MENÜ

Hagyományteremtő szakmai nap az okszerű tápanyag-gazdálkodás jegyében

Oldalszám: 29-30
Bálint Tóth János 2016.02.10.

Növénytermesztésünk elhanyagolt gyermeke a tápanyagellátás. A kijuttatott tápanyagok mennyisége két évtizede jóval alatta marad a kívánatosnak. Különösen sajnálatos a foszfor- és a káliumtrágyázás alacsony szintje – hangzott el a Yara Hungária Kft. január közepén rendezett fórumán.

Évente 33 millió tonna mennyiségű műtrágyát és ipari terméket gyárt a Yara globális gyáraiban, ebből mintegy 80 ezer tonna tápanyagot Magyarországon értékesítenek – mondta Éri Ferenc, a Yara Hungária Kft. értékesítési vezetője. A növénytáplálási programok mellett elkötelezett Yara képviselője bejelentette, a felhalmozódott tudást és gyakorlati tapasztalataikat ezentúl minden év január harmadik csütörtöki napján szakmai fórumon ismertetik a hazai gazdákkal és szaktanácsadóikkal.

Olaf Günther-Borstel, a Yara kelet-európai térség kereskedelmi igazgatója, áttekintve a világ és Európa műtrágyaigényét és a gyártókapacitások várható fejlődését, úgy fogalmazott, a világban 2019-ig évente 1,3 százalékkal több nitrogén tápanyagra lesz szükség, emelkedik a foszfor (1,6 százalék) és a kálium iránti kereslet is (2,5 százalék), s főként a fejlődő országok igénylik a többletmennyiségeket. Számítások szerint a kontinensek közül Kelet-Ázsia és Latin-Amerika országai használnak majd több műtrágyát. Európa igénye változatlan marad, de például a lengyeleké várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Olaf Günther-Borstel utalt rá, az előrejelzések alapján a következő években mintegy 1,5 millió tonna többletigény jelenik meg a világban, ez megfelel három új gyár teljesítményének évente. Az egyes tápanyagokat elemezve a globális nitrogénigény töretlenül növekedik, ennek megfelelően a karbamid kereskedés is emelkedik (Európa országaiban a nitrátok aránya 42 százalék, a karbamidé 21). A növekvő kínai exportmennyiségek pótolják a fontos karbamid gyártó országok termelési kieséseit. A karbamid ára a világpiacon jelenleg csökken, ennek eredményeképpen az elmúlt hetekben az igények csökkentek, és a gazdára talált mennyiség messze alatta marad a korábbi évek hasonló időszakának. Ha a termelők és kereskedők nem kezdenek el rövidesen vásárolni, az áru elérhetősége tavasszal problémás lehet – tette hozzá a kereskedelmi igazgató.

Milyen beszerzési stratégiát kövessenek a magyar termelők? Erre a kérdésre Olaf Günther-Borstel kifejtette, számolni kell mind az árváltozásokkal, mind pedig a műtrágya elérhetőségével. A szükséges mennyiségek III-IV. negyedévi megosztásával, illetve az igény egy részének a következő év I. negyedévre történő átcsúsztatásával akár csökkenthető az áringadozás okozta veszteség, illetve az ellátás kockázata. Hozzátette, biztos benne, az árak nem esnek tovább, ellenben a téli Duna alacsony vízállását látva, arra biztatja a gazdákat mégis, mielőbb szerezzék be az idei szezonhoz szükséges mennyiséget.

tápanyag_gazdálkodás_yara
A képen: Michel Basten, Éri Ferenc, Olaf Günther-Borstel

