MENÜ

Helyspecifikus talajelőkészítés

Oldalszám: 133-134
Milics Gábor, Pörneczi Attila 2016.02.11.

A precíziós szántóföldi növénytermesztés színtere a mezőgazdasági tábla, amely Magyarországon is jelentős méretbeli különbségeket mutat. De akármekkora is egy tábla – mivel a hazai talajokat leginkább a mozaikosság jellemzi – azon belül jelentős különbségek jelentkezhetnek.

Az eltérő talajfizikai, -kémiai, illetve topográfiai adottságok, vagy a technológiai előzmények sok esetben megkívánnák a táblán belüli eltérő talajművelést. Természetesen van egy olyan ésszerűségi, méretbeli határ, ami alatt a helyspecifikus talajelőkészítéssel nem érdemes foglalkozni, azonban a talaj megfelelő kezelése a precíziós gazdálkodás többi technológiai elemének alapja is, ezért a helyes talajelőkészítésre érdemes időt szakítani.

A precíziós technológiával művelt táblákon a tápanyag-visszapótlás a talaj kémiai tulajdonságainak ismeretében, illetve tápanyag-ellátottságának függvényében, a korábbi hozamokat is figyelembe véve történik. A jó talajállapot fenntartásához azonban olyan további ismeretekre is szükség van, amely a talaj fizikai féleségének, vagy más tulajdonságainak függvényében az adott táblán belüli különbségeket figyelembe véve végzi el a talajművelést.

Az értékes tulajdonságokkal rendelkező termőtalajainknál különösen fontos a kímélő művelés, melynek segítségével kedvező állapotban tudjuk tartani a talajt. Érdemes fontolóra venni a mulcshagyó művelést, mellyel a talaj rugalmasságát is fokozhatjuk, valamint a mulcsréteg védi a talajt a kiszáradástól és az eróziótól.

Mielőtt a helyspecifikus talajművelést, talajlazítást vagy szántást lehetővé tévő eszközöket beszerzi valaki, érdemes – akár szolgáltatókkal felvételezett – talajtulajdonság térképet készíteni annak kiderítésére, hogy kellően heterogén-e az adott mezőgazdasági tábla ahhoz, hogy érdemes legyen a beavatkozásokat helyspecifikusan elvégezni. Erre lehet jó példa a vontatási ellenállás, vagy a talajok elektromos vezetőképességének mérése, amely területteljesítményében jó tulajdonságokkal rendelkezik, és kellő felbontásban mutatja meg a táblán belül jelentkező különbségeket (1. ábra). Az elektromos vezetőképesség mérése elsősorban a talajfizikai – legfőképp az agyagtartalom – különbségeket rajzolja ki, ugyanakkor az összes sótartalom, illetve a talajnedvesség tartalom is befolyásolja a mérési eredményeket, így azokra is következtetni lehet az elkészített térkép alapján.

1. ábra: a talaj elektromos vezetőképességét mutató térkép
1. ábra: a talaj elektromos vezetőképességét mutató térkép

A talajtulajdonságok felmérése nem csak közvetlenül lehetséges, hiszen a növényállományban jelentkező különbségek alapján is lehet következtetni a talaj tulajdonságainak megváltozására. A távérzékelési eljárások alkalmazása áttekintő képet nyújt egy tábláról, azonban a talajról távérzékeléssel gyűjtött információt helyszíni ellenőrzéssel mindig ellenőrizni kell, hiszen előfordulhat, hogy a szenzoros adatgyűjtés alapján helytelen következtetéseket vonunk le.

A forgatásos és forgatás nélküli talajművelés alkalmazói eltérő szemlélettel állnak hozzá a helyspecifikus talajműveléshez. Korábban a forgatás nélküli talajművelők körében honosodott meg inkább a precíziós gazdálkodói szemlélet, ma már azonban azoknak sem kell lemondani a precíziós mezőgazdaság adta előnyökről, akik a forgatásos talajművelést részesítik előnyben.

