MENÜ

Devizakockázat-kezelés egy takarmánykeverő üzem példáján

Oldalszám: 15
2015.04.03.

Nagy kilengésekhez kellett hozzászoknunk az elmúlt években a forint piacán. Nem volt ez másként az elmúlt egy évben sem. A napon belüli extrém mozgásoktól eltekintve az euróval szemben 303 forint volt a legerősebb szint és láttunk 325 forint feletti euró árfolyamot is a svájci frank árfolyamküszöbe elengedésének következtében kialakuló piaci pánikban. De még ennél is komolyabb mozgás volt a dollár/forint piacán. Hogy miért? Az amerikai dollár több mint 20 százalékot értékelődött fel az euróhoz képest az elmúlt egy évben, így az év első felében 220–230 között mozgó dollárkurzus szinte meg sem állt 290-ig, majd onnan korrigált 280 forint alá.

Azt tudjuk, hogy a gabonapiaci árak nem Magyarországon dőlnek el. A gazdák és a kereskedők a Matif vagy a CME piacát figyelik az ártárgyalásokon, ahol euróban és dollárban zajlik a kereskedés. De ilyen hektikus devizapiaci mozgások esetén nem elég a termény euróban vagy dollárban kifejezett értékét figyelni és a határidős gabonapiaci mozgásokat lereagálni, koncentrálni kell a devizák mozgására is, különben veszteséget szenvedhetünk el.

Nézzünk egy példát:

Takarmánykeverő üzem szóját vásárol nagy tételben. A beszerzéseket dollárban rögzíti egy évre előre, viszont a hazai piacon értékesít, így bevételei forintban keletkeznek. Amennyiben a tavaly márciusban megkötött szerződéskor érvényes 222 forintos árfolyammal kalkulált a cég és nem fedezte le a kitettségét, akkor súlyos árat fizetett a kockázatvállalásáért, mivel a pénzügyi teljesítés idején az árfolyam 278 forinton áll! Ez egy 500.000 dolláros tétel esetén forintban kifejezve 28 millió forint veszteség.

 Hogyan védhetjük ki a hasonló baleseteket? A legegyszerűbb módja, ha a szerződéskötés pillanatában megvesszük az adott mennyiségű dollárt. De a legritkább esetben bír a vállalkozás ekkora likviditással, jó eséllyel a szükséges összeg csak a teljesítés időpontjában áll rendelkezésre. Hogyan küszöbölhetjük ki mégis az egyéves kockázatunkat? A jövőbeni dollárvásárlás árfolyamát rögzítenünk kell már a beszerzési szerződés megkötésekor. Ez a gyakorlatban egy határidős dollárvételi ügylet vagy más néven forward megkötését jelenti a bankunknál.

 

15.1.

 

Mi kell ehhez a gyakorlatban? Nem elég csupán egy bankszámlaszerződéssel rendelkeznünk az adott pénzintézetnél, hanem Treasury keretszerződést is kell kötnünk. Ez egy egyszeri adminisztrációs művelet, ami után jogosultakká válunk közvetlenül a banki treasury-vel ügyleteket kötni. A fenti példánál maradva: 2014 márciusában 500.000 dollárt vásároltunk egyéves határidőre 225 forintos árfolyam mellett. Hogy miért 225 és nem 222 forint? Mivel a forintkamatok még mindig magasabbak, mint a dollárkamatok és a forint kockázata is magasabb a zöldhasúénál, ezért a jövőbeni dollár az idő előrehaladtával egyre drágább lesz. Jelen esetben egy év 3 forintot jelent.

Mi kell még? Természetesen fedezetet kell képeznünk az ügylet mögé. Ez jellemzően a mögöttes ügylet 8 százaléka körüli összeg, azaz a jelen esetben 500.000 × 0,08 = 40.000 dollár.

Természetesen az ilyen határidős forward ügyleteken nem csak nyerni lehet, de egy biztos: minden esetben pontosan tudjuk mennyiért tudjuk átváltani a forintunkat devizára, így a devizapiaci kockázatot kiküszöböltük a vállalkozásunkból.

 15.2.dollar