MENÜ

Nógrád megye agrárgazdasága és a nemzeti agrárgazdasági kamara megyei szervezete

Oldalszám: 24-25
2015.04.03.

Nógrád megye Magyarország második legkisebb megyéje 2544 km2 területtel, az ország északi részén. Megtalálhatóak itt a vékony termőrétegű, köves, meredek hegyoldalak és a kiváló minőségű szántókkal rendelkező folyó- és patakvölgyek is.

Jelentős része, majdnem 40%-a erdő, ami az ország erdeinek 18%-át teszi ki, így az erdőgazdaság és az erdészeti vállalkozók jelentős munkáltatónak számítanak a térségben.

A vadászat is nyereségesen folytatható. A vadállomány fajgazdag, nagyvadból jelentős számú él erdeinkben, bár a vadkár örök és végeláthatatlan vitákat okoz a mezőgazdászok és erdészek, ill. a vadászatra jogosultak között. A nyereségességét javítani lehetne, ha lenne a megyében értéknövelő vadfeldolgozó, s a megyei vendéglátóhelyek és turisztikai szolgáltatók is tudnának vadételeket kínálni vendégeiknek. De nagyon hiányoznak a megyéből a feldolgozóüzemek is, ami rányomja a bélyegét az átvételi árakra is. Az 1990-es évek elején még prosperáló több tejüzem, hűtőház és vágóhíd helyett mára nem sok maradt. Vannak próbálkozások a helyzet javítására akár vágópontok kialakításával, akár a meglévő hűtőház kapacitásbővítésével.

Bár nem a legklasszikusabb agrár megye, a biztonságos szántóföldi művelésre a 80 000 ha feletti szántóterület kevesebb, mint 50%-a alkalmas. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok okozta nehézségek és a vetésszerkezet 4-5 főnövényre (búza, olajtök, káposztarepce, napraforgó, kukorica) szűkülése ellenére itt is lehet a termelésben elérni jó eredményeket. Nógrád megyében megteremnek a gabonafélék, az olajrepce, a napraforgó, a kukorica, a burgonya, a lucerna, a kitűnő minőségű gyümölcs, a gyógynövények, a dombok között legelő szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket lehet látni.



Sajnos a táblák jó része még mindig osztatlan közös tulajdonban van, ami nehezíti a mezőgazdaságból élők helyzetét. Az állattenyésztésben is vannak kihasználatlan lehetőségek. Mára a drasztikus állománycsökkenés talán megállt, sőt a húsmarha, és juhágazatot tekintve lassan már gyarapszik is az állomány. Segíti ezt a folyamatot a lassan átalakuló támogatási rendszer is. Ennek következtében a gyepterületek újbóli művelésbe vonására is lehet számítani, ami tájképi szempontból sem jelentéktelen.

Nem panaszkodhattunk az elmúlt év időjárására a tavaszi vetések idején, annak ellenére sem, hogy voltak olyan területek, ahol márciusban összesen 6 mm csapadék hullott. Az éves csapadék mennyisége átlagosan 600 milliméter körüli, de igen szélsőséges határok közt változhat. Az első 5 hónapban az összes mennyiség az elmúlt évekhez viszonyítva átlagosnak tekinthető. A hőmérséklet tavasszal szintén kedvezően alakult, kevés fagyos éjszaka volt. Bár néhány gyümölcsültetvényben keletkezett fagykár, szántóföldön szinte sehol. A nappali felmelegedés nem okozott meglepetést, az évszaknak megfelelő hőmérsékleteket mérhettünk.



A jelentősebb kultúrák vetésszerkezete az előző évekhez hasonlóan alakult, a napraforgó 8383 ha-t, a szemes kukorica 4675 ha-t, a silókukorica 2505 ha-t, a tavaszi árpa 1231 ha-t foglalt el a szántóterületből.A talajmunkákat ideális körülmények között lehetett elvégezni, melynek következtében az előre eltervezett mértékben sikerült a tavaszi vetéseket is befejezni, aprómorzsás, jól elmunkált vetőágyba kerültek a magvak.



A márciusi, csupán 6 mm csapadék azonban vontatottá tette a korai tavaszi árpa vetések kelését. Ez tőhiányt is eredményezett, így a termésátlag visszafogottabb lett a többi gabonához viszonyítva. Ezt leszámítva a tavaszi vetésekre általában az egyenletes kelés volt jellemző, folyamatosan, az évszakhoz képest nagyon jól alakult a fejlettségi állapotuk, és ígéretesek voltak a terméskilátások. Az időjárás kedvezett az ősziek időben történő fejtrágyázásának, és a gyomirtások elvégzésének is.

