A szójatermesztés 2012-ben és 2013 hajnalán

A Sumi Agro palettáján a legkorábbi éréscsoporttól a legkésõbbi éréscsoportig találunk szójafajtát, így minden termelõ kiválaszthatja a számára legmegfelelõbbet.

A tavalyi év tapasztalatai alapján a korai fajták még az ún. szójatermõ vidékeken is – a túlságosan kevés csapadék és a túl magas hõmérséklet miatt – kimondottan „szenvedtek” az aszálytól.

A késõbbi éréscsoportú fajták – elsõsorban a Sponsor és az Isidor esetében – ott, ahol még az augusztus végi, szeptember elejei esõzések zöld állományt találtak, egyöntetûbben értek be és még aránylag elfogadható 1,5–2,0 t/ha közötti termést produkáltak.

A vetõmag-elõállításokban – ugyancsak a korai fajták esetében – egész Közép-Európában probléma van, mert az idõjárási körülmények miatt nem volt tökéletes a fehérjebeépülés, a magok összetöpörödtek, alacsony lett az ezerszemtömeg, a szárazság miatt a betakarítás során jobban sérültek a magok, így e fajták gyengébb csíraeredményt produkáltak.

A Sumi Agro fajtaválasztékának gerincét a középkorai Sponsor és a középérésû Isidor fajták alkotják. Ezeknél a fajtáknál a késõbbi esõk még lehetõvé tették a normális beérést és a sérülésmentes betakarítást, így az ebbe a csoportba tartozó fajtákból az idei évben is a szabványnak megfelelõ, jó csíraképességû vetõmagot tudunk a szójatermesztõk részére biztosítani, igény esetén oltva és csávázva is!

GYOMIRTÁS

A szójatermesztés biztonságát és jövedelemtermelõ képességét alapvetõen meghatározza a jól megválasztott, hatékony gyomirtási technológia. A szója ismert kezdeti gyenge gyomelnyomó képessége és a szûkös hatóanyag-lehetõségek miatt az állományok – kimondottan a kétszikûekre koncentráltan – preemergens gyomirtása nem nélkülözhetõ.

A késõbbiekben egyre nehezedõ módon gyéríthetõ magról kelõ kétszikû gyomnövény-konkurencia minél korábbi kiiktatása céljából ajánlott vetést követõen preemergensen 80 g/ha Pledge 50 WP kijuttatása. A Pledge különösen a parlagfû és a libatopfélék ellen bizonyul már évek óta kihagyhatatlan megoldásnak szójában. Az így alapkezelt területek minden esetben többlethozamot adtak az alapkezelések elhagyásával összevetve, ráadásul csak így van reális esélye a bírságot „vonzó” parlagfû és a betakarítást megnehezítõ libatopok elleni eredményes védekezésnek!

ATKAKÁRTEVÕK, ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS LEHETÕSÉGE

A szója gyakorlati növényvédelmének másik fontos területe a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) elleni védekezés. A tömeges megjelenésére elsõsorban a száraz, meleg évjáratokban és általában június közepétõl kell számítani. Mozgó alakjai leveleken, virágokon és a termésen egyaránt szívogatnak. A károsított levelek színén kezdetben apró, halvány foltok jelennek meg, amelyek késõbb összeolvadnak. A levél torzul, „kanalasodik”, bronzbarnává válik, fonáki részét az atka finom szövedéke fedi be. A kártétel nyomán fokozódik a párologtatás és csökken az asszimilációs felület, amely végsõ soron jelentõs termésveszteségben nyilvánulhat meg. A kártétel kiterjedhet a virágzatra és a termésre is, amely sárgásbarna színûvé válik, torzul és idõ elõtt lehullik a növényrõl (lásd képek).

A közönséges takácsatka kátétele szójában (Fotó: Steiner István)

Ortus 5 SC-vel kezelt, takácsatka kártételtõl mentes állomány (Fotó: Steiner István)

Mivel Magyarországon jelenleg erre a célra nem áll rendelkezésre engedélyezett készítmény, ezért a Sumi Agro Hungary Kft. 2013-ban is szükséghelyzeti felhasználási (eseti) engedélyt kért és kapott az engedélyezõ hatóságtól az Ortus 5 SC és Nissorun 10 WP atkaölõ szerekre. Engedély száma: 04.2/435-2/2013. Részletes információ a Sumi Agro honlapján.

Steiner István

www.sumiagro.hu