MENÜ

Fejlesztési trendek a forgatás nélküli talajművelés gépeinél

Oldalszám: 57-59
Dr. Hajdú József 2015.11.05.

A világban tovább hódítanak a forgatás nélküli talajművelési rendszerek. Észak- és Dél-Amerikában, ill. Ausztráliában uralkodó ez a talajművelési mód. Európában országonként különböző mértékben terjedt el. Magyarországon a szántóterület mintegy felén alkalmazzák már ezeket a művelési rendszereket.

Meg kell azonban jegyezni, hogy azoknak,  akik a forgatásos (szántásos) alapművelési rendszerekre esküsznek, ill. a forgatás nélküli és a forgatásos rendszerek kombinációját tartják célravezetőnek. Ennek szakmai indokai is lehetnek erősen felgyomosodott táblákon, vagy nagy tömegű zöldtrágya és szármaradványok aláforgatására, a forgatás lehet a legalkalmasabb megoldás.

A forgatás nélküli talajművelési rendszerek előnye, hogy a szántásos alapműveléshez képest, a talajélet szempontjából kedvező minimális beavatkozásokkal, munkameneteket, energiát és költséget lehet megtakarítani. A szántás elhagyása a rendszerből 13–15 ezer Ft/ha megtakarítással jár. A gépek fejlesztésénél a gyártók ezeket az előnyöket igyekeznek minél nagyobb mértékben kidomborítani. A forgatás nélküli alapművelés gépeinek fejlesztésénél érvényesülő főbb tendenciák napjainkban az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A művelési mélységek növekednek.
  • A vonóerőigények mérséklődnek (kompakt tárcsáknál 30–50 LE/m, szántóföldi kultivátoroknál 45–60 LE/m).
  • A talajfelszín követés (mélységtartás) javul.
  • A munkasebességek nőnek.
  • A munkaszélességek növekednek.
  • Nagyobb mennyiségű szármaradványokkal képesek megbirkózni.
  • A zöldítéshez előtérbe került a nagy tömegű zöldtrágyák aládolgozása, ez új szerszámok használatát eredményezte.
  • Zöldítéshez zöldtrágyák, másodvetésekhez vetőadapterek alkalmazása van terjedőben.
  • Szélesedő hengerválaszték, új hengerprofil konstrukciók megjelenése.

A forgatás nélküli alapművelés eszközei között elsősorban a kétsoros kompakttárcsákat, a szántóföldi kultivátorokat és a kombinált (az előző kettő művelőelemeiből felépülő) talajművelőket különböztetjük meg.

 

Fejlesztések a kompakttárcsáknál

A tárcsalapok elrendezésénél egyre többen alkalmazzák az X elrendezéseket (a tárcsák felének ellentétes felfüggesztését X-Precise), amellyel pontosabbá válik a gépek vontatása és iránytartása (Väderstad Carrier L/XL, Bednar Atlas AO/HO stb.). Növekvő számban alkalmazzák az Ø600–730 mm közötti tárcsaátmérőket, melynek következtében a kompakt tárcsák maximális munkamélysége már elérte a 20 cm-t. Ezzel mélyítő művelésre is alkalmassá váltak (Amazone Certos TX, Horsh Jocker HD, Bednar Atlas HO).

