MENÜ

Mire figyeljünk a burgonya öntözésénél?

Oldalszám: 113
Schober Gyula 2016.02.09.

Elsődlegesen arra, hogy a leggazdaságosabb rendszert válasszuk ki, mert a burgonya öntözése hazánkban kicsit mást jelent, mint egy óceáni éghajlattal rendelkező ország esetében. Alapvetően a növény a csekély hőigénye miatt Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább stressznek van kitéve, mintsem „jól érezné magát”.

Ha burgonya öntözésének megvalósításáról beszélünk, itt is eltérés mutatkozik a nyugat európai és hazai optimális megvalósítás tekintetében. A mobil rendszerrel (csévélődobbal) megvalósított öntözés hűvösebb időjárás esetén adhat ideális megoldást, de a magyar gazdák is kezdik felismerni, hogy a fix felépítmények (körforgó, lineár) használatával tudják a legnagyobb árbevételt elérni.

Ennek okai a következők:

  • kijuttatott mennyiség

A burgonya gyökértömegének nagy része a felső 30 cm-es talajrétegben található. Természetesen a töltögetéses technikának köszönhetően, melyet többnyire alkalmaznak, ez sem teljesen igaz. /A bakhát hatást nem szabad figyelmen kívül hagyni./ Tehát a talaj felső traktusában kell jó vízállapotot biztosítanunk, melyet kisebb mennyiségekkel 8-10 mm tudunk biztosítani.

  • bakhát hatás

A bakhát kialakításának oka, hogy növeljük a gyökérmélységet, viszont öntözés szempontjából inkább kedvezőtlen ez a kialakítás, mert a víz a bakhátak tövénél összefolyhat, ezért odafigyeléssel kell megválasztani a kijuttatandó mennyiséget és a hozzá tartozó intenzitást.

  • öntözési forduló

A csévélődobok teljesítményét figyelembe véve egy megegyező beruházási értékkel rendelkező körforgó teljesítménye magáért beszél. Példaként: 3 db 400 m-es csévélődob ára hozzávetőlegesen megegyezik egy 400 m-es körforgóéval. A körforgóval 50 ha-t is be tudunk öntözni egy nap alatt, míg dobok esetében megegyező vízadag mellett (10 mm) is legalább dupla annyi idő szükséges, a szervizidőről és a magasabb nyomásigényről nem is beszélve.

  • napi munkaórák száma

Az elmúl években tapasztalható nyári hőmérsékletek miatt azt is figyelembe kell vennünk, hogy lecsökkent azoknak az óráknak a száma, amikor az öntözést a növény károsodása vagy nagy stressz okozása nélkül tudnánk végezni. Ennek tudatában az előbb bemutatott példa eredménye még súlyosabban érvényesül.

  • munkaerőigény

Az egyik, ha nem a legnagyobb költsége az öntözésnek a humánerőforrás. A mobil rendszereknél is létezik „távvezérlő” rendszer, de ez össze sem hasonlítható a fix rendszerek automatizáltsági fokával. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fix rendszerek ellenőrzése teljesen elhagyható, de állandó felügyelet nem szükségeltetik a helyszínen.

Összességében elmondható, hogy a döntéshozatal szempontjából fontos tényezők közül kiragadva párat, a magyarországi termelők számára a fix telepítésű rendszereket tartjuk ideálisnak a legnagyobb bevétel eléréséhez.

Schober Gyula

AGROTEC Magyarország Kft.