A kukorica gyomirtása évrõl évre visszatérõ téma: mikor, hogyan, mivel végezzük. Minél vegyesebb a gyomflóra egy adott területen, a gyomszabályozás annál összetettebb feladat – a talajmunkáktól az utóveteményig sok mindenre ügyelni kell. A hatékony védekezés idejének megválasztása, a megfelelõ szer kiválasztása attól is függ, hogy mennyi idõ áll rendelkezésre a kezelés elvégzésére. A cél: minél elõbb megszabadítani a kukoricát a gyomoktól, biztosítva ezzel a kultúrnövény zavartalan fejlõdését. Ma már a technológiák, a szerek nagy választéka megkönnyíti a szakemberek dolgát.
Dóra Tibor a Kányai Mezõgazdasági Zrt. és a bedegkéri Egyetértés Szövetkezet növénytermesztését irányítja mintegy 2800 hektáron. A 20 aranykoronás, vörös agyagos, homokos területen gabonát, napraforgót, repcét és kukoricát termesztenek. Az utóbbi évrõl évre meghatározó a vetéstervben, tavaly 1300 hektáron vetették.
A vetésterület is jelzi, hogy nálunk a kukoricatermesztés jövedelmezõségén sok múlik. Ezért a fajták terméspotenciáljától a különféle költségek alakulásáig sok mindenre figyelünk – kezdi bevezetõként Dóra Tibor. – Tekintettel a kiszámíthatatlan idõjárási körülményekre, s a munkacsúcsok elkerülésére általában 11–13 fajtát vetünk, köztük minden évben legalább egy újat, hogy azt a helyi körülmények között is tesztelhessük. Elsõsorban – a szárítási költségek mérséklése érdekében – a vízleadó képesség és a szárszilárdság alapján választunk. A gyomszabályozást a területi adottságok, a várható gyomösszetétel, a gépkapacitás és a kiszámíthatatlan idõjárási körülmények határozzák meg. A tekintélyes szerválaszték megkönnyíti a helyzetünket, de ez nem mindig elegendõ. Az olyan egyszerûbb gyomok, mint a disznóparéj- vagy libatopfélék nem okoznak gondot. De a fenyércirok, a mezei acat, a csattanó maszlag, hogy csak néhányat említsek a nálunk találhatókból, komoly kihívás. Fõként, ha együtt fordulnak elõ, s kiegészülnek kakaslábfûvel, különféle muharokkal, vagy vadkenderrel. Az sem mindegy, hogy mennyi idõ áll rendelkezésre a gyomirtások elvégzésére, vagy éppen milyen az idõjárás. Mindezt figyelembe véve elõszeretettel alkalmazok célzott posztemergens technológiát. A nagy terület és az adott gépkapacitás összehangolása miatt azonban rákényszerülünk a korai posztemergens kezelésekre is, hogy minden táblán idõben megfoghassuk a gyomokat. A gyomirtást ugyanis nem hanyagolhatjuk el, mert ha elszaporodnának, akkor egy, de akár két tonnával is csökkenthetnék a nálunk megszokott 7–8 tonna hektáronkénti termésátlagot.
MINDEZEK ISMERETÉBEN, HOGYAN OLDJÁK MEG A GYOMSZABÁLYOZÁST?
Az elõveteménytõl függõen már a tarlókezeléssel elkezdjük, majd az õszi mélyszántással folytatjuk. Általában gabonák után, ott, ahol felszaporodott a fenyércirok, vagy a mezei acat, ott valamilyen olcsó glifozát hatóanyagú készítményt juttatunk ki még az õszi mélyszántás elõtt. Tavasszal, amikor már látom, hogy melyik táblában milyen gyomok kelnek, akkor döntöm el hol milyen technológiát és melyik készítményt használom. A gépkapacitásra való tekintettel a terület körülbelül egyharmadára kénytelenek vagyunk a drágább megoldást, a korai posztemergens kezelést választani – Lumax, Adengo stb. Ezeket kizárólag azokra a táblákra ütemezzük, ahol a magról kelõ egy- és kétszikû gyomok a jellemzõk, mert például a mezei acatot, vagy a fenyércirkot nem irtják.
A részletek elemzésébõl gyorsan kiderül, hogy Dóra Tibor miért híve a posztemergens technológiának, s a kedvezõ ár-érték arányú Principal® Plus Goldnak.
Mára a nagy szelektivitású, széles és megbízható hatásspektrumú készítményeknek köszönhetõen szívesebben választom a posztemergens kezelést. Elõnye egyebek között az, hogy nem igényel bemosó csapadékot. Szintén mellette szól, hogy a védekezés idõpontjában az esetek nagy részében már tisztában vagyok a gyomflóra összetételével, így célirányosan választhatok a készítmények közül. Ráadásul a kijuttatási idõt tekintve rugalmasan alkalmazható, és az adott gyomviszonyokhoz, az elvetett hibridhez, illetve az utóveteményekhez jól igazítható. Ezeknek az elvárásoknak a mi körülményeink között kitûnõen megfelel egyebek mellett a Kelvin, Cambio, a Casper, Milagro és számos DuPont készítmény, köztük a Principal® Plus Gold. Utóbbi az elmúlt évi aszályban ugyancsak jól vizsgázott. Az árával is elégedett vagyok. Tavaly a korai posztemergens kezelések hektáronkénti átlagos szerköltsége 14 ezer forint körül alakult. Ugyanez a mutató a posztemergens kezeléseknél több készítményt figyelembe véve 12–14 ezer forint volt, miközben a területeink többségén alkalmazott Principal® Plus Gold hektáronkénti szerköltsége nem érte el a 12 ezer forintot. A benne található 3+2 hatóanyag tisztán tartotta a sorokat, a kakaslábfûtõl a selyemmályván át a mezei acatig mindent vitt, még a túlfejlett gyomokat is. A benne található Sucessor T-nek köszönhetõen egészen hosszú tartamhatással rendelkezik. Ez a 10 hektárra méretezett, felhasználóbarát kereskedelmi csomag biztos, hatékony megoldás a kukoricában. Hatása gyors és látványos, néhány nap elteltével már sárgultak, kókadoztak a gyomok. Mivel a kukorica 7 leveles fejlettségi állapotáig kijuttatható, nem okoz gondot, ha valamilyen okból megcsúszunk a kezeléssel. Ezért elõszeretettel alkalmazom, hiszen nyugodtan alhatok. A traktorosok is kedvelik, könnyen és gyorsan bekeverik, a permetezés után pedig egyszerû a tartály tisztítása.
A KIJUTTATÁSNÁL KELL-E VALAMIRE FIGYELNI?
Különösebben nem. Mindenesetre, amikor már 6–7 leveles a kukorica, olyankor a permetezésnél mi kettõs réses fúvókákat használunk, és magas nyomással juttatjuk ki a permetlevet, hogy a levelek alatt is jól befedje a permetlé a gyomokat – mondta befejezésül Dóra Tibor.
A. Gy.
A DuPont készítmények felhasználása elõtt olvassa el és kövesse a termékek csomagolásán lévõ címke felhasználási utasításait!
® az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve