MENÜ

Már a szőlőt sem lehet öntözés nélkül termeszteni?!

Oldalszám: 96
Schober Gyula 2016.04.11.

Hazánkban egyre gyakoribbak az aszályos évek, melyek nem biztosítják már a szőlő számára sem a normális terméshozamához elengedhetetlenül szükséges, tenyészidőben realizálódó csapadékmennyiséget (300500 mm). Bár az éves csapadékmennyiség elegendő lenne a szőlő számára, de annak eloszlása nem megfelelő. Ezt a kieső, illetve nem megfelelő időpontban jelentkező csapadékmennyiséget kell pótolnunk az öntözéssel, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termést tudjunk realizálni.

A koncentrált ültetvény elhelyezkedéssel, korszerű fajtaösszetétellel, valamint a javuló termesztéstechnológiával a kertészeti-szőlészeti termesztés egyre intenzívebbé válik, mellyel együtt jár, hogy növekszik az öntözött területek részaránya is.

Az intenzitás fokozásának egyik alapvető feltétele az öntözés bevezetése. A szőlő alapjában véve szárazságtűrő növénynek tekinthető, vagyis egyedfejlődése folyamán képes a szárazság hatásaihoz alkalmazkodni. Ha azonban a termés volumenét növelni kívánjuk, illetve kiváló minőségű gyümölcsöt szeretnénk előállítani, akkor az öntözés szükségessége a szőlőtermő területeken sem lehet kérdéses.

Az öntözés főbb hatásai szőlőben:

  • termésbiztonság javítása,
  • termésmennyiség növelése,
  • csemegeszőlőnél minőségjavítás az érés befolyásoláson keresztül,
  • állományklíma javítása,
  • talajművelés minőségének javítása.

Szőlő esetében az öntözés időzítése kritikus lehet. Kezdeti időszakban a rügyfakadástól a virágzásig mindössze az évi csapadékigény 2-3%-át használja el. Majd az ezt követő időszakban rohamosan megnövekedő vízigény jelentkezik. Szárazság esetén a pollenek kiszáradhatnak, a növény a virágokat elrúgja és nem köt. Az ezt követő időszakban a bogyónövekedés során kb. 40%-ot használ a növény. Hiány esetén apró bogyók keletkeznek, és nem tudnak kitelni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az érési időszak végén kellő odafigyeléssel kell öntözni, mert a hirtelen felvett víz a bogyók repedését okozhatja, viszont a bogyóérés során a puhuláskor jelentkező vízhiány minőséget rontó hatásokkal bír, valamint a tőke fejlődését is gátolja.

Öntözési céltól függően a legtöbb öntözési mód kialakítható szőlőben. Fagyvédő, valamint klimatizáló öntözés eszköze az esőztető öntözést végző mikroszórófejes öntözés. Az ültetvények kialakítása során azok domborzati fekvése miatt viszont a leggyakrabban a csepegtető öntözés terjedt el. A nagyfokú uniformitás, a csökkentett párolgási veszteség, minimális talajerózió, tápanyag-kijuttató rendszerrel való egyszerű kombinálhatósága, valamint könnyű karbantarthatósága mindenképpen előnyként könyvelhető el.

Csepegtető öntözés alkalmazásakor figyelmet kell fordítani a megfelelő csepegtető test kiválasztására. A Magyarországra jellemző magas oldott vastartalom és vízkeménység, valamint a hosszú álló időszakok miatt a labirint testek könnyen eltömődhetnek, és tisztításuk gyakorlatilag nem lehetséges. Megoldást nyújthat a csepegtető gombák alkalmazása, mert az eltömődött csepegtetőtest cseréje könnyen elvégezhető.

Versenyképesség szempontjából a kiváló minőség és megfelelő termésmennyiség kombinációja eredményezhet magas bevételt, de az egyre gyakoribb extrém időjárási tényezők hatása jelentősen kihat a termésbiztonságra, mely nélkül a fenti kombináció mit sem ér.

Schober Gyula,
Agrotec Magyarország Kft.