MENÜ

„Tejtúra” Svájcban

Oldalszám: 91
2013.12.19.

Húsz ország 40 újságírója, Magyarországról egyedüliként az Agro Napló munkatársa kapott meghívást az október 27–29. között megrendezett svájci „Dairy Press Tour”-ra. A túra célja a vélemény- és tapasztalatcsere volt azzal kapcsolatban, hogy milyen piaci átrendeződés, illetve változás lesz tapasztalható a 2015-ös EU-tejkvóta eltörlése után. A meghívottak ezenfelül információkat kaphattak a vendéglátó ország nemzetközi piacáról, és megismerkedhettek a svájci tejtermékek feldolgozásával, valamint a piaci stratégiával – különös tekintettel arra, hogy Svájcban 2009 óta nincsen tejkvóta. 

A Svájci tejpiac

Svájc 37%-a mezőgazdasági terület, ahol 188 ezer gazda (ebből 100 ezer részmunkaidőben) él a mezőgazdaságból. E területnek több mint fele jó minőségű rét és legelő, amely kiváló lehetőséget biztosít a hús- és tejágazat számára. A tejelő tehenészeteknek mindig is meghatározó szerep jutott a svájci mezőgazdasági termékek előállításában. Az országban több mint 24 ezer tejelő tehenészet működik, átlagosan 24 ha-os területen.

 91-1

Az 1977-ben bevezetett svájci tejkvóta 2003-ban elhatározott kivezetését 2009 májusában hajtották végre. A kvóták utáni időszakra kétféle típusú szerződést határoztak meg. Ezek egyrészt önállónak tekinthető termelői szervezetek, amelyek tárgyalnak a feldolgozókkal, másrészt termelői és felhasználói szervezetek, amelyek közvetlenül szerződnek a tejgazdaságokkal.

A szakmaközi szervezet 2009 novemberében történt bevezetését követően a rendszer három árral működik: szerződéses tej, tőzsdei tej (spot) és felszabadult tej (tejpor). Fontos kiemelni, hogy csak azon gazdaságok termelhetnek tejet, amelyek szerződéssel rendelkeznek. A szerződéses tej legalább 1 éves szerződés tárgyát képezi adott mennyiségre, és megállapított árra vonatkozóan. A felesleges tejet a tejtőzsdén értékesítik, és a szállítókat az átlagos tőzsdei ár függvényében fizetik ki. Amikor az átlagos tőzsdei ár a küszöbár alá csökken, a szakmaközi szervezetnek döntenie kell a piacról kivonandó, a felszabadult tejként eladandó, és a visszatérítés mellett a világpiacra exportálandó mennyiségekről.

Urs Brändli, a Bio Suisse és Organikus Tejtermelők Szövetségének elnöke a következőt nyilatkozta: „A tejkvóták eltörlésének pozitív- és árnyoldalai egyaránt vannak. Nagyon előnyös, hogy többé nem kell kvótákat bérelni, hiszen annak magas költségvonzata van. Minden gazdaság eldöntheti, mekkora mennyiségű tejtermelést folytat. Probléma lehet viszont, hogy a svájci gazdaságok nagy része még mindig növekvő potenciállal rendelkezik, amit ki is akarnak használni. Ez viszont a tejárak csökkenését eredményezheti. Jelenleg több mint 30 szervezettel rendelkezünk – ennek hagyományos helyi és regionális okai vannak. Ez a körülmény bonyolult tárgyalási helyzetet eredményez.”

EU-Tejpiac

Carlos Martín-Óvilo, az EU-Tejpiac brüsszeli szóvivője ismertette az unió tejágazati helyzetét. A külső piaci várakozásokat ismertetve elmondta, hogy a jövőben nagy keresletre számít sajtból Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és Oroszország, sovány tejporból az Egyesült Államok, Kína és Mexikó, vajból pedig India és Irán részéről. Számításaik alapján az idei 10,1%-os tejtermék export 2022-re 1%-kal fog emelkedni.

Carlos Mirtin.Óvilo, az EU-Tejpiac brüsszeli szóvivője
Carlos Mirtin.Óvilo, az EU-Tejpiac brüsszeli szóvivője

Az EU belső piacán elmondható, hogy a 2005-2006-os évtől kezdve a tejtermelés nem érte el a megadott kvótát. Az idei évben Ausztria 3,6%-kal, Ciprus 0,8%-kal, Dánia 0,4%-kal, Lengyelország és Németország 0,1-0,1%-kal lépte túl a megadott kvótát. A többi tagország a megadott kvótaszint alatt teljesített, köztük Magyarország is, 23,7%-kal. Összefoglalva: nem várható a kvóta megszüntetése után nagymértékű tejdömping, az exportpiacokon növekedni fog az EU piaci részesedése, és versenyképes világpiaci pozíció szükséges az EU-n belüli kiegyensúlyozott piac létrehozásához.

Az előadásokon és megbeszéléseken túl az újságírók megismerkedhettek a svájci tejtermékek előállításának történetével és struktúrájával.

A La Gruyére sajt

A sajt nevét a svájci Gruyeres helység és környéke, a La Gruyere régió után kapta. Az első receptúra 1655-ben készült, és azóta is változatlan az ország legnépszerűbb sajtjának készítési módja. A sötétbarna kérgű, belül sima állagú sajtot nyers tehéntejből készítik. Aromája meglehetősen erőteljes, édeskés, ugyanakkor enyhén sós ízű, amely összhatás erősen módosul az érlelési idő hosszának függvényében. Az előállításhoz kiváló minőségű tejet használnak. A tejet adó teheneket egész nyáron a hegyi legelőkön tartják, ahol gabonaféléket, gyógyfüveket és fűszereket is legelnek. Speciális készítmény az Alpine AOP, amelyet kizárólag Fribourg kantonban készítenek 10–24 havi érleléssel. A sajtot a nyári időszakban – május és szeptember között – készítik, 170 tonnát évente.

 91-3

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban 2013-ban a tejtermelés 1600 millió liter körül mozog, amely mennyiséget 253 ezer tehén adja. Egy magyar ember évi átlagos tejfogyasztása 150–165 kg az ideális 260–270 kg helyett. Itthon a tej önköltségi ára 25–30%-kal magasabb az európai átlagnál, melynek oka a takarmány magasabb ára. A cél 2020-ra a tejtermelés 2000–2200 millió literre, az egyedi tejfogyasztást 200 kg/évre emelése, a feldolgozott tejtermékek exportjának 200 ezer tonnával való növelése és az import jelentős mértékű csökkentése. Fontos az akár hungarikumnak számító termékek – mint a Túró Rudi és a magyar túró – megismertetése a nagyközönséggel, illetve itthon a Tejszív márka ismertségének növelése.    

(Forrás: Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács: A MAGYAR TEJÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYA)

 

 További képek és videók itt!