MENÜ

Permetezőgépek az almáskertekben

Oldalszám: 95-96
Nagy Réka, Dr. Gulyás Zoltán, Kovács László 2016.05.05.

A Magyarországon termő gyümölcsfajok közül az alma az egyik olyan faj, amelynek gazdaságos termesztéséhez a tenyészidőszak alatt minimum 10–12 növényvédelmi kezelésre van szükség, jelentős számú kártevője és kórokozója miatt. Ennél is több permetezéssel kell kalkulálni azokban az állományokban, ahol a hagyományos növényvédelem terjedt el a gyakorlatban. A magas önköltség, a környezet és a hasznos szervezetek veszélyeztetése miatt a jövőben törekedni kell a megfelelő permetezőgépek kiválasztására, illetve azok szakszerű beállítására, továbbá a helyes permetezési gyakorlat alkalmazására.

A növényvédelmi kezelések eredményességét nagyban meghatározza az alkalmazott permetezőgép, ezért az állomány sikeres védelme érdekében fontos a megfelelő gép kiválasztása az ültetvény korához és telepítési jellemzőihez igazítva. Vásárlás előtt érdemes megfelelően tájékozódni, a kiszemelt gépet alaposan megvizsgálni. Továbbá nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a védekezés hatékonyságát a permetezőgép műszaki jellemzői és üzemeltetésének színvonala jelentős mértékben befolyásolják.

A permetezőgép kiválasztásakor tehát első lépésként ellenőrizzük a gép forgalomba hozatali engedélyét tanúsító matrica meglétét, az engedély érvényességét, majd ezután kiválaszthatjuk a megfelelő gépet az ültetvényünk adottságaiból (ültetvény nagysága, fajta, sor- és tőtávolság, koronaforma, fák kora, telepítési mód, terepviszonyok stb.) kiindulva.

Amennyiben eltérő adottságú ültetvények kezeléséhez szeretnénk permetezőgépet vásárolni, lényeges szempont, hogy megfelelőek legyenek például a légteljesítmény vagy a szórás irányának állítási lehetőségei.

A 2,5–3,5 méteres sortávval rendelkező intenzív almásokban a 1500–2500 literes gépek is jól használhatók. A 3000–4000 literes tartályú permetezőket a ritkább térállású, nagy lombozattal rendelkező állományokban célszerű alkalmazni.

Az almáskertekben alkalmazott permetezőgépek egyik legfontosabb jellemzője a szórószerkezet kialakítása, mivel a géptől gyakran jelentős távolságban lévő lombozat teljes felületén a lehető legegyenletesebben kell eloszlatni a permetlevet. Gyakori hibaként említhető meg, hogy a lombkorona felső részére és belsejébe lényegesen kevesebb hatóanyag jut, mint a géphez közelebb eső oldalára. Sok esetben a levelek fonákára egyáltalán nem jut növényvédő szer.

A kis sortávolságú és kevésbé zárt lombkoronával rendelkező állományban olyan géppel is kivitelezhető a növényvédelmi kezelés, amely tisztán hidraulikus cseppképzésű szórószerkezettel van felszerelve. A cseppek mozgási energiájuk segítségével jutnak el a célfelületre, így ez a permetezési mód csak kis célfelület-szórófej távolságok esetén alkalmazható, mivel a mozgási energia kisméretű cseppek esetén olyan csekély, hogy a cseppek már rövid távolságú repülés esetén elveszítik energiájukat és a talajra hullanak.

Axiálventilátoros szórószerkezettel felszerelt gépek használata célszerűbb a nagyobb lombozatú és ritkább térállású állományokban, mivel ezek a gépek nagy légteljesítménnyel rendelkeznek (25 000–80 000 m3/h). A nagy mennyiségű levegő képes megmozgatni a leveleket, illetve nagyobb távolságra eljuttatni a permetcseppeket, megvalósítva ezzel a szükséges penetrációt és a homogén hatóanyag-lerakódást. További előny, hogy a szállítólevegő alacsony légsebessége (30–50 m/s) megőrzi a növényzet épségét.

Sűrű lombozatú és ritkább térállású ültetvények esetén ajánlott min. 800–900 mm átmérőjű, 45 000–80 000 m3/h légteljesítményű ventilátorral felszerelt permetezőgépet választani.

A 600–700 mm átmérőjű és 25 000–45 000 m3/h légteljesítménnyel rendelkező ventilátorral felszerelt gépek a kisebb ültetvényekben használhatók ki eredményesen.

