Elérhetőek az agrárgazdasági Horizont 2020 kiírások

A munkadokumentum négy kihívást emel ki:

1. A mezőgazdasági termelés globális növelését, annak érdekében, hogy a 2050-re prognosztizált világ lakosságát élelmezni lehessen.
2. A tengerben rejlő potenciál kiaknázását, hiszen a föld teljes területét 70%-ban tenger vagy óceán fedi és ott él az ismert fajok 50%-a.
3. Az innováció növelését a vidéki területeken, ugyanis a foglalkoztatás 55%-ához járul hozzá a vidéki térség, illetve az EU GDP 46%-át vidéki területek termelik meg.
4. A biomassza alapú gazdaság fejlődésének elősegítését, mely több mint 3%-os éves kibocsátás növekedést, és
   
   90 000 új munkahelyet teremt.

A kihívásokra a választ a tengelyek adják meg, amelyek négy kiírás formájában jelennek meg: (1) Fenntartható élelmiszerbiztonság (SFS), (2) Kék növekedés (BG), (3) Vidéki reneszánsz (RUR) és (4) Biomassza alapú innováció a fenntartható termékek és szolgáltatások érdekében (BB).

A fent említett tengelyek mellett a munkaprogram célja, hogy segítse Európát szilárd alapot teremteni, fenntartsa az élelmiszerbiztonságot, lehetővé tegye a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, és innovatív megoldásokat találjon a rugalmas és hatékony fosszilis alapú gazdaság alternatívájaként. A munkadokumentumnak fontos szerepe van abban, hogy a kutatást és innovációt közelebb hozza az alapanyag-termeléshez, az ágazat szembenézzen az új kihívásokkal és kihasználja az új potenciális biológiai, ökológiai, műszaki és informatikai lehetőségeket.

A munkadokumentum azontúl, hogy társadalmi kihívásokra keres megoldást, prioritásokat határoz meg, úgy mint nyitott innováció, nyitott tudomány és nyitottság a világ felé. A munkadokumentum tehát ösztönzi az innováció gyakorlati szükségletek mentén történő megvalósulását, ösztönzi a privát beruházásokat, kiemelten támogatja a kkv-kat, ezzel párhuzamosan elvárja a projektek nyilvánosságra hozatalát, valamint bátorítja a harmadik országokkal (Afrika, Délkelet-Ázsia, Kína és Sarkvidék) való kutatás-fejlesztési együttműködéseket. A harmadik országokkal, szervezetekkel való együttműködés adja a munkaprogram globális jellegét, továbbá az EU felhívja a figyelmet arra, hogy az együttműködéseket ösztönözni kell, különös tekintettel a közös problémák megoldására.

A dokumentum a fenti prioritásokat különböző megközelítésekben érvényesíti az egyes kiírások során. Az előző munkaprogramban (2014/2015) már bevezetett többszereplős megközelítés a 2016/2017-es munkadokumentumban talán még jelentősebb szerepet kap. A többszereplős projektek célja a különböző szereplők bevonásával a keresletvezérelt innováció megvalósítása, a különböző kiegészítő tudással rendelkező szereplők bevonása a projektbe egészen a tervezéstől, a kísérletek végrehajtásán keresztül az eredmények publikálásáig. Az ilyen jellegű projektekre alakuló együttműködésekbe erősen ajánlott bevonni a tagországok által a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott operatív csoportokat. Lényegében ez a megközelítés teremti meg a H2020 és tagországok által működtetett agrárgazdasági innovációs hálózat és a támogatott operatív csoportok közötti átjárhatóságot. Míg az előző kétéves periódusban 14, addig a 2016/2017-es dokumentumban 37 többszereplős projekt kiírás található. A kiírások során egyértelműen megjelölésre került a többszereplős megközelítés.

A felhívásban szereplő célok elérésé fontos eleme a köz- és magánszféra közötti partnerség, amely a biomassza alapú iparágak Közös technológiai kezdeményezés (JTI BBI) formájában érhető el. 

Az állami szervezetek közötti együttműködés szintén fontos eleme a munkaprogramnak, melynek célja, hogy erősödjön az Európai Kutatási Terület a biomassza alapú gazdaság területén, annak érdekében, hogy az összhang és a szinergiák kialakulhassanak a tagállami prioritások/stratégiák között.

A munkaprogram továbbá tartalmaz néhány olyan kiírást, melyek keretében megvizsgálásra kerül a nemek aránya, szexuális és nemi különbözőség, a biológiai jellemzők, valamint a változó társadalmi és kulturális különbségek a nők és férfiak tekintetében. Ahol releváns, az elemzésre a kutatási programnak ki kell terjednie.

A munkaprogram bevezeti az interdiszciplináris, illetve a transzdiszciplináris megközelítést. Az interdiszciplináris kutatás megközelítés együttműködést jelent más tudományágakkal, mely magába foglalja a különböző fogalmak, módszerek, illetve az ismeretanyag kölcsönös cseréjét, ezáltal a kölcsönös gazdagodást. A transzdiszciplináris megközelítés kutatók szoros együttműködését jelenti egy közös probléma hosszú távú megoldásán, melynek eredményeként egy közös fogalmi rendszer fejlődik ki. A transzdiszciplinaritás az interdiszciplinaritás azon sajátos formája, amikor a tudományterületek közötti határok fölé emelkedve egyesítésre kerül a tudományterületeken felhalmozott tudás és kilátások a társadalmi szereplőknél felhalmozott tudással és tapasztalattal.

