Számos tanulsággal szolgált a mögöttünk hagyott almaszezon. Az eddigieknél jóval pontosabb termésbecslésre, betakarítási és készletstatisztikára van szükség – írta egy éve a FruitVeb éves beszámolója. Ma pontosabbak az adatok? – kérdeztük Csizmadia Györgyöt, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnökét.
Az almacsemeték iránt kissé emelkedett a kertészek figyelme, addig a körte esetében stagnál, illetve enyhén csökken. Ennek egyik oka, hogy az almatermesztők nehéz helyzetben gazdálkodnak, ugyanakkor közülük többen innovatívak, felvállalják a fajtaváltást, a régi ültetvények helyett újakat telepítenek, élnek a modern termesztéstechnikai és technológiai újdonságokkal. Többek között erről beszélgettünk Balogh Zoltán Gergellyel, a Balogh Faiskola tulajdonosával.
Az almatermesztőknek olyan különleges ízeket kell felkínálniuk, amire a fogyasztó felfigyel. De ne csak jó ízű legyen egy alma, mint például a Jonagold, legyen benne valami további különlegesség, amiért visszatér a fogyasztó. A varasodásra rezisztens fajták forrása a vadfajokra vezethető vissza, s ha jól választunk, találunk érdekességet az új almáink ízében – mondja dr. Tóth Magdolna, a SZIE Budai Campus Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék egyetemi tanára.
A piacos végtermék eléréséhez nagyon fontos, hogy az almának és körtének ne csak a színe, formája, súlya, íze, valamint beltartalma, így a cukor-, sav-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma legyen jó, nagyon fontos a jó tárolhatóság is. Azonban a hűtőházakban alacsonyabb hőmérsékleten is hosszabb időszakot kell várakoznia az almának, míg az üzletek polcaira kerül, és éppen az alacsony hőmérséklet is összefügghet olyan tünetekkel mint pl. a húsbarnulás, mely tápanyag-ellátási összefüggésre vezethető vissza.
A Magyarországon termő gyümölcsfajok közül az alma az egyik olyan faj, amelynek gazdaságos termesztéséhez a tenyészidőszak alatt minimum 10–12 növényvédelmi kezelésre van szükség, jelentős számú kártevője és kórokozója miatt. Ennél is több permetezéssel kell kalkulálni azokban az állományokban, ahol a hagyományos növényvédelem terjedt el a gyakorlatban. A magas önköltség, a környezet és a hasznos szervezetek veszélyeztetése miatt a jövőben törekedni kell a megfelelő permetezőgépek kiválasztására, illetve azok szakszerű beállítására, továbbá a helyes permetezési gyakorlat alkalmazására.
Növeljük a jövedelmezőséget a napraforgóban és a szójában! – ÚJ KIADVÁNY