Lényeges feladat a megfelelő szórófejek és fúvókák kiválasztása, mert a permetezés minőségét alapvetően meghatározzák. Fontos, hogy vásárlás előtt alaposan tanulmányozzuk át a forgalmazók aktuális termékkatalógusait. Ha betartjuk azt a szabályt, hogy csak elismert gyártók megfelelő minőségű, illetve ellenőrzött termékeit vásároljuk meg, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyakorlatban is kielégítik a támasztott igényeket. A permetezőgép rendszere, üzemi nyomástartománya, illetve szórószerkezetének kivitelezése megszabja a hozzáillő szórófejek és fúvókák körét, ezért figyelembe kell venni, hogy kiválasztásuknál a permetezőgép megválasztása a mérvadó. Ajánlott könnyen cserélhető, elemi szűrővel felszerelt szórófejeket használni, abban az esetben kiváltképp, amikor a permetlé homogenitása, vagy a hígításhoz használt víz tisztasága nem optimális. Cirkulációs rendszerű szórófejek használatával jó minőségű növényvédelmi kezelés valósítható meg az állományokban. A csiga-, az örvénykamrás, illetve a pörgető betéttel felszerelt rendszerűek a gyakorlatban leginkább elterjedt típusok.

A permetcseppek elsodródását számottevően mérsékelhetjük, illetve jobb penetrációt érhetünk el, ha 80–90°-os szórási kúpszögű légbeszívásos fúvókákat használunk. A légbeszívásos kialakítású cirkulációs rendszerű fúvókák alkalmazásával a hagyományos cirkulációs rendszerűekhez képest jelentős mértékben csökkenthető a permetcseppek elsodródása. Ajánlott kopásálló, elsősorban kerámiából készült fúvókabetéteket használni az ültetvényben történő permetezéskor jelentkező nagy igénybevétel miatt.

Az ültetvény permetezőgépek helyes beállítása mellett is a permetcseppek csupán 50–60%-a ér célba, míg nem szakszerű beállításoknál jóval alacsonyabb lehet a permetezés hatékonysága. Ezért a kezelés megkezdése előtt elengedhetetlen a permetezőgép precíz beállítása. A beállításhoz használhatunk segédeszközöket, például beállítólécet, illetve beállítótárcsát.

A növényvédelmi kezeléseknél az ültetvény méreteit és a lombozat elhelyezkedését figyelembe véve kell a gép beállítását elvégezni. A fedettség egyenletessége és a veszteségek mértéke más tényezők mellett függ a szórófejek elhelyezkedésétől és irányától, a fúvókák méretétől, az üzemi nyomástól, a ventilátor által szállított légáram nagyságától, sebességétől és irányától. Vertikális eloszlás vizsgálatokkal lehetőség nyílik a gép optimális beállítására a kezelt ültetvény jellemzői alapján (1. kép).

 

1. kép: A permetlé függőleges síkban történő eloszlásának mérése (saját kép)

 

A szórófejeket egyenként is lehet állítani a szóróíveken, ezért azokat az állomány elhelyezkedéséhez igazodva kell beállítani úgy, hogy a permetcseppek minél nagyobb mennyiségben a célállományra jussanak, és így a lombozatot teljes magasságában és mélységében képesek legyenek leszórni permetlével. Első lépés a permetezés irányának, illetve intenzitásának meghatározása. Meg kell vizsgálni az állomány lombkorona formáját és ehhez kell kiválasztani a megfelelő rendszerű és méretű szórófejeket.

Nem szabad megfeledkezni a feleslegesen üzemelő szórófejek elzárásáról sem. Következő lépésként a sorközbe be kell állni a géppel, és működés közben, kis rátartással, meg kell célozni a lombkorona alsó és felső szegélyét. Almaültetvényekben gyakran szükségtelenül vannak nyitott állapotban a legfelső szórófejek, de ennél is nagyobb hibaként kell megemlíteni, amikor a talajra irányulnak fölösleges permetlésugarak. Ilyenkor a megoldás az, ha elzárjuk ezeket a szórófejeket, illetve helyesen beállítjuk a fúvókák szórási irányát. Az almafák egyenletes fedettsége érdekében a szórószerkezeten eltérő méretű szórófejbetétek alkalmazása szükséges, mivel a lombkorona mélységének megfelelően a különböző magasságokban kijuttatandó vegyszer mennyisége általában eltérő. Ilyenkor a fúvókákat úgy kell kiválasztani, hogy az adott gépre vonatkozó összes szórásteljesítménnyel megegyezzen az összes adagolási teljesítményük. A szórófejek szórásteljesítményét speciálisan kialakított mérőeszközzel lehet megállapítani, melynél a szórófejek tömlőkkel kapcsolódnak a mérőhengerekhez, és az összes fúvóka teljesítménye egyszerre mérhető (2. kép).