A mai modern ekékhez, amik rendelkeznek hidraulikus fogásszélesség állítással, hozzá lehet rendelni úgynevezett aktív szántásvezérlő rendszereket. Ilyen például a Trimble GeoPloughX, ami az eke fogásszélességét állítja automatikusan, hogy minden fogás, még az utolsó is teljes szélességgel történjen. A rendszerbe elhelyezett eltérő szintű felhasználói modulok lehetővé teszik, hogy az agrárinformatikában kevésbé járatos gazdálkodók is használni tudják az egyszerű kezelőfelületet. A rendszer üzemeltetésének előnye például az, hogy az addig felszántott területet nincs szükség újrataposni (2. ábra).

2. ábra: a Trimble GeoPloughX monitor kezelőfelülete (Forrás: www.agromatic.hu)
2. ábra: a Trimble GeoPloughX monitor kezelőfelülete (Forrás: www.agromatic.hu)

A gyakorlatban több helyen hallani, hogy „ahány centiméter mély a szántás annyi liter gázolaj fogy”, nem feltétlenül kell tehát minden áron az egész táblát 30 cm mélyen megszántani. Heterogén talajoknál előfordulhat, hogy a táblán belül a termőréteg vastagság nem azonos, így nincs mindenhol szükség a művelés azonos mélységben történő elvégzésére. Például ha egy foltban kavicshát húzódik 20 cm mélységben, akkor ott a szántásmélység állítása indokolt, hiszen a kavicsot kár lenne a felszínre hozni.

A szántás mélységének változtatását ugyanakkor a modern gyomszabályozás is megkívánhatja, hiszen bizonyos gyomfajok csak akkor tűnnek el, ha 30 cm alá forgatjuk őket. Ilyen esetekben, ma már elérhetők a különböző vezérlő rendszerek, amik az előre beprogramozott térképek alapján, táblán belül is tudják változtatni a művelési mélységet, ekéken (3. ábra) és szántóföldi kultivátorokon egyaránt.

3. ábra: hidraulikus mélységállító (Forrás: www.tomelilla.hu)
3. ábra: hidraulikus mélységállító (Forrás: www.tomelilla.hu)

A forgatás nélküli talajművelési módszerek egyre inkább elterjedőben vannak. Ezek a módszerek kímélik a talajt, valamint a költségük is kisebb a kevesebb munkaművelet miatt.

Azonban itt is jelentkezik a nem megfelelő munkamélység miatti túl- vagy alulművelés. Ezeknél a gépeknél is lehetőség van a munkamélység automatikus szabályozására (4. ábra) a talajadatok figyelembevételével úgy, mint ahogy azt már az ekénél ismertettük.

4. ábra: hidraulikus mélységállító szántóföldi kultivátoron (Forrás: www.lemken.com)
4. ábra: hidraulikus mélységállító szántóföldi kultivátoron (Forrás: www.lemken.com)

Jelenleg több kísérletben, illetve üzemi méretű alkalmazásban is vizsgálják az ún. sávos talajművelést, mint helyspecifikus talajművelési eljárást. Ritka sortávolságú növények esetében egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a talajművelési eljárást.

5. ábra: Orthman sávművelő és műtrágyatartály (Forrás: www.kite.hu)
5. ábra: Orthman sávművelő és műtrágyatartály (Forrás: www.kite.hu)

A sávos művelés alkalmazásakor 75 cm-es sortávolságot alapul véve, évente a tábla csupán 1/3-ad részét műveljük meg. Ezen technológia alkalmazására csak az automata kormányzási rendszerek elterjedését követően kerülhetett sor. A technológia helyes alkalmazása, hogy a tavaszi növénynél az ősszel kialakított sávokba a következő év tavaszán történik a vetés. Ennek megvalósítása lehetetlen a 2,5 cm-es visszatérési pontosságú robotpilóta rendszerek nélkül. Mivel a művelőeszközök 25 cm széles művelt sávokat alakítanak ki, a maradék területen pedig ott marad a mulcsréteg, ami védi a talajt az eróziótól és segít megőrizni a talajnedvesség tartalmát. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a sávos művelés sikerességét és jövedelmezőségét nagyban befolyásolhatja a talaj- és a meteorológiai viszonyokon túl a technológiai fegyelem betartása.

A gyakorlatban közismert, hogy mindenképpen kerülni kell a sokmenetes beavatkozásokat, amelyek egyrészt a talajszerkezetet rombolják, másrészt a fokozott levegőztetés miatt a talajban szerves kötésben lévő szén oxidációját és ezzel együtt a talaj szénvesztését segítik elő.

Pörneczi Attila

Milics Gábor