Kutató Karok kulcsszerepe a biztonságos magyar élelmiszerláncban

Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Kar dékánja elmondta, hogy idén nem csak egyetemek válhattak kutató egyetemmé, hanem karok is. Sokszor ugyanis az egyetem egésze nem produkálja az elvárható eredményességet és színvonalat, s ez hátráltathatja az egész kar további fejlõdését.

Az 1787-ben alapított karukon immáron 226 éve folyamatos az állatorvos képzés. Az eltelt bõ két évszázad alatt a kar célja nem változott, ma is a nemzetközi színvonalhoz igazodva bocsátják ki a jól képzett állatorvosokat. A magas szintû igényeknek azért tudtak minden idõben megfelelni, mert elválaszthatatlan egységnek tartották az oktatást, a kutatást, a továbbképzést és a szaktanácsadást. A képzési hangsúlyok azonban idõközben sokat változtak: kezdetben a hadászatilag fontos, ezért stratégiai jelentõségû lóállomány egészségének védelme állt az ágazat homlokterében, késõbb áttevõdött fokozatosan a súlypont az élelmiszertermelõ állatokra, de az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hobbiállatok is. A legutóbbi években azonban az élelmiszer biztonságos elõállítása felé fordult a figyelem.

Oktatásuk fejlesztése szempontjából kiemelkedõ jelentõségû, hogy a kormányzat az állatorvos képzés idõtartamát egy félévvel meghosszabbította, s ezzel nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés. A döntéshozók figyelmét fel kell hívni arra a tényre, hogy az élelmiszertermelés és az élelmiszerbiztonság legfõbb letéteményese a hazai állatorvosi kar, amelynek minõségét megõrizni és az új kihívásokhoz igazodva tovább növelni csak a képzési idõ meghosszabbításával tudják. Ezért nem csak az oktatásban, de a kutatásban is kiemelt figyelmet kell kapjon az élelmiszer higiénia, a gazdasági haszonállatok egészségügye, és a járványtan – az orvosi szemlélet mellett.

 

Az Európai Állatorvos-képzõ Intézmények Szövetsége által lezárt akkreditáció egyébként már két esetben állapította meg, hogy a kar képzése megfelel az EU irányelveinek, és ez biztató elõjel a 2014-ben esedékes teljes akkreditáció elnyeréséhez. A Kar tevékenységének meghatározó, az oktatással egyenrangú fontosságú területe a tudományos kutatás, és a hagyományaikból adódóan teljesítményük jóval az átlag feletti – ez is indokolja a Kutató Karrá minõsítésüket.

A háromnyelvû képzést kínáló karra egyébként hétszeres a túljelentkezés a 430-as felvételi ponthatár ellenére, s még az önköltséges szakokon is 400 pont szükséges az érzelmileg motivált pálya képzésébe kerüléséhez.

Megfigyelhetõ tendencia az utóbbi években, hogy a hallgatók évrõl évre egyre nagyobb százalékban kívánnak gazdasági haszonállattal foglalkozni.

A Kutató Kar cím elnyerésével járó idei közel 93 M Ft összegû forrást elsõsorban a Kiválóság Programra kívánják fordítani. Egyrészt doktori iskolák mûködtetésére, másrészt a független kutatásfejlesztésre, a kutatóhelyek fenntartására, mûködtetésére, és a versenyképesség növelésére úgy, hogy az elõzõ év legjobb publikációs teljesítményét nyújtó kutatócsoportok kapnak dologi kiadásra keretet – a kutatócsoport vezetõje és tagjai személyes juttatásra bér jellegû kifizetésként. Új kutatási témák elindítása is szerepel a célok között, amelyekre elsõsorban olyan fiatalokat várnak, akiknek eddig erre még nem volt lehetõségük. De a tervekben helyet kapott egy külön diagnosztikai és kutatásfejlesztési központ létrehozása is, valamint a 135 éve megjelenõ Magyar Állatorvosok lapja szerzõi gárdája (különösen a fiatalok és az elõször publikálók) számára egy elkülönített forrásalap a honoráriumok fedezetére. Ez azért is nagy jelentõségû, mert ez az egyetlen magyar nyelvû tudományos lap, amelynek impakt faktora van. Az elmúlt év publikációs tevékenysége alapján az elsõ tíz oktatót, mint kiválóságot szeretnék külön premizálni.

Emellett igen lényegesnek tartják a tudományos utánpótlásra való nevelést, így a TDK intézményét, ezért minden egyes konzulens, akinek a hallgatója részt vesz a Tudományos Diákkör Konferencián, százezer forint támogatásban részesül majd az elõadások után, valamint a kutatási eredmények terjesztésére is szánnak az elnyert összegbõl.

Dr. Gyuricza Csaba, a Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja óriási presztízsnek tartja, hogy elnyerték a kiválósági támogatást. Véleménye szerint ezt a dotációt és elismerést nem csak a két kar kapta meg, de azokon keresztül az egész agrárium, illetve mezõgazdaság is. Ez pedig egyértelmû üzenet – miszerint túl azon, hogy erre a két karra hosszú távon is szüksége van a magyar kormányzatnak (és ezt ki is fejezték ezzel a támogatással), az is elismerést nyert, hogy a mezõgazdaság, az élelmiszergazdaság, az élelmiszerbiztonság kitüntetett szerepet játszik, és azt is kell játsszon a jövõ Magyarországán.

