MENÜ

Mesél az alma és a körte a tápanyagtünetekről

Oldalszám: 92-94
Dr. Zsom Eszter 2016.05.05.

A piacos végtermék eléréséhez nagyon fontos, hogy az almának és körtének ne csak a színe, formája, súlya, íze, valamint beltartalma, így a cukor-, sav-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma legyen jó, nagyon fontos a jó tárolhatóság is. Azonban a hűtőházakban alacsonyabb hőmérsékleten is hosszabb időszakot kell várakoznia az almának, míg az üzletek polcaira kerül, és éppen az alacsony hőmérséklet is összefügghet olyan tünetekkel mint pl. a húsbarnulás, mely tápanyag-ellátási összefüggésre vezethető vissza.

Cikkünkkel a gyakorló termesztőknek szeretnénk segítséget adni, megvilágítva és pontosítva egy-egy tápelem hiánytünet megértését. Ritkán hiányoznak a mikroelemek olyan mértékben, hogy talajon keresztüli pótlásukra szükség lenne, ezeket célszerű elsősorban lombtrágyázással pótolni. A levélanalízist ezért optimális esetben abban az időszakokban célszerű végezni, amikor a tápelem-koncentráció változása lassú, ez az almatermésűeknél a hajtásnövekedés befejezését követő néhány hetes időszakban van, míg a csonthéjasoknál a termésérés vége felé.

Ha a levélanalízis valamely tápelem viszonylagos hiányát állapítja meg, akkor érdemes átgondolni minden lehetséges körülményt, hiszen előfordulhat, hogy a hiányt ténylegesen nem a tápelem hiánya okozza, sokkal inkább egy másik elem relatív túlsúlya, de adódhat a talaj levegőtlenségéből, tömődöttségéből vagy éppen a szárazság, esetlegesen a pH-eltolódás miatt alakult ki, és nem amiatt, mert kevés volt a kijuttatott tápanyag belőle. Ilyen esetekben feltétlenül használjunk lombtrágyát, mellyel azonnal és tökéletesen pótolhatjuk az időszakosan fellépő tápelemhiányt.

Nitrogénből a legtöbbet a gyümölcsfák az intenzív növekedéskor és a gyümölcsök fejlődésekor igénylik.

Hiánya: bármely gyümölcsnél előfordulhat, különösen humuszban szegény talajon. A levelek aprók maradnak, a levél színe előbb sárgászöld-sárga, később narancsos-pirossas-lilás lesz és a levelek korán lehullanak. Az ágak rövidek, vékonyak és könnyen letörnek. Gyenge nitrogénellátottság esetén romlik a rügydifferenciálódás, a kötődés gátolt és sajnos gyümölcshullást okozhat. A tápanyagra legigényesebb és legérzékenyebb szakasz június-júliusban van, amikor a termésnövekedés, hajtásnövekedés és a következő évi rügyek differenciálódása történik. Ha rossz az ellátás, akkor gyenge a hajtásnövekedés, erősebb a gyümölcshullás, a termés csökken. Ha a nyári időszakban nem elégítjük ki a tápanyagigényt, akkor a növekvő gyümölcsök elvonják a tápanyagokat a fejlődő vesszőktől, rügyektől és ez a következő évi termést veszélyezteti. Ha viszont megfelelő a tápanyag-utánpótlás, akkor elkerülhető a kihagyó év is. Az augusztusi N-pótlás nagyon fontos a fagytűrő képesség javítása miatt, de a túladagolás káros, mert lassítja a vesszők beérését. A N-adag max. 30–50 kg/ha.

Túlzott nitrogénellátás: a túlzott nitrogénellátás erőteljes vegetatív hajtásnövekedést idéz elő, ami hátrányos a gyümölcs kalciumtartalmára, késlelteti a piros fedőszín kialakulását, rontja a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. Télen fagykárokhoz vezethet. A legtöbb nitrogént a Golden Delicious igényli, ettől kevesebbet a Jonatán és legkevesebbet a Starking igényel.

A foszfor a generatív szervek kialakulásában játszik nagy szerepet. Felvétele a vegetáció kezdetén, az új szervek képződésekor intenzív.

Hiányakor a növekedés gátolt, a lomb sötétzöld, majd vörös lesz, később bronz színű. Az apró méretű virágrügyek képzése is a foszforhiányra vezethető vissza. Az idősebb levelek szélén előforduló „félhold” alakú nekrózis is alacsony foszforellátottságra utal.

Túlsúlya: foszfor-túlsúly ritkán fordul elő, mivel a foszfor lekötődik a talajban. A foszfor relatív túlsúlya azonban más tápelem hiánytünetekhez vezet. Elsősorban kalcium, bór, réz és mangán hiánytüneteket okozhat.

