MENÜ

Alternatívák a kukorica- termesztést felhagyóknak

Oldalszám: 24-25
2013.10.15.

Országos kukorica, szója és takarmány-cirok szakmai nap Szegeden 

Évek óta hagyomány, hogy a Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember első napjaiban tartja a fajtabemutatóval egybekötött Országos kukorica, szója és takarmánycirok szakmai napját.

 

A tanácskozás megemlékezéssel kezdődött. Mély megrendüléssel tudatták, hogy a magyar kukoricanemesítés egyik kiemelkedő egyénisége, Dr. Németh János távozott az élők sorából. Dr. Németh János kukoricanemesítő, tudományos tanácsadó, a mezőgazdasági tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár volt. A nemesítés tudományát, a vetőmag-előállítás minőségi fejlesztését úgy tudta ötvözni a marketing munkával, hogy az a Gabonakutatónak és a magyar kukorica vetőmagüzletágnak egyaránt a javát szolgálta. Szellemi örökségét munkatársai nemzedékeken át meg kívánják őrizni. Az Agro Napló szerkesztősége ezúton fejezi ki őszinte részvétét Dr. Németh János hozzátartozóinak és munkatársainak.

Szilágyi László ügyvezető igazgató köszöntőjében több növénykultúrát is érintően szólt a hallgatósághoz. Elmondása szerint több termelő is jelezte igényét cégük felé, miszerint olyan búzát szeretne vetni, amely 6-7, vagy akár 8 tonnát is képes teremni hektáronként. Hova termeljünk ennyit? – tette fel a vezető a kérdést. Magyarországon 2,5 millió tonna belföldi felhasználású búzára van szükség. Az idei esztendőben több mint 5 millió tonna búza termett, 2,5 millió tonna búzát tehát el kellene adnunk úgy, hogy még tavalyról is maradt készleten. Ha 50-50%-os arányban oszlik meg a takarmány és a minőségi búza mennyisége, azt jelenti, hogy 1,25 millió tonna takarmánybúzát kellene eladnunk. De hova? – tette fel újra a kérdést.

24_1 Alternatívák

Szilágyi László Ügyvezető igazgató

 

Hazai felhasználásra – amíg az ország állatállománya nem gyarapszik – nincsen szükség. Exportra viszont csakis a jó minőségű búzát lehet eladni. Nem feltétlenül kell csúcsminőséget produkálni, de legalább a 30%-os sikértartalmat és a 13-as fehérjeszázalékot el kell érni, mert jelenleg ennek van és lesz is piaca – hangsúlyozta a szakember –, kiemelve az exportra megcélozandó európai országok közül Olaszországot, Görögországot és Németországot.

Preventív célzattal tért ki pár gondolat erejéig az aflatoxin fertőzés témakörére. 2012-ben és 2013 elején több országból – ahova a nyers tejet szállítjuk – érkezett visszajelzés, hogy az aflatoxin szennyeződés a megengedett határérték felett van, minek következtében 330 000 liter tej került megsemmisítésre. A vizsgálatok befejeztével kiadott NÉBIH-jelentés szerint az ország kukoricamennyiségének 10%-a fertőzött, mely elsősorban a déli fekvésű régiókat érinti, úgy mint Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden kukoricatermelőnek törekedni kell arra, hogy az erős fertőzés kockázatát a lehető legnagyobb mértékben lecsökkentse. A rendkívül száraz időjárás következtében a kukoricát nemcsak hogy nem szárítják a gazdák, de sajnos nem is tisztítják az elvárt módon. Tudni kell viszont, hogy a tört, sérült szemek a legfertőzöttebbek és a betárolást követően sem múlik a veszély, hiszen a raktárban ugyanúgy továbbfertőz az aspergillus gomba. Nagy gondot kell fordítani továbbá a molykártevők elleni védelemre, hiszen a kártétel következtében a sérült szemek könnyebben fertőződnek. NÉBIH-kezdeményezésre a Magyarországon forgalomba lévő valamennyi kukoricahibridet mesterséges fertőzésnek vetik alá, mérve ezzel az adott hibrid ellenálló képességét. Az eredményeket szintén a NÉBIH értékeli, illetve általuk kerül majd nyilvánosságra is.

Két sikertelen évet követően több termelő fontolgatja a kukorica termesztés befejezését.

24_2 Alternatívák

Virágné Pintér Gabriella

 

A Gabonakutató megfelelő alternatívákat kínál erre az eshetőségre is. A jobb termőhelyekre szóját kínálnak, hiszen két évet felölelő kísérletekre hivatkozva kijelenthető, hogy a szója szárazságra sokkal kisebb mértékű terméscsökkenéssel reagált, mint a kukorica. Virágné Pintér Gabriella, a cég kereskedelmi igazgatóhelyettese a szóját jelenleg a legstabilabb piaci pozícióval rendelkező, legjövedelmezőbb növényként jellemezte. Négy fajtát kínálnak a szortimentben, elsőként a OMÉK Agrárfejlesztési Díjjal (2011.) büszkélkedhető Pannónia Kincse fajtájukat emelte ki, mely az elmúlt években a legnagyobb területen termesztett szójafajtává vált hazánkban, 2012-ben a vetésterület közel 25%-án vetették ezt a fajtát. A tripszininhibitor* lebontását különféle hőkezelési eljárásokkal érik el. A hőkezelt fullfat szója gyártásánál ez a költség – beleszámítva a szállítmányozási költséget is – a 20–25 000 Ft-ot is elérheti tonnánként. Ezen költség jelentős része (30–40%-a) közvetlen energiaköltség. A 2013-as szezonban több, 20 mg/kg körüli TIU-értékű szójafajta is felkerült kínálatukba, amely korlátozások mellett megoldást kínál a takarmányozási költségek csökkentésére. Az Aires, Bahia, Hilario kivétel nélkül ilyen szójafajták, melyek kompromisszumok nélkül, magas termésátlagokat biztosítanak kiváló beltartalmi értékek mellett.

