Papírmunkák – mire figyeljünk 2014-ben

Permetezési napló vezetése

A növénytermesztéssel foglalkozókat érinti, hogy egy európai uniós előírás alapján a 2014-es gazdálkodási évben adatot kell szolgáltatni a Magyarországon kiemelt fontosságú növénykultúrákban felhasznált növényvédő szerekről, illetve azok mennyiségéről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1185/2009/EK rendelete a peszticidekre vonatkozó statisztikákról adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a tagállamok számára. A rendelet szerint a növényvédő szerek fontosabb növényenkénti felhasználásáról ötévente (először 2010–2014-es periódus egyik évéről) kell a tagállamoknak adatot szolgáltatnia.

Magyarországon az adatgyűjtés 2014-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésében, a permetezési naplók adatainak begyűjtésével valósul meg. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet előírásai alapján a felhasználási tevékenységet folytatóknak a növényvédőszer-felhasználásról naprakész nyilvántartást kell vezetni, melynek formai követelményeit a rendelet tartalmazza.

A permetezési napló naprakész vezetése nem csak a hatóságok számára szükséges, hanem a gazdálkodókat is védi az esetlegesen felmerülő élelmiszer-biztonsági, illetve technológiai problémák esetén.

Az adatgyűjtés sikeres lebonyolításának érdekében az érintett hatóságok kérik a gazdálkodókat, hogy a 2014-es gazdálkodási évben fokozottan ügyeljenek a permetezési napló naprakész és pontos nyilvántartására, hogy ha a NÉBIH, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai vagy a KSH munkatársai megkeresik őket, az adatszolgáltatási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tudjanak tenni.

A permetezési napló tartalma:

• a kezelt kultúra,
• a kezelés helye (hrsz., tábla, parcella-azonosító, termesztő berendezés, raktár),
• a kezelt terület nagysága,
• a kezelés időpontja,
• a használt növényvédő szer (megnevezése, mennyisége, mértékegység),
• a permetlé mennyisége, mértékegysége,
• élelmezés-egészségügyi várakozási idő,
• a betakarítás időpontja,
• a felelős aláírása.

Nitrátérzékeny területek bővülése

Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Kötelezettségének eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelölt nitrátérzékeny területek kibővültek az ország területének 68-69 százalékára. A módosítás 2013. szeptember 1-től hatályos, de csak 2014. szeptember 1-től kell végrehajtani az újonnan átminősített területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlatot.

A vonatkozó jogszabályok:

• 43/2013. (V. 29.) VM rendelet,
• a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról,
• 171/2013. (V. 29.) Korm. rendelet,
• a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról,
• 170/2013. (V. 29.) Korm. rendelet,
• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. 
(II. 7.) Korm. rendelet szerint:

A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje:

a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. december 31.,

b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22.

Nem nitrátérzékeny területeken fekvő, a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alá nem tartozó állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni:

a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. december 31-ig,

b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22-ig.

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. Ez a nyilvántartás a gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak a vezetését, vagy pedig ettől esetleg eltérő formátumban, de adattartalmilag megegyező nyilvántartás vezetését jelenti. A gazdálkodási napló formanyomtatványai az 
NÉBIH honlapján is megtalálhatóak.

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, illetve az ország egész területén mindazoknak, akik a háztartási igényt meghaladó mértékben állatot tartanak, nitrát adatszolgáltatási kötelezettségük van. Az adatszolgáltatás határideje minden évben szeptember 1-től december 31-ig tart.

A nitrát jelentést a gazdálkodó tevékenységi helye szerint illetékes megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságához kell beküldeni.

Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.

Figyelni kell továbbá a trágyázási tilalmi időszakra, mert ez is változott: október 31.– február 15. között tilos a trágyakijuttatás, ill. nem megengedett az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1. előtt. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát kijuttatni továbbra sem szabad.

Az előírások megsértése a gazdálkodó/gazdaság által kapott összes közvetlen támogatás egy részére vagy akár egészére vonatkozó szankciót is jelenthet.

Dr. Weisz Miklós

AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda