõ országok gyakorlatát figyelembe véve megállapítható, hogy a mezõgazdaság multifunkcionálissá válásával ma már a termelés mellett egyéb szempontokat is követni kell, ilyen például az agrár-környezetvédelem is. A N-mûtrágya-felhasználás az egyik legkényesebb pont, potenciális veszélyforrás környezetvédelmi szempontból. A fenti módszerek gyakorlatával ezek a gazdálkodásból származó veszélyforrások megszüntethetõek.

Kismányoky Tamás

PE-Georgikon Kar, Keszthely