A káliumnak nagy szerepe van a vízháztartásban, fagyállóságban és a betegség-ellenállóságban. Meghatározza a termés minőségét. Felvétele folyamatosan nő a gyümölcs növekedésének idejéig. Ha túl sok káliumot adunk a növénynek, akkor csökken a kalcium felvétele (K-Ca antagonizmus) és romlik a tárolhatósága. A kálium-kloridra főleg a bogyósok érzékenyek, de a legtöbb gyümölcs esetén jobb és kedvezőbb a szulfátforma használata, különösen akkor, ha nagy adagok kijuttatásáról van szó. Ha az ültetés előtti tápanyagfeltöltéskor nem biztosítható, hogy a kijuttatott kálium-klorid legalább 60–70 cm-ig beázzon, mindenképpen a kálium-szulfát használata javasolt.

A kálium hiánya elsősorban a hiányos talajbeli készlet, illetve a rossz vízellátás miatt alakulhat ki. A túladagolásra vigyázni kell, mert ezzel jelentősen eltolódhatnak a tápelemarányok, ami minőségromláshoz vezet. A káliumigény az aktív növekedés időszakában (hajtás + gyümölcs) a legnagyobb, de fontos periódus a rügydifferenciálódás ideje és az összes raktározó szövet feltöltődése is. Hiánya elsősorban az idősebb leveleken mutatkozik, sárgás, majd később barnás nekrózis (elhalt levélrészek) formájában és ez az elhalt levélrész felfelé összesodródik.

Alma kálium-hiánytünete levélen

 

Például az is káliumhiányra utal, ha rövidebb szártagok (internódiumok) képződnek. Vagy ha kicsik a termések és azoknak is rossz a színeződése, vagy ha aromában szegény a termés. Sőt, mivel alacsony káliumellátás esetén a légzőnyílások nyitva maradnak (nem záródnak tökéletesen), ezért alacsonyabb hőmérsékleten való tárolásra az alma érzékennyé válik és hajlamosabb lesz, hogy a hűtőházban a húsa (a hideg hatására) megbarnuljon.

Alma kálium-hiánytünete hajtáson

 

Túlsúlya: tüneteit mint pl. növekedési zavarok vagy levélperzselések többnyire a klorid-ion okozza, mivel a kálium a foszforhoz hasonlóan lekötődik a talajban. Ezért a növények képesek nagyobb adagú kálium-trágyázást is gond nélkül elviselni, semmilyen károsodás nem jelentkezik, legfeljebb kalcium-hiánytünetek kezdenek el mutatkozni, mely a gyümölcs minőségét hátrányosan befolyásolja (sztippes foltok).

 

Kalcium

Mivel az alma kalciumigényes növény, ezért a tenyészidő végén érdemes 3-4 alkalommal kalciumtartalmú levéltrágyát adni, melyet legkésőbb a szüret előtt 3 héttel be kell fejezni. Öntözött körülmények között mindenképpen szükség van mésztrágyázásra.

Hiánya: kalciumhiány esetén más tápelemek felvétele gátlódik. Szemmel látható tünetei leginkább a termésen figyelhetők meg: sztippes foltok, barnára színeződött foltos húsrészek.

Túlsúlya: az úgynevezett „mészmérgezés“ a talaj túl magas Ca-tartalmára vezethető vissza. Előfordul, hogy a vasat leköti, mely abban mutatkozik meg, hogy a levelek egésze sárgul, a levél csúcsától kezdődően. A kalcium túlsúlya emellett bór-, mangán- és cinkhiányt indukálhat.

 

Magnézium

A magnéziumtrágyázás, hiányt mutató talajon a telepítést megelőző Mg-tartalmú műtrágyákkal lehetséges, de itt a pillanatnyi hiány lombkezeléssel jól orvosolható. A legnagyobb magnéziumigényű periódus a hajtásnövekedés időszaka. Általában megfelelő alapellátottság esetén nem jelentkezik a hiánya. Viszont túlzott káliumtrágyázás vagy erősen meszes talaj indukálhat relatív Mg-hiányt, amikor kiegészítő adagolása szükséges. Ezt lehetőleg a tüneteket megelőzően vagy azok kezdeti fázisában kell megtenni.

Hiánya: jellegzetes hiánya a sárguló, később barnuló érközi foltok, melyek a levél közepétől a levél széle felé haladnak. A levelek még idő előtt és hirtelen lehullanak. A hajtások az alacsony asszimilációs teljesítmény miatt nem vastagodnak. A lehullott levéltömeg miatt a virágképződés csökkent és a fagyállóságuk alacsony. A gyümölcstermés apró marad, íztelen, savanyú, és gyengén színeződött. Magnéziumhiányt okozhat egyrészt a magas káliumszint valamint a magas kalciumtrágyázás.

Alma magnézium-hiánytünete levélen

 

Túlsúlya: túlzott magnéziumellátás tünetei nem ismertek.

 

Kén

A kén a fehérje, vitamin- és enzimképzéshez nélkülözhetetlen.

Hiánya: hiánytünetei a N-hiányhoz hasonlóak: levelek teljes sárgulása, de (!) mivel a kén szállítása a növényen belül egyirányú: a gyökerekből a levelek irányába zajlik, ezért a hiánytünetek legelőször a legfiatalabb leveleken jelentkeznek. Másik felismerhető tünete a levélszélek hullámos formája.

Túlsúlya: a levelek szélén mutatkozó perzselési tünetekben nyilvánul meg.

