MENÜ

90 ÉV A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN

Oldalszám: 37
Dr. Pauk József 2014.02.18.

Kutatás, nemesítés, fejlesztés 
a csongrád megyei Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szemszögéből

Dr. Pauk János
Dr. Pauk János

Akik csak vetőmagos zsákjaink címkéjéről ismerik intézetünket, talán sokszor meg is feledkeznek arról, hogy egy növényfajta vagy hibrid születését hosszú évek kutatása előzi meg. Automatizált világunkban hozzászoktunk, hogy egy sokat ígérő vegyszert, számítógépet, vagy traktort, egy automata gépsor rövid idő alatt csodával határos módon összerak és ez után kiszerelve, felfényezve vesszük meg a terméket. Talán a szépen csomagolt vetőmagról is azt gondoljuk, hogy hasonlóan születik? Valami hasonlóság persze van, főleg a vetőmagvak feldolgozási fázisában, de az ezt megelőző szakasz sokkal izgalmasabb. Az élő növényi szervezet maga is változik. A biotikus és abiotikus hatások ugyanis alkalmazkodásra kényszerítik a növényeinket is. Szoktuk mondani, hogy a kórokozók, de a gyomnövények is „nemesítik”, változtatják magukat! Ezek az „ellenségek” saját természetes szelekciójukkal próbálják legyőzni a haszonnövényeinket. Mi nemesítők, persze a növények oldalán állunk!

 

Amire nagyon oda kell figyelni

A Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. kutatási stratégiájának talán egyik legfontosabb arcéle, hogy a kutatást, a nemesítést és az erre épülő innovációt mindig együtt és nagyon szorosan kezeli. Nálunk nem fordulhat elő kalandorkutató, aki valami távoli kutatási témának szentel éveket. Már azért sem, mert nincs rá forrás, de legfőképpen azért, mert minden kutatási eredménynek be kell épülni a kutatott és nemesített növényfajok fajta-előállító nemesítésébe és az innovációba. Új genotípus úgy nem születhet, hogy a fajtaválasztékot csak azért bővítsük, hogy több elismerés legyen a nevünk mellett.

Minden fajtának, hibridnek meg kell találni a piaci rést, a felhasználási területet. Azért veszünk részt sok helyi, országos és nemzetközi fajtavizsgálatban, bemutatón (NÉBIH, GOSZ stb.), hogy minél jobban megismerjük genotípusainkat és valós eredmények alapján ajánljuk őket a gazdálkodóknak. A huszonhárom faj között - amely ma a portfoliónkat alkotja – vannak ökológiailag kevéssé érzékeny fajok is (pl. kukorica, repce, napraforgó), amelyekkel külföldi országokban is próbálkozunk.

Ugyanakkor, határainkon belül, nehezen, olykor alig bírjuk a versenyt a tőkeerős, reklámra, promócióra nagyon sokat költő cégekkel szemben. Nemesítő intézetünk, a Gabonakutató, még alig jutott túl a rendszerváltást követő leépítési és elszegényedési hullámon. Műszereink, technikánk csak lassan épülhetnek fel az optimális ellátottságra. Egyes helyzetekben szárnyszegettségünk kívülről is látszik. Reméljük, hogy lesz segítség és lesz megoldás a további erősödésre, hogy jól felkészült szereplők lehessünk a piaci versenyben!

 

Miért fontos a növénynemesítésben, hogy magyar legyen?

Néhányan ezt a kérdést politikai síkra terelik, pedig a kérdés szakmai, genetikai megválaszolásában sokkal több a szakmai tartalom. Egy részről, a hazai nemesítők alapanyag gyűjteménye jórészt abból a környezetből származik (tájfajták, régi fajták) és a nemesítés is ott történik, amely környezetben az új genotípus teljesíteni fog. Ezért fontosak a hazai nemesítő iskolák, vagy ahogy ma sokan mondjuk, a magyar nemesítő házak. Annak, hogy intézetünk ebben az évben tölti be 90. évét, szakmai szempontból sokkal több üzenete van, mint csak az idő múlásának regisztrálása. A saját rögön szelektált, előállított anyagnak genetikai összetételben alapvetően jelentős előnye van. Ezek konkrét adatokban is mérhetők, pl. a termést kialakító komponensekben, az abiotikus, a kór- és kártani rezisztenciában. Másrészről, a felhasználás szempontjából a humán-, takarmányozási- és beltartalmi értékek a meghatározók, és ezek legtöbbször speciálisan magyar értékek (hungarikumok). A nemesítésben ezeket a géneket térképezzük, megismerjük és tudatosan használjuk fel.  Összegezve ezeket, a „hazai pályának” nemesítési szempontból előnye van. Helyesebben lehet, ha jól gazdálkodunk értékeinkkel!

 

A Gabonakutató 
él a lehetőséggel!

Intézetünk közel egy-évszázados életében, sokféle szerkezetű mezőgazdaságot szolgált ki fajtákkal, hibridekkel és technológiákkal. Az elmúlt évtizedek során akkor növekedett partnereink érdeklődése vetőmagjaink és technológiai ajánlásaink után, amikor hazánk mezőgazdaságában a komplex előnyök, pl. a jó minőség és a megfelelő rezisztencia, biztonságos terméssel párosult. Ekkor tudja a hazai genotípus – vetőmag és technológia – a legtöbb előnyt adni.

Annak ellenére – hogy saját vetőmagüzemünk és vetőmag-előállító területeink is vannak, vetőmagjaink előállítása, minősítése, feldolgozása és forgalmazása nem csupán társaságunk belső üzleti érdeke, hanem országos ügy is. Vetőmagos partnereink az ország minden pontján megtalálhatók. Számukra a legfontosabb szolgálat, hogy vásárlóink, akik GK terméket keresnek, már néhány tíz kilométeren belül megtalálják legjobb anyagainkat.

Ha az elmúlt időszak fajtaismertetőit (kukorica, búza és egyéb gabonafélék, szója, repce stb.) áttekintjük látható, hogy intézetünk a gazdálkodóknak nem csak fajtákat, hibrideket ajánl és nem csak vetőmagot értékesít, hanem termesztési tanácsokat is ad. Ennek érdekében kutatjuk fajtáink és hibridjeink specifikus agrotechnikai (tőszám-, műtrágya-, vetésidő- és öntözési reakció, valamint herbicid-érzékenység) tulajdonságait. Eredményeink korábban a termelési rendszerek (KITE, IKR, KSzE és BKR) komplex technológiájába épültek be. Napjainkban, pedig a szakmai információkat a gazdaságirányító szakembereknek és a gazdálkodóknak marketing tevékenység formájában juttatjuk el. Az írott (GabonaKutató Híradó: Kutatás és Marketing) és szakmai előadások mellett a legfontosabb a személyes jelenlét, melyet az ország minden pontján dolgozó területi képviselők biztosítanak. Ők tartják a gazdálkodókkal a szakmai kapcsolatot. Az országot jelenleg hét képviselőnk fogja át és egy képviseletünk már külföldön is van.  Persze kereteink mindig kevesebbek és szűkebbek annál, amit ideálisnak tartunk. Reméljük, bázisainkat folyamatosan bővíteni tudjuk és terjeszkedésünk mind bel- és külföldön, sokak gazdasági sikerét segíti majd!

 

Dr.Pauk János

kutatási igazgató helyettes