Az enyhe télben jól teleltek viszont a kórokozók és a kártevők. A gabonatáblákon hamar megjelent a rozsda. A májusi viharos időjárás, az esőzések okoztak vegyszerfelverődést, perzselést a napraforgótáblákon, de ezt kinőtték a növények. A kukorica is egyenletesen fejlődött.



Azonban a nyár végi, ősz eleji rendkívül csapadékos időjárás a betakarítást és az őszi munkákat is megnehezítette. Bár a megyében a belvizes terület elenyésző nagyságú volt, az átnedvesedett talajokon nehéz volt a munkavégzés. Nem lehetett megfelelő magágyat készíteni, ezért a tervezettől kevesebb vetés történt őszi káposztarepcéből. A magágykészítés minősége ma is látszik a vetések állapotán. Az őszi kalászosok esetében úgy sikerült teljesíteni a vetésterveket, hogy 10-20%-ban rossz minőségű, rögös talajba került a mag, sok esetben a hengerezés elmaradt. A megkésett vetések fejletlenek, az állomány ritka. 

A legnagyobb területen termesztett őszi búza vetésterülete több, mint kétezer ha-ral maradt el az átlagostól. Sok gondot és pluszköltséget jelentett a kukorica aratása is. A termés jelentős része magas, 20% körüli szemnedvességgel került betakarításra. A szárítási költség nagyon magas volt, a szárítók leterheltsége sok esetben nem tette lehetővé az előző évek gyakorlatának megfelelő mennyiségben bérszárítás vállalását. Ezen problémák miatt időben is elhúzódott a betakarítás. Az őszi mélyszántás is lassabban haladt az átnedvesedett talajokon. Nógrád megyében is gondot okoznak a rágcsálók, jelentős a pocokszaporulat. Az irtásuk viszont költséges és a hatékonyságának növelésére a gazdák összefogására lenne szükség.

 

Az elmúlt évi magasabb termésátlagok a felvásárlási árak csökkenéséhez vezettek ugyan, de összességében elmondható, hogy jó évet tudhatnak maguk mögött a termelők, a mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a döntően aprófalvas térség életében. 

 

2013. március 28-án, a korábbi alig tízezres létszámú Magyar Agrárkamara helyébe egy országos szinten egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület lépett. Az újonnan megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ma 360 ezer tagot számlál. Megyénkben több mint  7 ezer kamarai tagot tartunk nyilván.

A NAK Nógrád megyei szervezetét a megyei kabinet, az ügyintéző szervezet és a falugazdász-hálózat alkotja. A megyei szervezethez tartozik a vidékfejlesztési, az élelmiszeripari és a földügyi referens, a szakképzési referens feladatkörét a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei referens kollégák látják el. Az ügyintéző szervezet az igazgató irányításával végzi a feladatokat, munkáját egy pénzügyi munkatárs segíti, aki egy személyben az irodai feladatokat is ellátja.

A falugazdász- és a korábbi kamarai tanácsadói hálózat egyesítésével egy 670 fős, egységes országos hálózat jött létre. Nógrád megyében öt körzetközpontban (Balassagyarmat, Salgótarján, Rétság, Szécsény, Pásztó) 15 fő falugazdász végzi munkáját a fő falugazdász koordinálásával. Az átállás során nem változott a körzetközponti felosztás, ám a falugazdász létszám megcsappant, így egy-egy munkatársunkra egyre több feladat hárul. Emellett a balassagyarmati körzetközponttal egy épületben működik az elnöki kabinet is.

A falugazdász-hálózat számos hatósági feladatot lát el. Ezek közé tartoznak többek között a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok, a mezőgazdasági káresemények felmérése, a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzés és a meg nem munkált területek ellenőrzése.

A feladatok közül külön kiemelhetjük, hogy immár mi végezzük az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését, amely új kamarai szolgáltatásként 2014. január elsejétől ingyenes. Ezzel a tagság nagy többsége számára teljesült a vállalásunk, miszerint a befizetett tagdíjjal legalább azonos mértékű szolgáltatást nyújtsunk. Megyénkben megközelítőleg 2700 tagunknak végeztük el az őstermelői igazolvány érvényesítését, és az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, ami összességében azt jelenti, hogy őstermelőként tevékenykedő tagjaink mintegy 6000 alkalommal vették igénybe falugazdászaink közreműködését. A március 20-i határnapig a korábbi éveknek megfelelő ütemben haladt az ügyintézés, aki eddig az időpontig felkereste irodánkat, érvényesíteni tudta igazolványát.

Februárban a különböző támogatási jogcímekben részt vevők monitoring adatszolgáltatásában nyújtottunk segítséget közvetlenül 140 ügyfélnek, de ezek mellett természetesen útmutatással is szolgáltunk azok számára, akik saját maguk adták be jelentésüket.