X elrendezés egy Bednar Atlas tárcsán
X elrendezés egy Bednar Atlas tárcsán

Új tárcsatípusok és csipkézettségű tárcsaélek jelentek meg (Väderstad TrueCut). Új művelő elemenként kerül alkalmazásra sekély művelésnél a szármaradványok és zöldtrágya bedolgozására, ill. gyomirtásra a CrossCutter késes henger és a CrossCutter Disc késes tárcsa (Väderstad), amellyel 15 km/h munkasebességgel dolgozva viszonylag nagy területteljesítményt lehet elérni. Egyedülálló újdonságnak számít a tárcsalap szögének állítása, amely az állítható tárcsaagyak segítségével történik. A Väderstad MultiSet rendszere segítségével a tárcsalap (kúp) szöge 10 és 18 fok között négy fokozatban állítható, ezzel a tárcsák aprító és a keverő hatása befolyásolható. Újdonságnak számít ugyanakkor az Agrisemnek a tárcsasorok mögé beépített terelőlap megoldása is, amelynek ütköztetve a talaj-mulcs keveréket azt a talajra tereli és ezzel hatékonyabbá válik a második tárcsasor, ill. a tömörítőhenger munkája. A kompakt tárcsák művelési sebessége tovább növekedett, ma már nem számít ritkaságnak a 20 km/h sebesség sem (Horsch Joker HD/RT). A tárcsalapok egyenkénti vagy ikres (Twin-disc) felfüggesztésénél a gumiágyas megfogású fixkaros megoldásokkal szemben terjednek a lap- és spirálrugós, ill. tekercsrugós megtámasztású, csuklós tárcsalap felfüggesztések, amelyek nem csak tárcsalapok törés elleni biztosításában jobbak, hanem rezgésben (vibrációban) tartják a tárcsalapot, amelynek javul így a lazító és porhanyító munkája, ill. csökken a vonóerő igénye (Agrisem, Bednar, Köckerling, Lemken, Unia stb.). A kompakt tárcsák munkaszélessége tovább növekszik és manapság már többen kínálnak 9–12 m közötti munkaszélességű gépeket is (Lemken Rubin Gigant 10/12, Agrisem Disc-O-Mulch Gold 12, Horsch Joker 10/12 RT). Sőt már 16 m munkaszélességű gép is megjelent a piacon (Lemken Helidor 16), amely az idei Agritechnica-n látható.

Lemken
Tekintélyes 16 m-es munkaszélesség

Egyre többen kínálnak univerzális kapcsolókeretes vagy kapcsolókocsis megoldást, amely több (2-3) gép összekapcsolását teszi lehetővé, ill. szállításhoz csökkenti a gépek szállítási szélességét. A gépkapcsolások és a munkaszélességek növekedését a traktorok teljesítményének kitolódása indokolta. A nagy munkaszélességű és tömegű tárcsák járókerekeit fékberendezéssel is felszerelik, mivel szállításkor akár 40 km/h sebességgel is vontathatók.  A kompakt tárcsák fontos kiegészítő tartozékai a talajlezáró hengerek, amelyeknek a választéka évről évre bővül. Jelenleg már több mint tízféle különböző konstrukcióval lehet találkozni. Ezek között is a legújabbak az U-profilú gyűrűs (talaj-talaj kapcsolatú) Soil Runner/U-Ring, a T-profilú vágógyűrűs (CutPack), a rugóacél palástú RollFlex, Rood-Packer, V-profilú gyűrűs V-Ring, csőrudas Easy Runner, Farm Flex gumigyűrűs, AS Pack gumiabroncs, taréjos StellDisc. Ezek különböző talajtípusokon és talajállapotok esetén végeznek optimális talajfelszínzárást, tömörítést és erózió elleni védelmet. A kompakt tárcsák elején pedig gyakrabban alkalmaznak rugós fogú szármaradvány rendezőket CrossBoard rugós szárú simító-egyengetőket, ill. a Väderstad-nál rendszerbe állított CrossCutter száraprító tárcsákat.

CrossCutter-rel szerelt Carrier
CrossCutter-rel szerelt Carrier

 

