Adóügy-2014. évi fontosabb adótörvény-változások – I.

2014. január 1-től:

• A sertés áfakulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. Ez vonatkozik mind az élősertésre, mind az egészben vagy félben, frissen, hűtve vagy fagyasztott állapotban lévő házi sertésre.
• Jövőre akkor sem kell majd önellenőrizni, ha a felek utólagosan úgy változtatják meg a szerződést, hogy a korábban megállapodott ellenértéket csökkentik, vagy például átalánydíjas megállapodásoknál az időszak végén megállapítják, hogy többet számláztak ki a tényleges fogyasztásnál/vásárlásnál.
• A törvény tételesen bevezeti azt az Európai Bíróság ítéleteiben kimunkált lehetőséget, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját). Megjelenik továbbá egy új elem is a szabályozásban, mely segítheti a manapság oly népszerű pontgyűjtő-kártyás akciók áfakezelésének meghatározását.
• A törvény a vagyoni értékű jogokat is bevonja az áfa rendszerének tárgyi eszköz fogalmába. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5–20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően – a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.
• Eddig a harmadik országba irányuló export áfamentessége határidőhöz volt kötve: a terméknek 90 napon belül el kell hagynia az unió területét. A 2014. évi módosítás gyakorlati megoldást kínál a későbbi kiszállítások áfakezelésére. A 90 napon túli kiléptetés esetében az eladó továbbra is áfás számlázásra és áfa megfizetésére lesz kötelezett. Ha azonban az értékesítéstől számított 360 napon belül a termék végül mégis elhagyja az unió területét, az eladó a korábban kibocsátott számláját helyesbítheti, és a megfizetett adót visszaigényelheti. 
• A módosítás kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát. 
A gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában a fordított adózás 2018. december 31-ig hatályban marad. 
• Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.

2014. július 1-től:

Módosul az időszakos elszámolás („folyamatos teljesítés”) szabályozása. Időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az elszámolási időszak zárónapja minősül majd, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A jelenlegi szabályozás marad ugyanakkor érvényes a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre. Az új szabályozást azon 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége is 2014. június 30-át követő időpont.

Mivel az időszakos elszámolások fogalmát is, hasonló tartalom mellett, új szóhasználat szerint határozza meg a törvény, fontos lehet azt is felülvizsgálni, hogy minden, korábban „határozott időre szóló elszámolás” vagy „részletfizetés” szabályai szerint kezelt ügylet az új fogalomrendszer szerint is „időszakonkénti elszámolás” szabályozása alá esik-e egyáltalán.

Kisadózó vállalkozások (KATA) adójának fontosabb változása:

A helyi adóról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kisadózó vállalkozás adóévenként dönthessen az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a KATA-alanyiság megszűnésekor lesz lehetőség. Emellett szabályozza a törvény a mentességek, kedvezmények, beszámítási szabályok alkalmazásának részleteit. 

Magasabb, 75 ezer forint/hó tételes adó megfizetése lesz választható (50 ezer Ft helyett), amellyel a magánszemély magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerez jogosultságot (így a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja 136 250 Ft lesz, 81 300 Ft helyett). Választásáról a kisadózó vállalkozás az adózási mód választásakor, illetve később bármikor nyilatkozhat, amely a választás visszavonásig, illetve az adóalanyiság megszűnéséig hatályos. 
Az emelt összegű adót első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell fizetni.

Szűkül a főállású kisadózó fogalma: 2014-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy:

• akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát,
• aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.

A felsorolt személyek után a továbbiakban csak havi 25 ezer tételes adót kell fizetni 
(50 ezer Ft helyett).

Előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.

Már 2013-ra visszamenőleg a minden érintett adózót (a kisadózó vállalkozásnak minősülő üzleti partnereiről) terhelő adatszolgáltatási kötelezettség külön nyomtatványon, adóévet követő március 31-ig lesz esedékes.

Krenovszkyné Lovász Andrea