MENÜ

Hektolitersúly… és ami mögötte van

Oldalszám: 30-31
2013.11.17.

Magyarország viszonylatában harmadik éve beszélhetünk valamilyen típusú szárazságról és a kukorica számára aszályról. Az idei évben a szemkitelítődés kori aszály befolyásolta leginkább a betakarított  termésünk mennyiségét. Eredményeként sok termelő meglepődve szemléli a betakarítási eredményeket: a szemszám, térfogat megvan, viszont a hektolitertömeg hiányzik. Egyszerűen, a kukorica nem nyomja a mérleget. 

A kukorica virágzási periódusában még nem lépett fel a vízhiány, azonban a megtermékenyült szemek kitöltésére a növénynek már nem volt elég erőforrása. A hőmérsékleti értékek az átlagos felett alakultak, ugyanakkor számottevő csapadék csak augusztus végén érkezett, amely már késő volt, hogy az jelentős változást hozzon a kukoricakeményítő beépülése, és felhalmozása során.

 30.1 Dekalb

30.2 Dekalb

30.3 Dekalb

30.4 Dekalb

A kukorica „okos” növény. Fejlődési szakaszaiban folyamatosan racionalizálja a termésmennyiségét az elérhető erőforrások függvényében. Ez azt jelenti, hogy a végleges termés mennyiségét az elérhető víz és tápanyagok mennyiségének függvényében változtatja a növény.

A szárazság csökkenti a talajban elérhető nedvességtartalmat, amely kihat a vízben oldottan felvehető tápanyagok mennyiségére is. 

A kukorica optimalizációs ciklusai

Korai optimalizáció        

(6 leveles kortól–virágzásig)      

 A racionalizálási folyamat hat leveles kortól a virágzásig a szemsorok számára, és a sorokban képződő szemek számára van hatással.

Ebben a stádiumban nem vesszük észre a terméscsökkenésre gyakorolt hatást, mivel a csőkezdemények túl aprók ahhoz, hogy megfigyeljük őket. Az esetek többségében azonban itt dől el, hogy 10–12 tonna/ha termés alatt vagy felett fogunk betakarítani.

30.7

 

Virágzáskori optimalizáció          

 

A virágzás időszakában a kukorica termését elsősorban külső tényezők befolyásolják: hőmérséklet, szél, csapadék. A hibrid az együttes virágzat megjelenésével, és azok fogadó képességének elnyújtásával tudja befolyásolni a megtermékenyült szemek számát. Ha a megtermékenyülés hiányos, de a későbbi időszakban az erőforrások elérhetőek a növény számára, a szemkitelítődési folyamat alatt a növény próbál kompenzálni. Ebben az esetben nagy gömbölyű szemeket találunk a csövön.

A reakciót már a tejes éréskor is jól megfigyelhetjük. Azok a szemek, melyek nem duzzadtak fel, de a perikarpium alatt látjuk a sárgás embriót – a sikeres megtermékenyülés jele – azok ezt a racionalizációt mutatják.

30.8
 

Megtermékenyült szemek optimalizációja        

(Megtermékenyüléstől a tejes érésig)

 

A sikeres megtermékenyülés után a kukorica folytatja a termés racionalizációs folyamatot. Ha az elérhető erőforrások mennyisége csökken a talajban, a növény a legalacsonyabb fejlődésű szemekbe nem szállít energiát. Az esetek többségében a legkésőbb megtermékenyült szemeket áldozza fel a növény, ami a cső felső részét érinti. Erre következtethetünk, ha a csövön üres maghéjakat látunk. Sajnos az idei évben sok helyen találkozhattunk ezzel a jelenséggel, amely jelentős terméskiesést okozott a termelőknek.

30.9
 

Szemkitelítődés optimalizációja              

(Tejes éréstől a betakarításig)  

 

Ilyenkor már nem beszélhetünk a szemek számának racionalizációjáról. A növény a további racionalizációs folyamatokat a beépített keményítő mennyiségével tudja befolyásolni, és nagyon ritka, hogy egy-egy szem irányába leállítja a tápanyagáramlást. A racionalizációs folyamat jele, hogy a szemek könnyűek lesznek, mivel csökken a  beépített keményítő mennyisége. A csövön jól felismerhető a folyamat hatása, mivel a szemek végei „összeasznak”. A növénynek nincs elegendő erőforrása a szemkitelítődés folyamatában ezért nem tölti ki teljesen a maghéj alatti területet. A maghéj beráncosodik, és rásimul a kitöltött rétegre.

A megfelelő hibridválasztással csökkenthetjük a kockázatunkat, növelhetjük a betakarított termés mennyiségét és a jövedelmezőségünket.

Fehérvári Sándor, Monsanto Fejlesztés vezető