Fejlesztések a szántóföldi kultivátoroknál

A szántóföldi kultivátorok művelési mélysége tovább növekszik. Ma már 40 cm mélyen dolgozó kultivátorok is elérhetők a piacon (Väderstad Opus). A robusztusabb felépítésük révén egy-egy kultivátorkapára jutó terhelés is növekszik, már 700 kg felett jár. A sekélyebben (15–20 cm mélyen) dolgozó kultivátorok 3–5 gerendelyes (kapasoros elrendezésű) kivitelben készülnek, többnyire 20–22 cm közötti kapaosztásokkal. A mélyebb művelésre alkalmas változatok nagyobb (800–850 mm-es) keretmagassággal és nagyobb (25–28 cm-es) kapaosztással készülnek. A művelés során a lazításra, a porhanyításra és a keverésre legnagyobb hatást a kultivátorkapák (művelőtestek) formája, alakja és felfüggesztése gyakorol. Rendkívül változatos (véső, fordító, lúdtalp, szárnyas stb.) kapaformákkal, ill. modulokból felépülő kapatestekkel találkozhatunk már manapság, amelyek közül a talajtípusnak, talajállapotnak, a gyomosságnak, a szármaradvány tömegének stb. megfelelően lehet a legmegfelelőbb változatot kiválasztani (DuoMix, TriMix, MixIn, C-Mix, MulchMix stb.). Több gyártó is kínál a kapatestek cseréjéhez gyorscserélő rendszert (Amazone, Lemken), amelyekkel akár szerszám nélkül is lecserélhetők a kopott, vagy törött kapatestek. Manapság már ritkaságnak számítanak a nyírószeges biztosítású merev kapatartó megoldások a szántóföldi kultivátoroknál. A kapatartók többsége csuklós vagy paralelogrammás felfüggesztésű, vagy spirál rugóban végződő (Agrisem-Agromulch) kivitel. Legelterjedtebbek a tekercsrugós megtámasztású kultivátor kapatartók (Agrisem-MaxiMulch, Alpego Puma, Horsch Tiger, Terrano, Lemken Kristall, Unia Cross stb.). Több gyártó – Agrisem Agromulch, Amazone Cenius – is kínál 3D kitérésű kapafelfüggesztést, amely háromirányú kitérést biztosít az akadályba ütköző kapáknak. A Väderstad az Opus szántóföldi kultivátorain hidraulikus megtámasztású kapatartókat alkalmaz, amelynek segítségével szabályozható a kapákat a talajban tartó kapaterhelés is. A rugalmas kapatartó kitámasztás nem csak a kapák sérülése ellen nyújt védelmet, hanem kis amplitúdós rezgésben tartja a kapákat, amelyeknek így javul a lazító hatása és csökken a vontatási ellenállása is. A forgatás nélküli alapművelésben használt szántóföldi kultivátoroknak is elengedhetetlen tartozékai az egyengető tárcsák és a talajlezáró hengerek, amelyeknek egyre újabb és újabb változataival lehet itt is találkozni. Gyakorlatilag a kompakt tárcsáknál ismertetett hengerkonstrukciók itt is megtalálhatók. Az egyengető tárcsák közül is a jobb egyengetést és aprítást végző öntisztuló kivitelű legyezőszerű kialakítások terjednek leginkább. A szántóföldi kultivátorok munkaszélessége is egyre inkább kitolódik, jellemzőek a 3–6 m munkaszélességű gépek, de több gyártó is kínál 7–8 m munkaszélességű változatot, sőt megjelentek a 10–12 méteres konstrukciók is (Agrisem-Agromulch, Horsch Terrano 10/12 FG). A munkaszélességek bővülését a vontató traktorok motorteljesítményének növekedése indukálta. A kultivátorok 3 m munkaszélességig készülnek függesztett, azon felül pedig félig függesztett, ill. kapcsolt változatban. A nagyobb munkaszélességű gépek robusztus hordozó kerettel és járószerkezettel készülnek, amelyek munka- és szállítási helyzetben is megfelelő stabilitást kölcsönöznek a gépeknek. A kultivátorok munkamélysége többségében a talajkerekeken és hátsó talajlezáró elemeken (hengereken) keresztül hidraulikusan állítható be. A traktor kedvezőbb vonóerő kifejtéséhez a nagy munkaszélességű kultivátorok vonórúdjának hidraulikus állításával a gép tömegének egyre jelentősebb részét képesek egyes kultivátorok a traktorra átterhelni (aktív vontatáserősítés), növelve annak az adhéziós tömegét és vonóerejét, ill. csökkentve a kerekek szlipjét (Amazone, Lemken, Väderstad stb.).