 

2. kép: Ültetvény permetezőgép szórófejeinek ellenőrzése (saját kép)

 

Fontos, hogy a beállításokat a ventilátor üzemeltetése közben végezzük el, mert a ventilátor beállításai, a hatótávolságon kívül, a penetrációt is befolyásolják. A megfelelő hatótávolság beállításánál arra kell figyelni, hogy a következő sorban a kezelt fák lombozatának szélén még észlelhető legyen a permetlé, azonban a sorközbe már ne áramoljon ki. Így jelentős mértékben csökkenthető a felesleges vegyszer kipermetezése a környezetbe.

A tisztán hidraulikus cseppképzésű permetezők szóróíveire a cirkulációs szórófejeket úgy kell felszerelni, hogy a kezelendő felülethez közelebb a kisebb méretű, nagyobb szórásszögű, illetve távolabb a nagyobb méretű, kisebb szórásszögű szórófejek kerüljenek. A szórásszöget a pörgető betétekkel szabályozhatjuk, például úgy, hogy nagyobb szórásszög és kisebb cseppméret elérhető változatlan szórófejméret mellett is, rövidebb örvényterű betétekkel.

A lombozat növényvédelmi kezelésének egyenletessége mellett a veszteségek nagysága is jellemzi a védekezések hatékonyságát. A veszteségek mértékének csökkentésére számos megoldás kínálkozik.

Az egyik lehetőség az elektrosztatikus eljárás. Ebben az esetben a folyadékot nagyfeszültségű, de kis erősségű árammal elektrosztatikusan feltöltik, aminek az a következménye, hogy a cseppek a legközelebb eső, ellenkező töltésű célfelületre intenzíven letapadnak. Ennek köszönhetően az elsodródás, és így a veszteség esélye csekélyebb. Az azonos töltésű cseppek egymást taszítják, ezért a lerakódás egyenletesebb lehet, mint a hagyományos permetezésnél.

Egy másik jó példa a veszteségek csökkentésére az infravörös vagy ultrahangos érzékelővel felszerelt permetezőgép, amely képes érzékelni a növények lombkoronáját, illetve annak hiányát (3. kép). Ebből következik, hogy csak ott történik permetezés, ahol lombozat van, mert a szórófejek szelepek segítségével pillanatszerűen nyithatók vagy zárhatók. Az így végzett kezelések hatékonyságuk szempontjából megegyeznek a hagyományos permetezéssel, azonban a vegyszer megtakarítás fiatal ültetvényekben vagy a tavaszi első permetezésnél elérheti az 50–75%-ot is. Összefüggő lombozat esetében is akár 5–20%-os megtakarítással számolhatunk, illetve az üzemidő jobb kihasználása miatt a területteljesítmény 10–20%-os növekedése is elérhető. Az érzékelők használt gépekre is felszerelhetők.

 

3. kép: Infravörös növényérzékelőkkel felszerelt permetezőgép (saját kép)

 

Az eltérő igények kielégítésére nagy számban állnak rendelkezésre különböző kivitelű és méretű ültetvény permetezőgépek. Fontos, hogy csak forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező és tanúsító matricával ellátott, továbbá az ültetvény adottságainak megfelelő gépet vásároljuk meg, és ne feledkezzünk el a gép folyamatos karbantartási munkálatairól sem. Ezeknek a szabályoknak a betartásával szakszerű és biztonságos növényvédelmet érhetünk el, növelhetjük gépeink üzembiztosságát és javíthatjuk a munkaminőséget, továbbá megóvhatjuk környezetünket, azáltal, hogy anyagtakarékos (víz- és vegyszertakarékos) kijuttatást valósítunk meg.

Nagy Réka – Dr. Gulyás Zoltán – Kovács László
NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

 

Felhasznált irodalom:
Csizmazia Z.: A növényvédelem gépei, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2006.
Dimitrievits Gy. - Gulyás Z.: A növényvédelem gépesítése, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2011.
www.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/ta/gyumolcs/alma/novved.htm
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_A_novenyvedelem_gepei/ch08.html