Napirendre kerültek az agrárium aktuális kérdései, továbbá a 2014-es év növényvédelmi problémái. Az ülés előtt Vancsura József, a GOSZ elnöke és Győrffy Balázs, a NAK elnöke tartott sajtótájékoztatót.
Az utóbbi 10 év legjobb termésére számítanak az idén kukoricából, mondta a háromezer gazdálkodót tömörítő GOSZ elnöke. Befejezték a napraforgó betakarítását, de akadnak olyan területek, ahol még jócskán vízben áll a növény. A kukoricának ez idáig csak tíz százalékát takarították be (lapzártakor: 30%-át), az eddigi termésátlagok igazolják, amit már a szövetség előre jelzett, hogy a kukorica az elmúlt 10 év legmagasabb termésátlagát produkálja idén.
A GOSZ célja, hogy tagjainak iránymutatást adjon a versenyképesség fenntartásában, továbbá közkinccsé tegye azokat a fogásokat, amelyekkel a legkisebb ráfordítással, a legjobb minőséget megcélozva a legnagyobb mennyiségben lehet termeszteni. Vancsura szerint a termesztéstechnológiát kell fejlesztenünk, Magyarország ugyanis alkalmas arra, hogy a legjobb technológiákat alkalmazhassa, függetlenül a birtoknagyságtól.
Mint mondta, hazánkban nemcsak az időjárásban, a talajviszonyokban, hanem a gazdaságok felkészültségében és tudásszintjében is nagy különbségek mutatkoznak. Már nem elég a természeti adottságok kihasználása, hanem a technológiában, sőt az értékesítésben is profinak kell lenni. Profitot a termés mennyiségének és minőségének harmonizációjával lehet termelni, a gabona árát viszont a világpiac határozza meg: – Mi a világpiac termelőivel vagyunk versenyben, fogalmazott az elnök. Ha valaki elvet két hektár kukoricát, annak tisztában kell lennie azzal, hogy termésének fele a világpiacon mérettetik meg.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke összegezte az elmúlt másfél esztendő intézkedéseit.
2014. január elsejétől a korábbi, kormányhivatal által működtetett falugazdász hálózat és a kamarai tanácsadói hálózat összevonásával működtetik a falugazdász hálózatot, jelenleg 670 fős apparátussal. A rendszer első igazi erőpróbája az egységes kérelmek beadása volt, soha nem látott számban igényeltek e rendszeren keresztül területalapú támogatást. A 180 ezer igénylésből 134 ezret készített el a falugazdász hálózat. Jövő tavasszal ez a szám várhatóan emelkedni fog, hisz a KAP újdonságai okán a biztos információ, a biztos tudás bázisát keresik majd a gazdák.
Szintén január elsejétől a kamara állítja ki az őstermelői igazolványokat, amelyet ingyenesen biztosítanak a jogosultak számára. 2014. október elsejétől az országos szaktanácsadói hálózat is a kamarához került. E két hálózat együtt jelentős részét képezi az egységes gazdatámogató rendszernek, amelynek építése tovább folytatódik. További szolgáltatásokat is nyújtanak a tagok részére, ilyen például a kamarai kártya, amellyel szándékuk, hogy piaci pozíciót biztosítsanak részükre, legyen természetes, vagy jogi személy az illető, kihasználva a tagság nagysága adta lehetőségeket. Fogyasztói csoportként értelmezve e kört, elsősorban árkedvezményeket érnek el számukra.
Hiánypótló funkciójából adódóan az egyik legnépszerűbb szolgáltatása a kamarának az ingyenes jogsegély-szolgálat, amelynek keretén belül a NAK tagjai számára szóbeli tanácsadáson alapuló jogi segítség igénybevételére van lehetőség, térítésmentesen.
Elkezdődött az üzleti etikai kódex kidolgozása, amellyel cél a szürke- és feketegazdaság elleni küzdelem deklarálása. A kötelező tagságból kifolyólag lehet ez ütőképes, hiszen a kamara ez esetben egy gazdasági önkormányzati szerepkört is felvállal.
A feketegazdaság elleni harc egyik említésre méltó eleme az áfacsökkentési program kidolgozása bizonyos szektorokat érintően, ami azt jelenti, hogy bizonyos nemzetgazdasági mutatók teljesülése esetén – amennyiben a kormányzattal létrejön a megállapodás – automatikusan következne be az áfacsökkentés. Olvasatukban a helyes sorrendet annak megfelelően kell megállapítani, hogy az áfacsalás milyen mértékben érinti az adott ágazatot. Sajnos egyes becslések nem egy esetben 30–40 százalékos feketegazdasági részesedést is emlegetnek.
Május elsejétől a helyi földbizottsági feladatok ellátása is a kamara feladatkörébe került, szeptember végéig közel 9000 föld adásvételi szerződés futott át a rendszerükön. Mindezt úgy próbálják a törvény szellemével összehangolni, hogy a megyei elnökségek a helyi ismerettel rendelkező illetékes települési agrárgazdasági bizottság véleményét minden esetben kikérve döntenek a földügyekben.
A KAP vonatkozásában is élénk tárgyalásokat folytatott a NAK a kormányzattal. Négy munkaigényes ágazatot javasolt a kamara a vidékfejlesztési programban támogatásra, ezek az élelmiszeripar, a kertészet, az állattenyésztés és az öntözéses kultúrák.
Továbbá, nemrég döntöttek biztosítási alkuszcég létrehozásáról, jelenleg pedig már tesztüzeménél tart az interneten elérhető növényvédelmi előrejelző rendszer. Foglalkoznak az Agrármarketing Centrum esetleges átvételével, illetve működtetik a kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumát. A következő időszak legnagyobb kihívásának nevezte Győrffy Balázs az integrációt, a szövetkezést, a piac megszervezését, hiszen véleménye szerint a jelenleg kirajzolódó mozaik típusú termelői szerkezet által – ami várhatóan fokozódni fog a jövőben – óriási feladattá válik a kis- és közepes gazdálkodók teljesítményének összehangolása, a vásárlási és értékesítési pozíciójuk javítása.