Költségcsökkentõ és hatékony technológia a magasabb hozamért

Jövõkép és megoldás

A sleafordi gyárban Simon Revell, a Simba Great Plains Nyugat-Európáért felelõs export igazgatója mutatta be röviden vállalatukat. Elõadásában kitért a szántás elhagyására, mint elõnyös lehetõségre, amit a manapság is tapasztalható szélsõséges idõjárással indokolt. A jövõ kihívásának elsõsorban a talajnedvesség megõrzését, a víz- és foszforgazdálkodást tekinti. Elmondta, hogy a világ folyamatosan növekvõ népességének jövõbeni élelmezésigényén túl jelentõsen befolyásoló tényezõ az elöregedõ társadalom, és a társadalmi szerkezetbe való beavatkozás.

Az EU27 tagállamainak népessége ma csaknem 500 M ember, s megközelítõleg 10%-uk dolgozik az élelmiszeriparban. A tagállamokban foglalkoztatottak mintegy 5,3%-a közvetlenül a mezõgazdaságban végez munkát, és tevékenységükkel nagymértékû környezeti terhelést jelentenek – éppen ezért fontos figyelni és javítani a hatékony munkavégzést. A világ lakossága nagyjából 7 Mrd fõt számlál, és a becslések szerint 2025–2035-re elérheti a 9 Mrd-ot. Mivel a vásárlói oldal elvárása az olcsó, megfizethetõ élelmiszer, így a hatékonyság még fontosabb kérdéssé válik. A Simba Great Plains célja: megmutatni a gazdálkodóknak, hogy miként tudják növelni termésátlagukat, hogyan lehetnek nyereségesek, és a nyereségüket hogyan tudják visszaforgatni a gazdaságukba.

Nem véletlenül választotta szlogenjéül a Great Plains a „Harvest starts here” (A betakarítás itt kezdõdik) gondolatot – azt vallják, hogy már az aratás utáni elsõ talajmunka hatással van a következõ évi betakarításra. A szántás elhagyásával elõtérbe helyezik az egymenetes mûvelést, így elkerülhetõ a többszöri mûvelés eredményezte víz-, foszfor-, nitrogén- és szénveszteség, illetve a talaj komplex rendszerének megbolygatása. Kombinált gépeik segítségével megfelelõ feltételek mellett egy munkamenettel elvégezhetõ a talajmûvelés. Azoknak pedig, akik még nem rendelkeznek ilyen technikai feltételekkel, gépkínálatukból kínálják a szükséges eszközöket.

A Great Plains technológia alkalmazásával, az egy munkamenetes talaj-elõkészítés– permetezés–vetéssel elérhetõ:



- 30%-os költségcsökkenés,

- 40%-os idõmegtakarítás,

- 30%-os termésátlag növekedés (területfüggõ, és talajélet-változással folyamatosan növekszik),

- környezeti hatáscsökkentés,

- talajszerkezet- és talajélet-javulás,

- könnyebb mûvelés,

- nedvességmegtartás,

- csökkentett CO₂ kibocsátás,

- nitrogén kimosódásának csökkentése, idõjárásálló magágy (nagyobb esõzéseknél elvezeti, szárazságnál nem szárad ki).

KÉZZELFOGHATÓ SIKEREK

A témában kísérleteket végeztek olajrepce és kukoricaállományokban. A sajtótájékoztatón részt vevõk az esemény elsõ napján látogatást tettek Norfolkba, ahol Mark Hemmant mûszaki igazgató betekintést engedett az Agrovista UK Ltd. által végzett repcekísérletekbe. Elmondta, hogy vállalatuk teljes mértékben elkötelezett a tekintetben, hogy páratlan értékû, és innovatív megoldásokat kínáljanak a brit gazdák számára. Ez az elkötelezettség az ügyfélszolgálati rendszerben, a kutatással megalapozott tanácsadásban és mûszaki innovációkban nyilvánul meg. Az angol cég kísérleteket végez szerte az országban, hogy segítse a termelõk olajrepcehozamának javítását: precíziós vetõgépek alkalmazásával különbözõ sortávra és magmennyiséggel juttatnak ki repcefajtákat.

Nagyon jó eredménnyel vettek részt a kísérletben a SIMBA vetõgépek. Az idei csapadékmentes, száraz idõszakban kedvezõ tapasztalatokkal szolgáltak, mivel a DD-henger képes a mélyebb talajrétegeket is elrendezni. Kialakulnak a kapillárisok, s ez segíti a száraz idõszakban a mélyebb rétegekben lévõ víz elérését a gyökerek számára. A DD-henger mögötti kijuttatással nagyobb termésátlag volt elérhetõ.

Az igazgató a bemutatón elmondta, hogy a környéken látható a legszebb repce, nincsenek vízállásos területek, és jól kifejlõdött a növény. Fontos, hogy ne legyenek túl tömöttek a sorok, mert akkor a növények egymással versenyeznek. Számukra cél, hogy 10 növény keljen ki folyóméterenként, ehhez 15 mag/folyómétert (28 mag/m²) vetettek el. Úgy tapasztalták, hogy ez a vetés hozza a legjobb termésátlagot.

Érdekesség, hogy az egyik kísérletben a repcével együtt juttattak ki bükkönyt 20 kg/ha mennyiségben. Véleményük szerint ezzel a módszerrel védik a sorközöket, a növény összegyûjti a nitrogént, télen kifagy és visszaadja a repcének. A vegyszerek talajvízbe való bemosódása miatt meghatároztak egy permetezési maximumot. Ezért csak a sorokat permetezik, így a környezeti terhelés csökken, amihez fontos a GPS alapú traktorvezérlés.