 

Bór

A gyümölcsfélék a  mikroelemek közül a bórral szemben igényesek bizonyos időszakokban. A virágzás, terméskötés, rügydifferenciálódás bórhiány esetén csökkent mértékű. Többletadagolásra is ekkor lehet szükség. A megfelelő folyamatos alapellátottság viszont az egész tenyészidőszakban szükséges, mert hiányában a legtöbb gyümölcsfaj esetén fontos kalciumbeépülés gyenge lesz, fokozódik a vízleadás, a tenyészőcsúcsok és más osztódó szövetek károsodnak. A bőséges szénhidrátképzéshez is megfelelő K- és B-szint szükséges.

Hiánya: a hajtások végének növekedése leáll. A hajtások vége elkezd száradni, majd elrúgja a rügyeket. A levelek pirosas-barnás színűek lesznek, és kanalasodnak. Aprók maradnak és idő előtt lehullhatnak. A virágok szabálytalan alakúak.
A körte kifejezetten érzékeny a bórhiányra. A meszes talajokon gyakrabban mutatnak bórhiány tüneteket a fák.

Túlsúlya: minden gyümölcsfa érzékeny a bór túladagolására, melynek jelei: a hajtás csúcsa elsárgul, ill. a hajtás csúcsa perzselődés jeleit mutatja, majd a levelek barnulni kezdenek.
Az almánál üvegesség, húsbarnulás lép fel.

 

Vas

A körtefajták vasra igényes növények, vasigényüket gyökéren és levélen keresztül lehet fedezni.    

Hiánya: jellegzetes hiánytünete a fiatal leveleken mutatkozó oldalsó levélrészen kezdődő fakulás, de a levélerek zöldek maradnak. Erős vashiány esetén a hajtáscsúcsok és a levelek elszáradnak és lehullanak. A hajtáscsúcsok növekedése gátolt és később is hajt ki, de el is hal a hajtás vége. A gyümölcsképzés is zavart szenved, a gyümölcsök fakók lesznek és később intenzív vörösre váltanak. Magas mésztartalmú talajok esetén a vashiány minden igyekezetünk ellenére vissza-visszatérő probléma lehet.

Túlsúlya: intenzív zöld levélszín, mely akár olyannyira intenzív, hogy kékeszöld is lehet.

 

Mangán

A mangán hiánya általában nem jellemző gyümölcsöseinkben, de túlsúlya savanyú talajon, túlzott K-trágyázással kombinálva rontja a gyümölcs minőségét.

Hiánya: a levelek fakulásában mutatkozik meg, mégpedig a levélerek között, mely foltokban fakul, sárgul. A vashiánnyal ellentétben az egyéves hajtások töve károsodik. A hajtáscsúcsok zöldek maradnak. Mangánhiány gyakran a száraz periódusokban jelentkezik. Pótolhatjuk (EPSO Microtop levéltrágyával, mellyel nemcsak a mangánt, hanem egyúttal a magnéziumot, ként és bórt is pótoljuk.)

Túlsúlya: a fiatal levelek széle elhal, majd a fiatal levelek egésze követi. A fásodott fiatal hajtásokon hólyagos kitüremkedések mutatkoznak, végül szinte „kipukkan” a kéreg és „feltekeredik”.

Erős túlsúlya esetén komplett ágrészeken mutatkoznak a tünetei. A termő gyümölcsök vöröses-barnás-bronzos színűek lesznek.

 

Cink

Hiánya: a levelek aprók maradnak és keskenyek. A zsugorodott növekedés miatt a hajtások és a levelek közel simulnak egymáshoz. A hajtáscsúcsok a tél folyamán gyakran elhalnak. Mivel cink hiányában leginkább a fehérjeképződés és a növekedés akadályozott, ezért kevesebb gyümölcs képződik. Magas mésztartalmú talajokon hamarabb mutatkozik cinkhiány. A foszfor túlsúlya is vezethet cinkhiányhoz. Pótolhatjuk EPSO Combitop levéltrágyával, mellyel a cink mellett egyúttal magnéziumot, ként és mangánt is pótolni tudunk.

Túlsúlya: a cink túlsúlya abban mutatkozik meg, hogy a levelek foltosak lesznek és a levélszélek elhalnak.

 

Réz

Hiánya: rézhiány esetén már júniusban abbamarad a a hajtásnövekedés. A levelek kisebbek maradnak. A klorofillt túl korán lebontja a növény, hogy rézhez jusson, ezért a leveleken klorózisos tünetek mutatkoznak. A levelek elkezdenek hullani a hajtás végétől kezdődően.

A lazább talajokon a növény számára a réz eleve kis mennyiségben áll rendelkezésre.

Túlsúlya: a réz túlsúlya évtizedeken keresztül problémát okozott a réztartalmú készítmények nagyfokú használatának következtében, melynek perzselés és deformált termésképzés volt az eredménye. Ne felejtsük el, hogy túlzott kijuttatásával a talajéletet is befolyásoljuk, vagyis az átalakítási folyamatokért felelős gilisztáknak is árthat.

Dr. Zsom Eszter
zsom.eszter@t-online.hu
A mellékelt képek forrása: K+S Kali GmbH