A szaktanácsadó válaszol Júniusban

Meddig tart a kötelező birtokon tartási idő az anyajuhtartás támogatása jogcímnél?

A támogatásra az a termelő jogosult, aki a kérelmen bejelentett anyajuh-létszámot a kérelem-benyújtási időszak utolsó napját követő naptól kezdődően 100 napig folyamatosan a tenyészetében tartja (birtokon tartás).

Hány évente lehet alkalmazni az ún. egynyári öntözést egy adott táblán?

Az egynyári öntözés fogalma alatt a következőt kell érteni: egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, maximum 120 mm/ha (1200 m³/ha) öntözővíz kijuttatása, legfeljebb 100 ha nagyságú területre.

Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor. Tehát ötévente csak egyszer lehet alkalmazni egy adott táblán az egynyári öntözést.

Az egynyári öntözésre szóló kérelmet az illetékes vízügyi hatósághoz kell benyújtani.

Milyen tevékenységre lehet támogatást igényelni az Erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzéséhez nyújtandó támogatások jogcím keretében?

Támogatás vehető igénybe közepesen és nagymértékben tűzveszélyes erdőterületeken tűzpászta és víznyerőhely kialakítására, továbbá a tisztításból származó faanyag eltávolítására.

A támogatás mértéke tűzpászta esetén 0,086 és 0,46 euró/fm között, víznyerőhely esetén 35.385 és 61.009 euró között, tisztításból származó faanyag kihordása esetén 22 euró/m³ szerint alakulhat.

A támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, 2014. július 2. és július 31. napja között az erdőrészlet elhelyezkedése szerint illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságához lehet beadni.

Kikre lehet átruházni a föld tulajdonjogát ajándékozás címén?

A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, és a testvér), bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

Legkésőbb meddig kell kialakítani a vonatkozó előírásoknak megfelelő trágyatároló műtárgyakat a 2013. szeptember 1-jei hatállyal, újonnan kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő állattartó telepeken?

- A 2013. szeptember 1-jei hatállyal kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek előírásoknak megfelelő trágyatároló és -feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje:

• az állattartó telepek hígtrágyatárolóira vonatkozóan legkésőbb 2014. december 31.,
• az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira vonatkozóan legkésőbb 2015. december 22. napja.

Mi alapján számolhatom ki az állategység értékeket a földügyleteket érintő, azokhoz szükséges állatsűrűség megállapításához?

- 2014. május 1-jén lépett hatályba az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57/2014. (IV. 30.) VM-rendelet. Az állatsűrűség megállapítása során – állatfajonként – ezen rendeletben meghatározott állategység (ÁE) arányszámokat kell alapul venni, melyek a következők:

• két évnél idősebb szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lovak állatonként 1 ÁE,
• szarvasmarhafélék hat hónapos kortól két éves korig állatonként 0,6 ÁE,
• hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék és lovak állatonként 0,4 ÁE,
• szamár, öszvér állatonként 0,6 ÁE,
• szarvas állatonként 0,5 ÁE,
• őz állatonként 0,2 ÁE,
• juh állatonként 0,15 ÁE,
• kecske állatonként 0,15 ÁE,
• tenyészkoca, -kan 50 kg-nál nagyobb élősúly felett állatonként 0,5 ÁE,
• egyéb házisertés állatonként 0,3 ÁE,
• vaddisznó állatonként 0,2 ÁE,
• nyúl állatonként 0,002 ÁE,
• tojótyúk állatonként 0,005 ÁE,
• kacsa, fácán állatonként 0,006 ÁE,
• liba állatonként 0,012 ÁE,
• pulyka állatonként 0,024 ÁE,
• egyéb baromfi, galamb állatonként 0,003 ÁE,
• strucc állatonként 0,15 ÁE,
• hal halastó hektáronként 1 ÁE,
• méh méhcsaládonként 0,2 ÁE.

Melyek a kötelezően megőrzendő tájképi elemek?

- A Kölcsönös megfeleltetés részét képező Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai szerint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező.

Ezen elemek a gémeskutak, a kunhalmok és – az április hónapban újként bevezetett – fa- és bokorcsoportok.

A kunhalmok szigetszerű területek, melyek a mezőgazdasági táblák részét képezik, így az Egységes kérelem keretében igényelhető rájuk támogatás.

Csak gyepesítéshez kapcsolódó talajmunka végezhető rajtuk. Területükön be kell tartani a HMKÁ előírásait (gyommentes állapotot kell biztosítani, meg kell akadályozni a fás szárú növények terjedését, tilos az égetés, túllegeltetés, gépi taposás stb.).

A gémeskutak esetén az ellenőrzés alapját az MVH ellenőrei által felmért referencia adatbázis képezi.

A helyszíni ellenőrök azt vizsgálják, hogy a gémeskút a referencia adatbázisban rögzített koordináták szerinti helyen megtalálható-e, valamint a referencia állapothoz képest károsodott-e.

A fa- és bokorcsoport rendeletben megállapított fogalma a következő: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület.

A fa- és bokorcsoportok vonatkozásában a lehatárolt facsoportot nem lehet kivágni, eltüntetni. A területük támogatható terület és a bejelentett tábla részét képezik.

A következő évtől ökológiai fókuszterületként is beszámíthatók lesznek a zöldítési támogatás keretében.

Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, azt várjuk a [email protected] e-mail címre, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon! Kérjük, hogy e-mail-ben küldött kérdéseiknél a levél tárgyában tüntessék fel az “Agro Napló” kifejezést! Az EURO-ECO Csoport országos működési területtel rendelkezik, így munkatársai hazánk minden tájáról várják a termelők érdeklődését!