Michel Basten vezető agronómus a különféle N-formák hatása a talajra, a termésre és a környezetre című előadásában leszögezte, a nitrát alapú táplálás jobb, mint a karbamid alapú, mert a növény könnyebben képes felvenni, illetve a szárazság, a magas hőmérséklet, a légmozgás, a talaj magas pH-ja valamint a hátrahagyott növényi maradványok miatt akár 20 százalék is lehet a gáznemű ammónia veszteség a karbamid alapú táplálás esetén. Michel Basten kutatási eredményekre támaszkodva részletesen bizonyította, a nitrogén jobb hasznosulása a MAS/AN esetében a karbamidhoz és az UAN-hoz viszonyítva visszavezethető arra, hogy potenciálisan magasabb a nitrogénveszteség karbamid és UAN esetében, valamint lassabb az ammóniumtranszport a gyökerek felé a nitráthoz viszonyítva. Ennek oka a nitrifikáció (alacsony hőmérsékleten alacsony szintű), az ammónium megkötődése (magas agyagásvány tartalmú talajokon fokozott), továbbá, az ammónium immobilizációja (később ásványosodás). Összegzésül, a nitráttal táplált növények jobban bírják a szárazságot és hatékonyabban használják fel a vizet, a MAS és az AN szignifikánsan alacsonyabb környezeti terhelést okoz, mint a karbamid és az UAN. Az átlagos terméstöbblet MAS/AN esetén a karbamidhoz viszonyítva 3,3 százalék európai kísérletek alapján, míg az UAN-hoz viszonyítva 2,9 százalék németországi mérések szerint.

A Yara komplex műtrágyák esetén az összes tápanyag egyetlen szemcsében található meg, így garantálható, hogy az egyes tápanyagok nem fognak szétválni, a granulátum nem töredezik a szállítás és a kiszórás közben, csökken a porképződés esélye, így pontosabban szórható, teríthető, mint a karbamid, illetve egy hagyományosan készített ömlesztett keverék.

A gazdálkodó ott is trágyáz, ahol nem kellene, ott pedig nem trágyáz, illetve kevesebbet juttat ki, ahol kellene. E gondolat köré csoportosította előadását Dr. Csathó Péter, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet képviseletében. Visszatekintve a múltba vázolta, hogy folyamatosan csökkent a talajaink foszfor- és káli ellátottsága, ez alól a hetvenes évek és a nyolcvanas évtized eleje volt a kivétel. Változott mára a kutatással szembeni elvárás, új kihívás, hogy a termésbiztonság sértése nélkül a lehető legkisebb műtrágya-felhasználással érjenek el a gazdálkodók jó eredményeket. Búza, kukorica és tavaszi árpa tíz, illetve az utóbbi esetében hároméves tartamkísérletekre támaszkodva kifejtette, talajaink kálium- és foszformérlege negatív, a vetésterületek alig 40 százalékának jó a természetes ellátása, de az ellátottság mértékéről egy talajvizsgálattal lehet nyilatkozni.

Dr. Sárdi Katalin, a Pannon Egyetem professzora a foszfortrágyázás és a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodás kihívásait ecsetelte. A kutatók egymástól eltérő irányokban is haladhatnak, ezek egyike, ha olyan fajtákat nemesítenek, amelyek jobban hasznosítják a foszforkészletet, illetve javítják a foszfor felvételét a gyökéren keresztül, illetve lassítják a foszfor körforgalmát. Ez utóbbi kérdés felveti, miként alakul a foszfor jelenléte a táplálékláncban.

Dr. Árendás Tamás tudományos főmunkatárs a martonvásári kutatóintézetben végzett kísérletről, a tápanyag-ellátottság és az agrotechnikai tényezők összefüggéseiről számolt be. Többek között rámutatott, hogy a változatos növényi összetétel, a vetésforgó alkalmazása javítja a talaj tápanyagainak felvehetőségét, hasznosulását, ami okszerű tápanyag-visszapótlással párosulva termésnövelő, termésingadozást mérséklő hatású.

A Yara szakmai nap befejező előadásán dr. Petróczi István (NAIK) ismertette korábbi munkahelyén, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben végzett búzakísérleteik tapasztalatait. Ezek egyike, legjobb eredmény a szegedi fajták esetében egy 180-60-60-as nitrogén-foszfor-kálium dózisban érhető el. Kicsivel kevesebb lesz a termés a 120-60-60-as mennyiség esetén. A kevésbé intenzív termesztésben a 90-30-30 arány a gyakorlat, illetve a 60-30-30-as, és az előbbi esetben kezd markánssá válni a terméstöbblet. Összegzésül bemutatta, megfelelő mértékű nitrogén-, foszfor- és káliumellátással növelhető a búza termésmennyisége és a szemek minősége, amely növeli a termés jó értékesítésének esélyét.

-btj-