MENÜ

Klímaváltozás, 
környezetvédelem, 
nyereségesség

Oldalszám: 98
Dr. Szabó Balázs 2014.12.09.

A fenti címben három olyan kulcsszót helyeztem egymás mellé, amelyek nem feltétlenül tartoznak össze, de jellemzik ennek a cikknek a mondanivalóját. Tulajdonképpen a helyspecifikus gazdálkodásról lesz szó, amely miközben a szántóföldi növénytermesztésben növeli a hatékonyságot és a nyereségességet, kíméli a környezetet és segít alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez.
A múlt század nyolcvanas éveiben, mint a hajdani Új Barázda Mgtsz. ipari növény ágazatvezetőjének feltűnt, hogy a részesművelésben betakarított csemegekukorica termésátlagai a hektáronkénti 4–15 t között ingadoztak, attól függően, hogy a tábla melyik részét mérték ki az adott tagnak, miközben a követett termesztéstechnika mindenütt ugyanaz volt. Később a keszthelyi egyetem meliorációs tanszékén Szóka Gyula tanár úr, akinek földmérő mérnökként nagy szenvedélye volt a műholdfelvételek mezőgazdasági alkalmazása, segített hozzájutni Szajúz űrhajó és Landsat TM  műholdfelvételekhez. Abban az időben még nem volt civil felhasználású GPS rendszer, RTK jelek, nem voltak terméstérképezővel felszerelt kombájnok, de a képeket tanulmányozva egyértelmű volt, hogy a távérzékelési adatok szoros kapcsolatban vannak az üzemi tapasztalatokkal és alkalmasak a táblákon belüli céltermések meghatározására.

98.jógazda

 

Az előbb említett technikai korlátok csak 15 év múlva szűntek meg. A tapasztalatainkra alapozva a cégnél 2008-tól fokozatosan kiépítettük a Jó Gazda Program® nevű gazdálkodási rendszert, amely a precíziós gazdálkodás általunk fejlesztett változata, ahol a talajmintavételtől a tanácsadáson át a műtrágyaszórásig, hozamtérképezésig illetve az Ag Leader precíziós GPS eszközök biztosításáig komplett rendszert kínálunk a partnereinknek. Mivel nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is használjuk ezeket az eszközöket, ezért a legtöbb esetben életszerűbb megoldásokat tudunk ajánlani, mint más, hasonló tevékenységgel foglalkozó cégek.

A rendszer lényege, hogy távérzékelési adatok alapján azonos termőképességű zónákra osztjuk a táblákat és azokon belül jelöljük ki a mintavételi tereket és a műveleti egységeket. Ezen az úton egy adott célterméshez egy adott tápanyagkészletet tudunk rendelni és csak azt kell kiegészíteni műtrágyázással a célterméshez szükséges szintre.

Természetesen a költségek csökkentése mellett a terméseredmények emelése is cél. Erre a növelésre csak a tábla közepes és magasabb termőképességű területein van mód, hiszen a gyengébb táblarészeken nem a mű-
trágya mennyisége a korlátozó tényező, hanem a vízhiány vagy a víztelítettség, esetleg a vadkár vagy a gombafertőzés, gyomborítottság. Ez kukorica esetén azt jelenti, hogy 13-14 t/ha terméseredményt kell biztosítani a jobb táblarészeken, ami nem fog sikerülni megfelelő mikroelem-ellátás és jó tápanyag-reakciókkal rendelkező fajták nélkül.  Ez a szám búzánál 10 t/ha felett, repcénél 4-5 t/ha körül van.  A mikroelem-ellátás nem alapozódhat a lombtrágyázásra, mert megfelelő időben csak mikroelemes starter és alapműtrágyákban lehet differenciálható módon megfelelő mennyiségű mikroelemet kijuttatni a növények alá. Így például az általunk fejlesztett Sileno® műtrágya család gyártástechnológiája lehetővé teszi, hogy már 5 tonnánként változtathassuk a gyártási recepten, mind a 12 tápelem tekintetében.

Partnereink a Jó Gazda Program alkalmazásával folyamatosan csökkenteni tudják a műtrágya költségeiket, ugyanakkor növelhetik a termésszintjüket, a hatékonyságukat és a nyereségességüket. Az a ritka helyzet áll elő, hogy ezzel a környezetet szennyező műtrágya felhasználás is csökken, hiszen a megfelelő és arányos foszfor, kálium és mikroelem ellátás miatt több nitrogén épül be a növényekbe és csökken a talajvíz nitrát szennyezése.

A programunkban való részvétel nagy fegyelmet, precíz tervezést, illetve szoros együttműködést kíván, de ez könnyen és sokszorosan megtérül a hatékonyabb inputanyag-felhasználásnak köszönhetően.

59. Dr szabó
dr . Szabó Balázs

ügyvezető