 

Forgatás nélküli kombinált alapművelők

Egyre változatosabb művelőelem összetételben és munkaszélességben készülnek. A munkaszerszámaik között a tárcsás művelők, a kultivátorkapák, különböző hengerek, ill. simító-egyengető eszközök különíthetők el. Ezekkel egy munkamenetben akár két szintű – a tárcsákkal sekélyebb, a kultivátorkapákkal mélyebb – komplexebb művelés valósítható meg, a mulccsal takart tarló aprításával és ke­ve­résével, ill. a kultivátorkapákkal végzett lazítással, valamint a hengerekkel a talajfelszín lezárásával. A különböző művelőelemek változó szekcióban dolgozhatnak, pl. kétsoros tárcsa elől, utána a kultivátorkapák majd hengerek következnek (Horsch Tiger HT, Maschio Dracula), de gyakori megoldás a két tárcsasor közé beiktatott kultivátorkapa szekció is (Dondi Maxi), ill. a kultivátorkapák dolgoznak az első (mélyebb) szekcióban és utánuk aprítják-keverik, ill. porhanyítják sekélyebben a talaj felső rétegét a tárcsás művelők (Unia Kos, RepTill). Minden kombinációban, az utolsó szekcióban hengerek zárják a talajfelszínt. Egyes gépek felépítése olyan, hogy a művelőelemek a hengerek kivételével szekciónként fel is cserélhetők, ill. az univerzális keret többféle munkaszerszám kombinációban is használható. A traktorok von­tatási teljesít­ményének növekedésével, ezekkel a kombinált talajművelő eszközökkel, rövid idő alatt lehet vetésre alkalmassá tenni a talajt.

Dondi
Dondi Maxi

Kiegészítő vetőegységek

A forgatás nélküli talajművelő gépeken egyre gyakrabban lehet találkozni rászerelt szórvavető egységekkel, amelyekkel a tarlóhántás és a tarlóápolás során másodvetésű növények magvai a feltört és részben elmunkált tarlóba kivethetők. Ezeknek most a kötelező zöldítés időszakában különösen fontos lehet a használata. Ezek többnyire a traktorról elektromosan vagy hidraulikusan meghajtott, pneumatikus vetőszerkezeteket a gépek alvázára telepítik és a maglevezető csöveit, kompakt tárcsák esetében a két tárcsa sor közé, szántóföldi kultivátoroknál az egyengető tárcsák elé vezetik be. A kiszórt magot a művelőelemek keverik a talajba és a hengerek zárják le a magágyat. A leggyakrabban használt vetőszerkezetek az APV, ETA, Green Drill, Einböck, OSR, DuoDrill, MiniDrill stb. A magtartályok többségében 100–200 literesek. A kivetett magmennyiség a celláskerekek aktív felületének és fordulatszámának változtatásával szabályozható. Az Agrisem az Amazone és a Horsch nagyobb teljesítményű kapcsolt vetőegységeket is kínál.

XTender_4200_IMG_0070_d1_150901_res
Amazone Cenius XTender kijuttatóval

Az Agrisem DSF vetőegysége a traktor elejére függeszthető és 1600 vagy 2000 literes a magtartálya, amely osztható is és a magvetéssel egy időben akár starter műtrágya is kijuttatható vele. A mag és a műtrágya a hátul vontatott talajművelőgépekre telepített elosztókapák és levezető csövek segítségével jut el a talajba. Hektáronként 0,5 és 600 kg/ha dózis között képes dolgozni. A sebességarányos kijuttatást radarszenzor garantálja. Hasonló elven dolgozik a Horsch Partner HT/FT berendezése is, amely hátul függesztett tartályos (HT) és mellső függesztésű tartályos (FT) kivitelben is elérhető. Az előző tartálynak a térfogata 2200 liter az utóbbié pedig 1800 liter. A tartályok térfogata 70/30%-os arányban osztható meg. Ugyancsak képes egy időben vetőmagot és starter műtrágyát is a talajba juttatni. A kijuttatás itt pneumatikusan, elosztókúpok segítségével történik. A levezetőcsövek, a kultivátor kapatartóin kerültek elhelyezésre. Az Amazone XTender 4200-as műtrágyakijuttató és szórvavető egysége a nagy teljesítményű traktorok hátsó függesztő szerkezetére csatlakoztatható és a hozzákapcsolt Cenius szántóföldi kultivátorral kombinációban dolgozik. A tartályának térfogata 4200 liter, amely 50/50%-ban osztható meg a műtrágya és vetőmag között. Pneumatikusan juttatja el a kultivátorkapákhoz a műtrágyát és vetőmagot. Hektáronként 2 és 400 kg vetőmag, ill. műtrágya juttatható ki vele.

Dr. Hajdú József