Szakfolyóirat > 2016/05 > Állattenyésztés rost nyersrost sertés
A nyersrostellátás újszerű megközelítése a növendék-hízósertések takarmányozásában

A családban az állattartás, az állatok szeretete nemzedékekre nyúlik vissza. Az 1950-es években, a tsz-szervezések idején mindent elvettek a családtól, majd a háztáji adta keretek közt folytatták a gazdálkodást. Fekete József az iskola mellett már 10–12 évesen aktívan szerepet vállalt az állatok ellátásában.
Néhány nap és végre be lehet adni az állattartó telepek korszerűsítésére a pályázatokat. Az anyagi korlátok mellett nem árt azonban több szempontot figyelembe venni. Nagyon fontos, hogy a biológiai biztonságot ne az anyagi helyzettől függő, választható, vagy elhanyagolható lehetőségnek tekintsük! Állítsuk a tartástechnológiát a higiénia szolgálatába, a termelési eredmények javítása érdekében!
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.