2014–2020-as vidékfejlesztés tervezésének logikai és szerkezeti alapja

Az Európa 2020 Stratégia megfogalmazza, hogy az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházásoknak hatékonyabbaknak kell lenniük a jövőben, a növekedés kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és nagy hangsúlyt kell fektetni a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. Az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó magyarországi vállalásokat (célszámokat) a Nemzeti Reform Program rögzíti, mely összhangban az EU2020 Stratégiával, azonos célkitűzéseket fogalmaz meg. A dokumentumban vállalt célszámok alapvető célja, hogy a magyar gazdaság képes legyen hozzájárulni az európai gazdaság erősödéséhez. Az Európa 2020 által kitűzött célok eléréséhez eszközként a közös stratégiai kerethez (KSK) tartozó alapok szolgálnak, amelyek saját politikai céljaiknak és szakmai célkitűzéseiknek megfelelően hozzájárulnak a közös uniós célok és a hazai célkitűzések megvalósításához. Mindegyik KSK-alap saját küldetése szerint támogatja az alábbi 11 tematikus célkitűzést:

• a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése;
• az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása;
• a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása;
• az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;
• környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;
• a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban;
• a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;
• a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
• az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás;
• az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

Ezekhez a célkitűzésekhez való hozzájárulást alapvetően a prioritások szintjén kell teljesíteni. A KSK-rendelet előírja, hogy valamennyi tagországnak egy Partnerségi Megállapodást (PM) kell kötni az EU-val a 2014–2020 közötti időszakra, valamennyi fejlesztési alapra kitérve. 
A tagországoknak a PM szintjén kell rögzíteni a KSK-ban előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba, és kötelezettséget kell vállalni az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása által való elérésére. 
A „Partnerségi Megállapodás” hivatalos megfogalmazása a KSK-rendelet alapján, a tagállam által a partnerek bevonásával a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban készített dokumentum, amely a tagállam a KSK-alapokra vonatkozó eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság az értékelés és a tagállammal folytatott párbeszéd után hagy jóvá. Az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési program (VP) esetében valamennyi nemzeti és számos KSK célkitűzés releváns (a nemzeti célszámok az EU2020 alapján kerültek meghatározásra, ezek megjelennek a KSK-rendeletben is, így van átfedés a célkitűzések között), így azokat érvényesíteni kell a PM-ben és a VP-ben.

A Többéves Pénzügyi Alap tárgyalások eredményeként a 2014–2020 közötti időszak Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrása jelentős csorbát szenvedett el, a 2007–2013-as időszakhoz viszonyítva. Magyarországra a vidékfejlesztés keretében évi mintegy 490 millió euró érkezhet, amely a 2014–2020-as évekre összesen mintegy 3455 millió eurót jelent. Ez az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva jelentős csökkenés, melyet a társfinanszírozás arányának csökkentése is tovább mérsékel. Folyó áron a 2014–2020 között társfinanszírozással elkölthető összeg 1191 Mrd Ft.

Az EMVA-forrás felhasználásának – a többi alaphoz képest lényegesen kötöttebb – szabályait a 1305/2014 EK-rendelet (EMVA-rendelet) határozza meg. Alapvető szerkezeti újdonság, hogy a korábbi „tengelyek” helyett a KSK-ban megfogalmazott 11 tematikus célkitűzéshez illeszkedő 6 EMVA-specifikus prioritás került megfogalmazásra. Ezek:

1. A tudásátadás és az innovációs előmozdítása az agrárgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben;
2. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének fokozása;
3. Az élelmiszerlánc szervezésének, valamint a mezőgazdasági kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása;
4. A mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása;
5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás;
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

A prioritások a tervezés során 18 fókuszterületre tagolódnak, ugyanakkor az egyes támogatási jogcímek (intézkedések) az új időszakban több fókuszterülethez is használhatók, így a korábbiaknál sokkal komplexebb célrendszer és eszközmátrix kialakítása a programozási feladat. 
Az EMVA-rendelet továbbá maga is tartalmaz néhány pénzügyi allokációs kötelezettséget: a források legalább 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tevékenységre kell fordítani, továbbá legalább 5%-át LEADER együttműködések keretében kell tervezni és felhasználni. Ezenfelül az agrár-vidékfejlesztés számára is erősen ajánlott a vissza nem térítendő támogatások mellett a támogatási források kombinált és pénzügyi eszközök útján való felhasználásának fejlesztése.

Kránitz Lívia