A szántás nélküli talajmûvelés gyakorlatába Andrew Ward, sleafordi gazdálkodó vezette be a magyar sajtógárdát. Gazdaságának bemutatása mellett kitért továbbá annak pénzügyi oldalára is, pontos adatokkal alátámasztva mondandóját. Andrew Ward – aki nem mellesleg az angol repcetermesztõ tanács elnöke is – összesen 720 hektár területet mûvel. Gazdaságára a nehéz, középkötött és agyagos talajok jellemzõek, amelyeken (a 25 ha füves terület mellett) 272 ha búzát, 218 ha olajrepcét, 65 ha cukorrépát és 140 ha tavaszi árpát termel. Gépparkjára jellemzõek a nagy teljesítményû erõgépek, amelyek fenntartása és üzemeltetése költségei java részét teszik ki. Ezek mellett további jelentõs kiadás a traktoros és permetezõmunkából adódó emberi erõforrás igény, a kombájn értékcsökkenése, és az évenkénti altalajlazításból származó üzemanyagköltség – ugyanis, mint kiderült, Ward úr közel 11 éve nem szánt.

Elõadásában a hagyományos és a szántás nélküli talajmûvelési technológia összehasonlítására végzett kalkulációt ismertette. Ennek alapján a korábbi rendszer alkalmazásával (szántás–kultivátorozás–altalajlazítás–kultivátorozás hengerrel–permetezés–vetés) a nehezen mûvelhetõ talajon a hektáronkénti 159 perces/ha munkaidõre £109/ha költség jutott olajrepce esetében – s ugyanazon feltételek mellett, az új technológia bevezetésével, azaz egy Simba Flatliner altalajlazító és aprómagvetõ-egység, valamint egy kések nélkül szerelt Simba Cultipress henger alkalmazásával a munkaidõ 49 perc/ha-ra, míg a hektáronkénti költség £69-ra redukálódott. Hasonló tapasztalok születtek a középkötött talajba vetett cukorrépa esetén is, ahol a befektetett munkaidõ 189 perc/ha-ról 84-re, a hektáronkénti költség pedig £148-ról 119-re csökkent.

Míg tíz éve mindösszesen 364 ha-t 7 traktorral, 2 fõ- és 1 részmunkaidõs dolgozó alkalmazásával mûvelt meg, addig napjainkra mintegy dupla akkorára bõvített területének mûvelését 3 traktor használatával és 1 fõállású, 1 részmunkaidõs valamint 2 alkalmi munkavállalóval oldja meg. A szántás elhagyásával nem csak a kiadási csökkentek, de a vetett területek hozama is nõtt.

Repcében és kukoricában egyaránt további gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik Pete és June White. A Leyfieldsben található 101 éves családi gazdaság összesen 800 ha területen végez termelést, amelybõl 550 ha a saját terület. Pete White elõadásából kiderült, hogy 20 évvel ezelõtt minden évben legalább egyszer megszántották területeiket. Azonban felismerték az idõjárási viszontagságok által okozott problémákat és a szántással keletkezõ talajnedvesség-csökkenést, s nem utolsósorban a rögös földeken a repcebolha megjelenése is gyakoribb volt. E tapasztalatokra alapozva kerestek kiutat egy hatékonyabb, gyorsabb és egyszerûbb technológia bevezetésére.

A talaj-elõkészítéshez kezdetekben egy könnyû rövidtárcsát használtak, amivel a szármaradványokat, és az akkor még nem megfelelõ hosszúságú szalmaszecskát két menetben forgatták vissza. A vetésre is kerestek alternatívát, amelyre egy Simba Freeflow lett a megoldás, így egy menetben tudták a forgatást és a vetést megoldani. A könnyûtárcsát 2–3 évvel késõbb felváltotta egy nehéztárcsa és egy Simba Cultipress. Ezekkel a szármaradványok és a szalma bedolgozását jól megoldották, s az eredményeket tovább javította egy már csak 3 cm-es hosszú szecskát terítõ Claas Lexion 480 típusú kombájn megvétele.

Az igazi áttörést azonban a Simba Solo megjelenése jelentette. A kombinált eszközzel két menetet tudnak egy idõben elvégezni. A tárcsatagokkal, kapákkal és hengerrel szerelt talajmûvelõt 10 éve használják és ettõl az idõponttól számítják a szántás teljes elhagyását.

Konklúzióképp Pete White elmondta: ezzel a teljes metódussal a talajélet 2–3 év után felpezsdül, jobb lesz a talaj nedvességtartalma, porhanyós rögök képzõdnek, szellõsebbé válik és könnyebben mûvelhetõ. Hozzátette, hogy a Simba Great Plains-sel történõ közös együttmûködésbõl mindkét vállalkozás sokat profitált, sokat tanultak egymástól, ám meglátása szerint egy gazdaságban már jól mûködõ példát nem lehet egy az egyben áthelyezni egy másikba. Figyelembe kell venni az összes befolyásoló tényezõt (idõjárás, talajadottság stb.) és azokhoz kell kialakítani a technológiát. Mindezek mellett azt tanácsolja, hogy a gazdák legyenek nyitottak az újra. Próbálják ki, hiszen ha ezt nem teszik meg, akkor nem is látják, melyek azok az új dolgok, amelyek elõremozdítják õket a jobb gazdálkodás felé.

Képgaléria 

-sm-