MENÜ

Telling the Story- Európai strukturális és befektetési alapok 2014–2020 között

Oldalszám: 134
2014.01.21.

Az EU 28 tagországából mintegy 800-an 
vettek részt 2013 decemberében az Európai Bizottság által Brüsszelben szervezett „Telling the Story” elnevezésű konferencián. Az egyedülálló rendezvény az európai 
nemzeti és regionális szintű kommunikációs 
szakembereket hívta össze két napra az unió 
fővárosába – ahol az Agro Napló is részt vett. 

Első alkalommal jelentek meg együtt az Európai Unió mind az öt strukturális és befektetési alapjának képviselői (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap valamint Európai Tengerügyi és Halászati ​​Alap) annak érdekében, hogy a 2014–2020-as időszakban összehangolják a strukturális és befektetési alapokat. Így a támogatások célzottabban, egymást kiegészítve és erősítve segíthetik a tagállamok lakóit. Ezek az alapok együttesen több mint egyharmadát képviselik az EU teljes költségvetésének, egyúttal kulcsfontosságú elemként szerepelnek az unió növekedési és munkahely-teremtési törekvéseiben. Prominens előadók gondolataiból emeltünk ki néhány értékes információt.

134-Tellingthestory

Johannes HAHN, az Európai Bizottság regionális fejlesztési biztosa

A strukturális alapok a 2014–2020-as időszakban a gazdaság növekedésére helyezik a hangsúlyt. A befektetések lényege a pénzinvesztíció annak reményében, hogy haszonhoz jutunk. Számunkra azonban nem ez, hanem a tagállamok lakói megfelelő életszínvonalának biztosítása az elsődleges. A legfontosabb célunk a szegényebb, kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása. Ez az alapok elosztásában is megmutatkozik, hiszen a támogatások 75%-a a legkevésbé fejlett országokhoz vándorol (a tagállamok egynegyede sorolható ide). Természetesen naiv gondolat lenne azt hinni, hogy a 28 tagállam mindenben egyetért, éppen ezért a regionális alapok az összes (274) régió számára elérhetők.

Európa legsebezhetőbb pontja a nyersanyagok, a gáz, és az üzemanyag önellátásának hiánya. A 2020-as árak és szolgáltatások becsült kereskedelmi mérlegét nézve ugyan 317 milliárd euró többlettel zárunk, ha azonban hozzászámítjuk a nyersanyagokat (főleg a gázolajat és az üzemanyagot), a mérleg mínusz 105 milliárd Euróba fordul át. E probléma kiküszöbölésére csupán néhány megoldás kínálkozik – mint például a megújuló energiák nagymértékű felhasználása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, illetve szintén fontos feladattá válik a jövőben a megfelelő szállítási infrastruktúra létrehozása.

KAZATSAY Zoltán, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának főigazgató-helyettese

Az Európai Szociális Alap olyan emberekbe fektet be, amelyeknél a befektetés nemcsak az adott személynek, hanem az egész közösség számára kifizetődő. A fókusz az új munkahelyek kiépítésére, a megfelelő munkakörülmények kialakítására, a szegénység csökkentésére és a munkaerőpiacra való visszajuttatásra helyeződik. Ha folytatom Johannes Hahn gondolatmenetét – aki említette az Európán átívelő zökkenőmentes fuvarozás fontosságát –, akkor az infrastruktúra kialakítása mellett fontos a megfelelő munkaerő létrehozása is, vagyis képzett sofőrök kellenek. Itt is megmutatkozik a különböző alapok összehangolása. Az Európai Unió tagországaiban közel 128 millió ember él a létminimumhoz közel, őket szeretnénk visszavinni a munkaerőpiacra különböző képzések segítségével. A szociális alap egy olyan eszköz, amely képes az Európai Uniós lakosság jólétének növelésére.

Dacian CIOLOŞ, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa

A jelenlegi Közös Agrár Politika (KAP) biztosítja a 2020 utáni stabilitást. 
A KAP egyszerre ágazati és területi politika – a két pillér nem válik el egymástól, mivel a politikák közötti együttműködés összhangja biztosítja a hatékonyságot. A KAP célja a versenyképesség növelése anélkül, hogy a gazdákat magukra hagynák. Ez a reform nem csak az uniós lakosság azon 3%-át érinti, amely a mezőgazdaságban dolgozik, de kihat az egész közösségre – élelmiszert, az erőforrások fenntartható kezelését és élő vidéki területeket nyújtva. A cél megértetni a nagyközönséggel, hogy az uniós költségvetés 40%-a miért vándorol a mezőgazdaságba, és az hogyan hat az egész társadalomra. A KAP-nak nem csak gazdasági, de szociális és környezetvédelmi oldala is van, hiszen közjavakat állít elő. A mezőgazdaságnak tehát kulcsfontosságú szerep jut az új munkahelyek létrehozásában és a meglévő munkahelyek fejlesztésében egyaránt.

Lowri EVANS, az Európai Bizottság tengerügyi és halászati főigazgatója

Az Európai Tengerügyi és Halászati ​​Alap csatlakozott a „nagy egészhez”. Így a jövőben a munkahelyek száma, illetve a gazdasági hatékonyság is nagymértékben és fenntartható alapokra helyezve tud majd növekedni. Alapvető változásokat vezettek be a Közös Halászati Politikában, és egységesítették a különböző finanszírozási eszközöket. Ezekkel az integrációkkal nagyobb hangsúly helyeződik a halászatra, s lehetővé válik további 7 millió ember foglalkoztatása.

-mv-