A kukoricatermesztés alternatívájaként a gyengébb termőhelyekre a cirok termesztését javasolják a Gabonakutató szakemberei.

Dr. Ábrahám Éva Babett ciroknemesítő előadása, majd az azt követő gyakorlati fajtabemutató is arra engedett következtetni, hogy igencsak érdemes fontolóra venni a cirok termesztésének lehetőségét.

25_4 Alternatívák

Dr. Ábrahám Éva Babett

 

A takarmánycirok szemescirok, silócirok, szudánifű – kevésbé igényli a jó talajokat, kiváló a szárazságtűrő-képessége, és jobb a tápanyagfeltáró és -felvevő képessége, mint a legtöbb takarmánynövénynek. A kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyokhoz jól alkalmazkodik és a gyengébb talajadottságú és tápanyag-szolgáltató területeken is – a szélsőségesen rossz talajok kivételével – jövedelmezően termeszthető. Ez elsősorban az igen mélyre hatoló, nagy, fejlett gyökérzetének, valamint a levélfelületet és szárat borító viaszrétegnek, és az egységnyi felületre jutó kisebb légzőnyílás számnak köszönhető.

A takarmánycirok kisebb ráfordítási költségei (alacsonyabb vetőmagár és műtrágyaigény, kisebb szárítási költség az alacsonyabb betakarításkori nedvességtartalom miatt) és kiváló alkalmazkodóképessége révén olyan területeken is gazdaságosan termelhető, ahol a kukorica termesztése – különösen aszályos években – már nem jövedelmező.

A GK Emese korai érésű és az Alföldi1 középkorai érésű szemescirok bemutatásakor kiemelte, hogy takarmánykeverékekben baromfinál 30–50%-ban, sertésnél 20%-ban helyettesítheti a kukoricát. Az ajánlatukban szereplő Róna 1 névre hallgató silócirok elsősorban szarvasmarhák és juhok téli tömegtakarmányozására szolgál. Önmagában, és silókukoricával együtt vetve is jó minőségű szilázs készíthető belőle. A szudánifű ter-

mesztésével – kétszeri, háromszori kaszálással – olyan nagy zöld- és szárazanyag-termés érhető el, amelyet egyetlen más zöldtakarmány-növénnyel sem lehet produkálni.

E kultúrában a jó termőképességű, vékonyszárú Akklimatot – melyből széna is készíthető – és a GK Csaba hibridet tekinthették meg az érdeklődők.            

 

Kukorica fajtabemutató

A szegedi kukorica fajtaválasztékot a kiszombori szántóföldi program keretében tekinthették meg az érdeklődők. A 16 hibridet magába foglaló termékportfóliót Dr. Kálmán László kukoricanemesítő ismertette, melyek közül az újdonságokról ejtünk néhány szót, előtte azonban érdemes szólni a szuperkorai fajtákat előtérbe helyező ez évi tapasztalatokról. A július végi, augusztus eleji hőhullám a szuperkorai kukoricáikban messze nem okozott olyan kártételt, mint a hosszabb tenyészidejű hibridekben. A FAO 100-as hibridek ugyanis június 20–24-ig levirágoztak, augusztus végén pedig a makói kísérleteikben megkezdték a betakarításukat. Esetükben így sikerült csökkentenünk az időjárási anomáliák okozta kártételt. Magyarországon jelenleg a legkoraibb hibrid a szuper korai éréscsoportban 2012-ben állami minősítést kapott TK 175, mely az állami kísérletekben az éréscsoport standardjaként szerepel. 2011-ben 8,5 t/ha terméshozamot, 2012-ben közel 5,9 t/ha szemtermést ért el a magyar állami kísérletekben. Ez a két év átlagában 7,2 t/ha átlagteljesítménynek felelt meg.

 

25_2 Alternatívák kukorica.TK 175@

 

 

Az új fajtákról

A 220-as FAO-számú GKT 211 2013-ban kapott állami minősítést. A TK 175 termését 7 százalékkal múlta felül. 2013-ban mindkét hibrid számos üzemi kísérletben szerepel, így az érdeklődök számára 2014 kora tavaszán már konkrét üzemi tapasztalatokról számolhatunk be.

 

25_3 Alternatívák kukoricaGKT 211@

 

A GKT 372-t 2013-ban minősítették a szlovák állami kísérletekben nyújtott teljesítménye alapján. Az elmúlt két év átlagában közel 2 százalékkal múlta felül a standard hibridek átlagtermését. Korai virágzás (-2 nap), jó vízleadás, erős szár jellemzi. A 2014 évi vetéshez felkészültek vetőmagjának forgalmazására. 

A GKT 376 2013-ban 3. éves fajtajelölt. Az elmúlt két évben sikeresen szerepelt a hazai állami kísérletekben (102,2%). Mind szárerősségben, mind gyökérerősségben a standardoknál jobbnak bizonyult. Minősítését követően e hibridből is elegendő készlettel rendelkeznek vetőmagjának forgalmazásához.

 

A fehérjék enzimatikus bontását gátolja, ezzel káros élettani hatásokat okoz, amely végső soron étvágytalanságban, a tömeggyarapodás csökkenésében, elhullásban nyilvánul meg.

Képgaléria