A fent leírt megközelítések egyértelműen megjelölésre kerültek a kiírásban. A kiírás szövege továbbá tartalmazza a kiírást motiváló speciális kihívást, a kiírás hatályát, a projekttel elvárt hatásokat, valamint a támogatás eszközét/típusát.

Az SC2-ben a következő négy tengely köré csoportosulnak a kiírások:

1. Fenntartható élelmiszerbiztonság (sustainable food security)

A teljes keretből 431,5 millió euró biztosított a fenntartható, biztonságos, jó minőségű élelmiszertermelésre és vele a természeti erőforrások megóvására. A cél az, hogy erőforrás alapú megközelítésben a kutatási beruházásokkal lehetővé váljon a gazdálkodási rendszerek és a jövőbeni termelési technológiák újragondolása, annak érdekében, hogy elegendő, biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerüljön megtermelésre. A klímaváltozás az élelmiszertermelés előtt álló kihívás, éppen ezért a munkaprogram hangsúlyosan fókuszál éghajlat-intelligens agrár-élelmiszerrendszerek fejlesztésére az agrárgazdaság klímaváltozáshoz való adaptálása és alkalmazkodása érdekében. A tengelyen belül 52 millió euró került elkülönítésre Kínával és Afrikával való együttműködésre.

 Négy konkrét tematikus terület került meghatározásra:

• Ellenálló és erőforrás-hatékony termelési láncok: összesen 25 kiírás;
• Környezettudatos és éghajlatbarát termelés: 7 kiírás;
• Versenyképes élelmiszeripar: 3 kiírás;
• Egészséges és biztonságos élelmiszerek: 5 kiírás.

Az SFS alatt 2016-ban három ERA-NET kiírás kerül meghirdetésre: (1) ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés, (2) fenntartható élelmiszertermelés és -fogyasztás, (3) tudás platform bélflóra területén. Míg 2017-ben elérhető ERA-NET-ek: (1) fenntartható növénytermesztés, (2) innovatív erdőalapú biogazdaság, (3) GMO kutatás, (4) táplálkozáskutatás.

2. Vidéki reneszánsz (Rural renaissance)

A 2016/2017 munkaprogramba új elemként került be a vidéki reneszánsz tengely, amelynek keretében dedikált felhívások segítik a vidéki területek, illetve a vidéki vállalkozások üzleti lehetőségeit és az innovációt. A H2020 más területei foglalkoznak a fenntartható városokkal, de ez idáig hiányoztak a vidéki területekre szánt innovációs források. A területre összesen 128 millió euró került allokálásra. A vidéki reneszánsz támogatásával a bizottság lehetőséget teremt a vidéki vállalkozások számára új üzleti modellek kialakítására, új érték előállítására és erősebb kapcsolódásra. A terület továbbá segítséget nyújt a vidéki lakosság számára, hogy hálózatot alakítsanak ki, és fejlődést érjenek el mezőgazdaságban és a kapcsolódó iparágakban a vidéki térségekben. A vidéki területek nagyon gyorsan változnak és ezzel együtt a politikai beállítottság is, ezért a vidéki reneszánsz ösztönzi a jobb döntéshozatalt, annak érdekében, hogy a vidéki területek állandóságával hosszú távú fejlődés valósuljon meg. E három tengellyel a bizottság több munkahelyet, kedvezőbb közjavakat, élhetőbb környezetet és nagyobb társadalmi kohéziót kíván elérni.

A vidéki reneszánsz három tematikus területet jelöl meg:

• Új érték lánc és üzleti modell: 4 kiírás és 47 millió euró;
• Innováció és készségfejlesztés: 7 kiírás és 49 millió euró;
• Új megközelítések a kormányzás felé: 5 kiírás és 32 millió euró.

3. Biomassza alapú innováció a fenntartható termékek és szolgáltatások érdekében

A 27 millió eurós allokációval rendelkező terület fő célja a foglalkoztatás növelése a biomassza alapú gazdaság területén, valamint az EU újraiparosítása a biomassza alapú termelési értékek és biztonságos, fenntartható biomassza előállítás révén.

A tengely két prioritást nevesít:

• biztonságos és fenntartható biomassza kínálat: 4 kiírás, 23 millió euró;
• biomassza alapú termelés piacának építése a jövőre nézve: 2 kiírás, 4 millió euró.

4. Kék növekedés

A kék növekedés tengely elsősorban a tengerekkel vagy óceáni érintettséggel rendelkező országok számára tud releváns lenni. Ezen a tengelyen a prioritások a következők:

• Az innováció ösztönzése tenger és édesvizek fejlődésének előmozdításáért: 5 kiírás, 57 millió euró;
• A tenger és édesvíz összekapcsolása az egészséges emberrel: 3 kiírás, 21 millió euró;
• Sarkvidéki dimenzió: 3 kiírás, 40 millió euró;
• Földközi-tenger medencéjének fenntartása: 2 kiírás, 11 millió euró.

A munkaprogram, illetve a részvételi feltételek a következő két linken érhetők el:

http://bit.ly/1WdcEv8

http://bit.ly/1PNV7Wg

Földművelésügyi Minisztérium