A legnagyobb erőpróbát az e-kérelem beadása jelentette. Ekkorra már egységes szervezetként kellett működnünk ahhoz, hogy a jelentős mennyiségű kérelmet határidőben beadjuk. A megyénkből az MVH-hoz beküldött közel 2700 kérelem több, mint 80%-át falugazdászokon keresztül nyújtották be tagjaink, mintegy 74 500 ha területre.



Az őszi hónapok fontos feladata volt az egységes kérelemhez kapcsolódó adategyeztetés. A határidőre történő teljesítés elengedhetetlen feltétele a támogatások időben történő kifizetésének. Ennek ellenére, sajnos több gazda még nem kapta meg a területalapú támogatást, valamint többen a 2. részletét várják. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek értelmezésében folyamatosan kérik a tagjaink a falugazdászok segítségét.

Feladata a falugazdász-hálózatnak a termésbecslések begyűjtése a gazdálkodóktól, azok összesítése, a tavaszi és őszi betakarítási jelentések elkészítése, az aratási munkák nyomon követése. Ez alapot ad a megyei betakarítási koordinációs bizottsági üléseknek is, amelyek előkészítése és lebonyolítása – a hatóságok és szakigazgatási szervek bevonásával – szintén a kamara feladata.



A megyei ügyintéző szervezet adja ki a földműves igazolást és az üzemi gyakorlatok igazolását is. A tavaszi jogszabályi változásokkal, melyek bővítették a végzettségek körét és könnyítették az árbevétel igazolását, csökkent az igazolásért hozzánk fordulók száma.



Azzal, hogy 2014. május elsejéig a helyi földbizottságok megválasztására nem került sor, jelentős mennyiségű, előre nem tervezett feladat hárult a Kamarára. Ettől az időponttól átmenetileg a NAK megyei elnökségei látják el a helyi földbizottságok funkcióját a Települési Agrárgazdasági Bizottságok bevonásával. Megyénkben a TAB-ok megalakítása megtörtént, így a helyi gazdálkodók véleményt alkothatnak a településeik vonatkozásában a földforgalom kapcsán, melyet a NAK megyei elnöksége figyelembe vesz az állásfoglalásának kialakításában. A földügyekkel kapcsolatos operatív munkát a megyei ügyintéző szervezet látja el. 2014. május 1-től 248 szerződés érkezett.

 

Fontos szerepet tölt be a kamara a szakképzés területén is. A legtöbb vállalkozásnak gondot jelenthet, hogy olyan pályakezdőt alkalmazzon, aki szakmailag és a gyakorlatban is felkészült. Aki azonban gyakorlati képzéssel foglalkozik, felveheti a saját maga által képzett, a céget és a feladatokat jól ismerő korábbi tanulóját is. További előny a gyakorlati képzéssel foglalkozók számára, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik, vagy akár vissza is igényelhetnek tanulónként éves szinten 453.000 Ft-ot. A megyei szakképzési referens kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati képzésében gazdálkodó szervezetekkel, őstermelőkkel, valamint az elméleti képzést végző szakiskolákkal. 2014-ben a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakmacsoportokban a kamara közreműködésével közel 90 tanulószerződés és 6 együttműködési megállapodás megkötésére került sor. A szerződések adminisztrációján, ellenjegyzésén túl a szakképzési referens feladata az érintettek folyamatos tájékoztatása a vonatkozó törvények változásairól, a tudnivalókról. Annak ellenére, hogy megyénkben a szakképzési referens feladatát BAZ megyei kollégáink látják el, a munka zökkenőmentesen folyik.

 

A gyakorlati képzéséhez kapcsolódva Nógrád megye területén a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportban 2014-ben 11 alkalommal került sor nyilvántartásba-vételi eljárásra. A már gyakorlati képzést folytató szervezetek közül 2014-ben 10 gazdálkodónál ellenőriztük azt, hogy a képzés az előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően zajlik-e.

 

A NAK igyekszik folyamatosan, a lehető legtöbb csatornán eljutni a gazdálkodókhoz, és különböző rendezvények szervezésével, a megyei és települési szakmai rendezvényeken való részvétellel, média megjelenéssel biztosítani az információk naprakész átadását. 2015. március 26-án nagyszabású gazdatájékoztatót tartottunk Balassagyarmaton, melyet 360 gazdálkodó tartott érdemesnek felkeresni. A soron következő rendezvény, amelyen immár harmadik alkalommal vesz részt a megyei kamara standdal, májusban a kozárdi Almavirág fesztivál lesz. Továbbá falugazdászaink kiscsoportos tájékoztatókat tartanak a megye egész területén. Ezek helyszínei és időpontjai a kamara honlapján (www.nak.hu) elérhetők.

 

 NAK