Az élelmiszerbiztonság megkerülhetetlenül fontos kérdés, amelynek két oldala van: a hivatali tevékenység illetve a mögötte lévõ képzés – ebben pedig az agrár-felsõoktatásnak kell kiemelt szerepet betöltenie. Az MKK elsõsorban az alapanyag-elõállítás oldaláról tekintve végzett az elmúlt évtizedekben kiemelkedõ tevékenységet, és alkotott maradandót. Ma már azonban az oktatás, kutatás, és szaktanácsadás szintjén is nagyon fontosnak tartják a teljes termékpálya végig vitelét. Az élelmiszerbiztonságban benne foglaltatik a takarmánybiztonság is: az oktatásban, a kutatásban és a szaktanácsadásban a teljes termékpályán alaposan és felelõsséggel kell eljárni, ahogy az annak megfelelõen elvégzett munkában is.

A Kutató Kar elismerés a felsõoktatás mostani helyzetében életmentõ is lehet, és segít annak a minõségnek a megõrzésében, amely az egész társadalom érdeke. Az elismert egyetemek illetve karok küldetése, hogy a minõségi képzésbõl, és a minõségi kutatásból a nehéz körülmények közepette sem engedhetnek. Éppen ezért olyan hangsúlyokat adnak a kiválósági támogatásnak, amelyek lehetõvé teszik, hogy õk maguk is a tudományos utánpótlástól kezdõdõen a doktori iskolákig olyan premizálásokat és támogatásokat adhassanak oktatóiknak, kutatóiknak, és hallgatóiknak, amellyel még jobb teljesítményre sarkallhatják õket. Szeretnék megteremteni a feltételeit annak, hogy ezeket a kiváló mutatókat tovább javíthassák: jelentõsebb forrásokat kívánnak az angol nyelvû képzés feltételrendszereinek javítására fordítani, és az eddigi eredményeiket – ebben a tanévben már mintegy száz idegen nyelvû hallgató részesülhet angol nyelvû képzésben – tovább akarják növelni. Karuk e tekintetben versenyhelyzetben van, a több mint húsz agrártudományi képzést folytató egyetem illetve fõiskolai kar közül többeknél jelentõs fejlesztés következett be az idegen nyelvû képzés területén.

Kiemelendõ azonban a külhoni képzésre vonatkozó tervük, amelynek elsõ állomásaként az ukrajnai Beregszászon indul meg a már ratifikált együttmûködési megállapodás értelmében az MKK állattenyésztõ mérnök szak kihelyezett képzése a határon túl. Ez év õszétõl tervezik Kárpátalján, majd azt követõen Csíkszeredában illetve Marosvásárhelyen is hasonló képzések elindítását. Ehhez bírják a kormányzati támogatást is, hiszen politikai, nemzetstratégiai szempontból fontos támogatott területrõl van szó, ahol próbálnak lépni. Ehhez pedig felhasználják azokat az informatikai lehetõségeket, amelyekkel a világhálón keresztül tudnak oktatási tevékenységet folytatni.

Gyuricza szerint ma egy dékánnak a válságkezelésre kell berendezkednie, de azt a jelenlegi helyzetben nem csak a leépítések és a folyamatos forráskivonások jelenthetik – olyan elõremenekülési lehetõségeket kell találni, amelyekkel ez az idõszak túlélhetõ. A karuk számára több ilyen területet is meghatároztak, mint például a hulladékgazdálkodás, és az ahhoz kapcsolódó megújuló energetikai oktatás, képzés, kutatás, szaktanácsadás illetve a vízgazdálkodás. Ez utóbbi egyébként jelentõs területe volt az elmúlt évtizedekben a karnak, de sajnos az elmúlt években az agrár-felsõoktatásból eltûnt a vízgazdálkodás, mint képzési és kutatás terület. Ezt szeretnék most újraépíteni, hiszen ezek mind kiemelt stratégiai fontosságú területek. Az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben ma már a mezõgazdaságnak több és más funkciói is vannak, mint például a vízgazdálkodás, az egészséges ivóvíz létrehozása, de a megújuló energiában, a biomassza elõállításában is kiemelt szerepet kell szánni az agráriumnak.

A karuk számára nyújtott 129 M forint összegû ez évre szóló keret egy lehetõség a mutatóik további javítására. Ezzel a kiválósági támogatással az egyetem egy lépéssel elõrébb jutott a megmaradás tekintetében. Megfigyelhetõ emellett, hogy változóban van a szemlélet is, amelynek köszönhetõen egyre népszerûbb irány az állattenyésztõ szakon a haszonállat, és a szántóföldi növénytermesztés is. A politika felelõssége ebben óriási, és örvendetes az irány, mert már látható, hogy a korábban gyakorta lebecsült mezõgazdasági agrármérnöki pálya – amely egyébként az elmúlt évtizedekben a mezõgazdaságot a hátán vitte – presztízse az új generációval visszatér, és ez ma már a felvételik során is érzékelhetõ.

Az élelmiszergazdasági stratégiához a most kiemelt két kar tud leginkább kapcsolódni. Ma, amikor folyamatosan napirenden van az élelmiszerbiztonság, a világot és Európát is az érdekli, hogy Magyarországról milyen biztonságos élelmiszer kerül ki. Ezért kell a képzéseket és a kutatásokat is ehhez szabni – és számunkra sem mindegy, hogy milyen élelmiszert tudunk behozni. Az állatorvosok szerepe itt óriási, mert ma már a nyomon követhetõség nem választható el a termeléstõl. A két kar a teljes termékpályát lefedi, és ezek a karok biztosítják a szakértõket is a nemzetgazdasági stratégiai kérdésekben. Éppen ebbõl a célból kötött megállapodást novemberben a Vidékfejlesztési Minisztérium a Szent István Egyetemmel, amely értelmében a VM stratégai partnerként számít a SZIE-re.

A Kutató Kari címmel járó finanszírozás egyébként a 2013–2016-ig terjedõ idõszakra, négy évre szól, az összege változó: minden év végén értékelik és újraértékelik a kiválósági támogatás keretét.

-Keresztes-